A járadék a jövőben rendszeresen és bizonyosan felmerülő károk - különösen a jövedelemveszteség, illetve a költségek - kompenzálását szolgáló pénzbeli szolgáltatás. Járadékot kell megállapítani akkor, ha a kártérítés a munkavállaló vagy vele szemben tartásra jogosult hozzátartozója tartását, illetőleg tartásának kiegészítését szolgálja [Mt. 173. § (1) bek.]. A járadék rendeltetése alapján az alábbi főbb típusok különböztethetők tehát meg:
A Ptk. 357. §-ának megfelelően, ha a jövedelem jövőbeni változásával teljes bizonyossággal előre lehet kalkulálni, a változásokat már a járadékalap kiszámításánál eleve figyelembe kell venni.
A balesettel összefüggő elmaradt jövedelem (járadék) iránti igény érvényesítésére az általános három éves elévülési idő irányadó. Ennél régebbi időre még akkor sem érvényesíthető, ha a munkáltató nem szólította fel a károsultat, hogy jelentse be kárigényét (BH2007. 244.).
Járadékra nem jogosult az, akinek a baleset utáni keresete (jövedelme) neki felróható okból alacsonyabb, mint a balesetet megelőző [Ptk. 356. § (1) bek.].
Sor kerülhet a járadék formájú kártérítés utólagos módosítására. Az utólagos módosításnak az a feltétele, hogy a kártérítés megállapítása után változás következik be a sérelmet szenvedett munkavállaló lényeges körülményeiben. Ez a clausula rebus sic stantibus, azaz körülmények alapvető megváltozásának elve (vö.: Ptk. 241. §).
A kártérítés módosítását kérheti a károsult, a munkáltató és a felelősségbiztosítás alapján nyújtott kártérítés esetén a biztosító is [Mt. 174. § (1) bek.]. Nincs helye a kártérítés utólagos módosításának, ha a felek megállapodásukban kifejezetten lemondtak e jogukról.
A kártérítés módosításának - leszállításának vagy felemelésének - számos körülmény lehet az oka. Például költségtérítési járadéknál az árak, bérek emelkedése miatt nőhetnek a költségek (pl. gyógyszer ára, házi kisegítő díja), de növelheti a költségeket a munkavállaló munkaviszonnyal összefüggő egészségi állapotának romlása is. Ugyanakkor önmagában az infláció nem elégséges alap az emelésre. Jövedelempótló járadéknál tipikus módosítási ok a jövedelemváltozás. A munkavállaló járadékát csak olyan béremelkedés miatt lehet felemelni, amely őt is érintette volna, ha a munkaviszonyával összefüggésben nem éri egészségkárosodás (MK 111).
Az Mt. tételes szabályokat ad a kártérítés kötelező felülvizsgálatáról (lásd fiatal munkavállalók), illetve részletesen tartalmazza azokat a viszonyító szabályokat, amelyek alapján meghatározható a kártérítés alapjául szolgáló munkabérváltozás (csökkenés vagy jellemzőbben növekedés) mértéke [Mt. 174. § (2)–(4) bek.].
A munkáltatónak és a biztosítónak lehetősége van arra, hogy minden évben bekérje a munkavállalótól (hozzátartozójától) a jövedelmi viszonyaira vonatkozó igazolást. A munkáltató is köteles tizenöt napon belül tájékoztatni a károsultat arról, ha a kártérítés módosítására alapul szolgáló munkabérváltozás történt (Mt. 176. §). A járadék módosítására irányuló perben már nem tehető ismét vitássá a munkáltató kártérítési felelősségének jogalapja és mértéke, csupán a felemelés vagy a leszállítás kérdése kerül elbírálásra.
A tananyag az ÁROP-2.2.16-2012-2012-0005 "A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében" projekt keretében valósult meg.