7.2. A munkavállaló kártérítési felelőssége
7.2.3. Az általános megőrzési felelősség
7.2.3.2. Visszaszolgáltatási, elszámolási kötelezettség
A visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettség fennállásához általában ilyen tartalmú munkáltatói nyilatkozat, utasítás és annak kifejezett vagy hallgatólagos tudomásulvétele, illetve a munkavállalóval való megállapodás szükséges. Külön írásbeli felelősségvállaló nyilatkozatra azonban nincs szükség, sőt e kötelezettség a munkaviszonyban tulajdonképpen alapnormának, általánosnak számít. A lényeg az, hogy a munkavállalónak egyértelműen tudnia kell, hogy a dolgot a későbbi visszaadási, elszámolási kötelezettség mellett vette át. E tekintetben a munkáltatót tájékoztatási kötelezettség terheli: ki kell oktatni a munkavállalót az őrzéssel és elszámolással kapcsolatos tudnivalókról. Ha e tájékoztatást a munkáltató elmulasztja, és e mulasztása közrehat a kár bekövetkeztében, akkor erre hivatkozással a munkavállaló részben vagy egészben mentesíthető a kár megfizetése alól.
Természetesen léteznek olyan munkakörök, amelyeknél bizonyos dolgok rendszeres, vagy folyamatos átadása-átvétele lényegében a munkaköri feladatok jellegéből szervesen adódik. Ilyen esetben nem szükséges az utasítás minden egyes átadás-átvétel alkalmával, hanem úgy kell tekinteni, hogy a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettség ellenkező tartalmú nyilatkozat adásáig fennáll (de az sem kizárt, hogy a felelősség tipikus körét már a munkaszerződésben is rögzítsék, vagy a megőrzési felelősség körébe eső tárgyak példálódzó felsorolását szabályzat adja meg a célból, hogy a munkavállaló ne állíthassa, hogy nem volt tudomása visszaszolgáltatási, elszámolási kötelezettségéről).
7.2.3.3. Jegyzék, elismervény
A munkavállalót a megőrzési felelősség csak akkor terheli, ha a dolgot jegyzék vagy elismervény alapján, aláírásával igazolva vette át. A jegyzék vagy elismervény kiállításának megkövetelésével a jogalkotó a bizonyítást kívánja megkönnyíteni, illetve gátat kíván szabni az utólagos elszámolási vitáknak. A dolog több munkavállaló részére, megőrzés céljából történő átadásánál a jegyzéket vagy elismervényt valamennyi átvevő munkavállalónak alá kell írnia. A munkavállaló - a meghatalmazás általános szabályai szerint - meghatalmazhatja az átvevőt, hogy a dolgot helyette és nevében átvegye. Ez az esetleges meghatalmazás természetesen nem érinti azt, hogy hiány esetén mindannyian közösen felelnek, mégpedig munkabérük arányában. Az átadott dolgok jegyzék vagy elismervény alapján történő számbavételét nem pótolhatja az átadás-átvétel tényének utólagos, illetve más módon történő puszta igazolása (MK 113).
Lehetséges a jegyzéket formanyomtatványként rendszeresíteni, amely tartalmazza az átadott dolgot (például raktári számmal), az átvevő adatait és beosztását, illetve a dolog minden olyan tulajdonságát, mely a felelősségre kihat (pl. állapot, kor). Kétség esetén a munkavállaló javára kell értelmezni a nyilatkozat, jegyzék pontatlanságát vagy hiányos mivoltát.
A szabályszerű átadás-átvétel része annak biztosítása, hogy az átvevő a dolog meglétéről, hiánytalanságáról, azonosságáról az átadás időpontjában meggyőződhessen. Ennek feltételeit a munkáltatónak kell megteremtenie. Ha a munkavállaló hiányosságokat tapasztal vagy nem biztosították részére az ellenőrzés lehetőségét, írásban kifogással élhet. Ha azonban a dolgot kifogás nélkül veszi át, és csak utóbb hivatkozik arra, hogy a dolog vagy annak mennyisége nem azonos a jegyzékben, elismervényben feltüntetett dologgal, akkor mindezek hitelt érdemlő bizonyítása őt terheli.
