Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a modul kezdőlapjáraUgrás a tananyag előző oldaláraUgrás a tananyag következő oldaláraFogalom megjelenítés (nem elérhető funckió)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintéseSúgó megtekintése

7.1. A munkáltató kártérítési felelőssége

7.1.3. A munkáltató mentesülése a felelősség alól

7.1.3.1. Az ellenőrzési kör

Az új Mt. a munkáltatói mentesülés szabályai körében a működési kör fogalmát felváltja az ellenőrzési kör fogalmával. E szabályozás célja, hogy szűkítse a bírói gyakorlatban kialakult rendkívül széles körű munkáltatói kárfelelősséget. A korábbi rendelkezéseken - a működési kör széles értelmezésén - alapuló joggyakorlat olyan tényállásokban is megállapította a munkáltató kártérítési kötelezettségét, amelyekben a kár bekövetkezésére a munkáltatónak még közvetett befolyása sem lehetett, és ezzel a munkáltatói tevékenység jellegétől függetlenül lényegében általánossá tette a polgári jog veszélyes üzemi felelősségét. Ez voltaképpen azt jelenti, hogy bizonyos határok között a működési körbe tarozott minden olyan esemény, amely nem következett volna be akkor, ha nem történik munkavégzés. A munkáltató felelőssé vált olyan károkért, amelyeket ő nem háríthatna el, tulajdonképpen csak úgy, ha abbahagyná az egész tevékenységét. Más álláspont szerint a bírói gyakorlat a működési kör fogalmát oly tágan értelmezte, hogy végeredményben a munkáltató nem menthette ki magát a felelősség alól.

Az ellenőrzési kör az új Ptk. tervezet (6:143. §) által is használt fogalom. Az ellenőrzési körbe csak azok a körülmények (pl. eszközök, energia, munkavállalók) tartoznak, amelyek működésére a munkáltatónak tényleges befolyása van. A működési kör a bírósági gyakorlatban ennél tágabb fogalom volt. Az ellenőrzési kör kapcsán kiemelendő viszont, hogy a munkáltató érdekében történő magatartás és teljesítés nem feltétlenül esik abba a körbe, amelyre a munkáltatónak ráhatása lehet.

A működési kör definiált, objektívebb fogalom [1992. évi Mt. 174. § (5) bek.] volt, míg az ellenőrzési kör - egzakt definíció hiányában - relatívabb tartalmú fogalom, hiszen azt mindig a munkáltató tényleges „ráhatása”, reális befolyási lehetősége alapján kell megítélni (indirekt módon érvényesítve a felelősség felróhatósági aspektusait is).

Az ellenőrzési kör fogalma inkább tekintettel van a gazdasági realitásokra: annak kiterjedését a munkáltató kötelezettségeinek (lásd különösen: az utasítási, felügyeleti, ellenőrzési kör) adott esetre vonatkoztatott tartalma alakítja.

Példa

A munkavégzéssel összefüggésben keletkezett stresszhelyzet a munkáltató ellenőrzési körébe tartozik (EBH 2001. 571.).

Vissza a tartalomjegyzékhez

Fel a lap tetejére Ugrás a tananyag előző oldalára Ugrás a tananyag következő oldalára

A tananyag az ÁROP-2.2.16-2012-2012-0005 "A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében" projekt keretében valósult meg.

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.