Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a modul kezdőlapjáraUgrás a tananyag előző oldaláraUgrás a tananyag következő oldaláraFogalom megjelenítés (nem elérhető funckió)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintéseSúgó megtekintése

7.1. A munkáltató kártérítési felelőssége

7.1.7. A kártérítés mértéke és formája

7.1.7.2. Általános kártérítés

Amíg a kár mértéke összegszerűen pontosan meghatározható, nincs helye általános kártérítésnek. Ha viszont a kár felmerülése nem vitás, ám annak vagy egy részének a mértéke pontosan nem számítható ki, a munkáltató olyan összegű általános kártérítés megfizetésére köteles, amely a károsult teljes anyagi kárpótlására alkalmas. Általános kártérítés járadékként is megállapítható [Mt. 173. § (2) bek.]. Általános kártérítés alkalmazására tehát csak akkor kerülhet sor, ha objektív okok miatt a kár mértéke összegszerűen nem határozható meg.

Valójában ez a becslés, mérlegelés, absztrahálás technikáját jelenti, kiegészítő jelleggel. A „becslést”, „átalányosítást” szigorú keretek közé szorítják az eset körülményei, melyeket körültekintően, tételesen fel kell tárni. A bizonyítási teher a károsultat terheli.

Példa

Jellemzően az általános kártérítés körébe eshet például a kényszerű otthon-tartózkodásból eredő szabadidő eltöltésének egyes költségei. Továbbá ha a károsult dolgozónak a balesetből eredő súlyos egészségkárosodása miatt lényegesen meg kell változtatnia az életkörülményeit, akkor az ezzel összefüggésben felmerült és a jövőben felmerülő költségeire, kiadásaira általános kártérítést lehet megállapítani (BH 1980. 61.).

Általános kártérítést alkalmazott a bíróság korábban olyan esetben is, amikor a munkavállaló a munkáltatói igazolás megtagadása miatt nem tudott elhelyezkedni. A nem vagyoni kártérítés nem sorolható az általános kártérítés (mint vagyoni típusú kár) fogalmi körébe. A két jogintézmény nem keverendő, ugyanis a nem vagyoni kártérítés esetén a kár összegszerű meghatározására eleve nincs lehetőség, mivel az nem mérhető.

Általános kártérítés megállapítására csak akkor kerülhet sor, ha egyértelművé válik, hogy a kár mértéke nem számítható ki (PK 49.). Ehhez az szükséges, hogy a bíróság előzetesen minden rendelkezésre álló és célravezető bizonyítást lefolytasson a kár felderítése érdekében (EBH2003. 863.).

A Ptk. 359. §-ának megfelelően az elbírált kártérítési igény újból vitássá nem tehető, az általános kártérítés visszakövetelésének nincs helye azon az alapon, hogy a tényleges kár mértéke utóbb nem érte el az általános kártérítés összegét. Az általános kártérítést meghaladó többletkövetelést akkor sem lehet érvényesíteni, ha később kiderül, hogy a tényleges kár összege meghaladja az általános kártérítés összegét.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Fel a lap tetejére Ugrás a tananyag előző oldalára Ugrás a tananyag következő oldalára

A tananyag az ÁROP-2.2.16-2012-2012-0005 "A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében" projekt keretében valósult meg.

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.