Amíg a kár mértéke összegszerűen pontosan meghatározható, nincs helye általános kártérítésnek. Ha viszont a kár felmerülése nem vitás, ám annak vagy egy részének a mértéke pontosan nem számítható ki, a munkáltató olyan összegű általános kártérítés megfizetésére köteles, amely a károsult teljes anyagi kárpótlására alkalmas. Általános kártérítés járadékként is megállapítható [Mt. 173. § (2) bek.]. Általános kártérítés alkalmazására tehát csak akkor kerülhet sor, ha objektív okok miatt a kár mértéke összegszerűen nem határozható meg.
Valójában ez a becslés, mérlegelés, absztrahálás technikáját jelenti, kiegészítő jelleggel. A becslést, átalányosítást szigorú keretek közé szorítják az eset körülményei, melyeket körültekintően, tételesen fel kell tárni. A bizonyítási teher a károsultat terheli.
Jellemzően az általános kártérítés körébe eshet például a kényszerű otthon-tartózkodásból eredő szabadidő eltöltésének egyes költségei. Továbbá ha a károsult dolgozónak a balesetből eredő súlyos egészségkárosodása miatt lényegesen meg kell változtatnia az életkörülményeit, akkor az ezzel összefüggésben felmerült és a jövőben felmerülő költségeire, kiadásaira általános kártérítést lehet megállapítani (BH 1980. 61.).
Általános kártérítést alkalmazott a bíróság korábban olyan esetben is, amikor a munkavállaló a munkáltatói igazolás megtagadása miatt nem tudott elhelyezkedni. A nem vagyoni kártérítés nem sorolható az általános kártérítés (mint vagyoni típusú kár) fogalmi körébe. A két jogintézmény nem keverendő, ugyanis a nem vagyoni kártérítés esetén a kár összegszerű meghatározására eleve nincs lehetőség, mivel az nem mérhető.
Általános kártérítés megállapítására csak akkor kerülhet sor, ha egyértelművé válik, hogy a kár mértéke nem számítható ki (PK 49.). Ehhez az szükséges, hogy a bíróság előzetesen minden rendelkezésre álló és célravezető bizonyítást lefolytasson a kár felderítése érdekében (EBH2003. 863.).
A Ptk. 359. §-ának megfelelően az elbírált kártérítési igény újból vitássá nem tehető, az általános kártérítés visszakövetelésének nincs helye azon az alapon, hogy a tényleges kár mértéke utóbb nem érte el az általános kártérítés összegét. Az általános kártérítést meghaladó többletkövetelést akkor sem lehet érvényesíteni, ha később kiderül, hogy a tényleges kár összege meghaladja az általános kártérítés összegét.
A tananyag az ÁROP-2.2.16-2012-2012-0005 "A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében" projekt keretében valósult meg.
![]() |
![]() |
![]() |