A kártérítést a bíróság megítélheti tételesen (összegszerűen) vagy általános (becsült) kártérítés formájában. Az általános kártérítést alább, külön pontban tárgyaljuk.
Kártérítésként nemcsak egy meghatározott összeget, hanem járadékot, vagy a kettő kombinációját is meg lehet állapítani. A járadék főbb szabályait alább, külön pontban tárgyaljuk. A járadékról a Ptk. 355. § (3) bekezdése az Mt.-vel lényegében azonosan rendelkezik.
Az új Mt. lényegében nem változtat a kártérítés összegének meghatározására irányadó szabályokon. A Ptk. mögöttes jogot képező XXXI. fejezete (Ptk. 355–360. §) a felelősség módjáról és a kártérítés mértékéről rendelkezik.
A Ptk. 355. § (1) bekezdése az eredeti állapot helyreállítását teszi a károkozó elsődleges kötelezettségévé, csak ha az nem lehetséges vagy a károsult azt alapos okból nem kívánja, írja elő a károsult vagyoni és nem vagyoni kárainak megtérítését. A munkajogban az eredeti állapot helyreállítása (in integrum restitutio) a jogviszony természete (lásd: jellemzően irreverzibilis szolgáltatások) miatt háttérbe szorul, a munkáltatónak elsődlegesen a munkavállaló kárát kell megtéríteni.
A Ptk. 355. § (2) bekezdés szerint a kárt főszabályként pénzben kell megtéríteni, kivéve, ha a körülmények a kár természetben való megtérítését indokolják.
A munkajogban a pénzben történő kártérítés az általános, de például természetben téríti meg a kárt a munkáltató akkor is, ha a munkavállaló sérült gépkocsiját maga javítja vagy javíttatja ki (BH2006. 327.).
A kártérítés a károsodás bekövetkeztekor nyomban esedékes [Ptk. 360. § (1) bek.].
A kárért felelős személy helyzetére a szerződés teljesítésében késedelmes kötelezettre irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni [Ptk. 360. § (2) bek.].
Az engedményezésre, a tartozásátvállalásra, a követelések biztosítására, a teljesítésre és beszámításra vonatkozó szabályokat a kártérítési követelésekre is megfelelően alkalmazni kell [Ptk. 360. § (3) bek.].
A tananyag az ÁROP-2.2.16-2012-2012-0005 "A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében" projekt keretében valósult meg.