Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

PTK Negyedik könyv: Családjog / X. cím: A leszármazáson alapuló rokoni kapcsolat /X. Fejezet: Az apaság vélelmének megtámadása

X. cím: A leszármazáson alapuló rokoni kapcsolat

X. Fejezet: Az apaság vélelmének megtámadása

4:107. § [Az apasági vélelem megtámadásának okai]

(1) Az apaság vélelmét azon az alapon lehet megtámadni, hogy az, akit a vélelem alapján apának kell tekinteni, a gyermek anyjával a fogamzás idejében nemileg nem érintkezett vagy a körülmények szerint egyébként lehetetlen, hogy a gyermek tőle származik.

(2) Ha az apaság vélelme teljes hatályú apai elismerő nyilatkozaton alapul, a vélelmet azon az alapon is meg lehet támadni, hogy

a) a nyilatkozatnak a jogi feltételek hiányában nincs teljes hatálya;

b) az apai elismerő nyilatkozatot tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés hatása alatt tették meg; vagy

c) az apai elismerő nyilatkozatot jogszabály megkerülése céljából tették.

(3) Ha a származás reprodukciós eljárás következménye, az apaság vélelme akkor támadható meg, ha az anya férje vagy élettársa az eljáráshoz nem járult hozzá.

4:108. § [Az apasági vélelem megtámadásának kizártsága]

Nem lehet az apaság vélelmét megtámadni, ha

a) a származás reprodukciós eljárás következménye, kivéve, ha az anya férje vagy élettársa az eljáráshoz nem járult hozzá; vagy

b) az apaságot bíróság állapította meg.

13.1. Az apasági vélelem megtámadásának okai

Az apaság a négy vélelem következtében jöhet létre, amelyből három megtámadható, a bírói határozattal létrejött apaság nem. Az apaság vélelmének megtámadásánál, ha az elismerő nyilatkozaton alapult, a jogi feltételek hiánya a 4:101. §-ban megfogalmazott feltételek nem teljesülését jelenti. Két új megtámadási okot vezet be a Ptk.. Akarathiba miatt megtámadhatja az elismerő az apaságot tévedés, megtévesztés, fenyegetés alapján, ha pedig a nyilatkozat jogszabály megkerülésére irányult - kivédendő pl. az illegális örökbe fogadás esetét - az ügyész és a gyámhatóság..

4:109. § [Az apasági vélelem megtámadására jogosultak]

(1) Az apaság vélelmének megtámadására a vélelmezett apa, az anya, a gyermek, a gyermek halála után leszármazója jogosult.

(2) Az apaság vélelmét azon az alapon, hogy az apai elismerő nyilatkozatot tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés hatása alatt tették meg, csak a vélelmezett apa támadhatja meg.

(3) Az anya a gyámhatóság jóváhagyásával, kiskorú gyermekével együttesen indíthat pert.

(4) Az anya volt férje akkor jogosult az apaság vélelmének megtámadására, ha a vélelem alapján az anya újabb házasságbeli férje az apa, de ennek a vélelemnek a megdőlte esetén a volt férjet kellene apának tekinteni.

(5) Azon az alapon, hogy az apai elismerő nyilatkozatot jogszabály megkerülése céljából tették, az ügyész és a gyámhatóság jogosult az apai elismerő nyilatkozat megtámadására.

4:110. § [A perindítás személyessége]

(1) A pert a jogosultnak személyesen kell megindítania.

(2) A korlátozottan cselekvőképes kiskorú vagy a cselekvőképességében a származás megállapításával összefüggő jognyilatkozatok tekintetében részlegesen korlátozott személy a pert törvényes képviselője hozzájárulásával indíthatja meg. Ha a törvényes képviselő a hozzájárulás megadásában tartósan akadályozott vagy a hozzájárulást nem adja meg, azt a gyámhatóság hozzájárulása pótolja.

(3) Ha a jogosult cselekvőképtelen, a pert nevében a gyámhatóság hozzájárulásával a törvényes képviselő indíthatja meg.

(4) Az anya a perben gyermeke törvényes képviselőjeként eljárhat.

Vissza a tartalomjegyzékhez

13.2. Az apasági vélelem megtámadására jogosultak

Az apaság megállapítására irányuló perrel megegyező jogosulti kör indíthat pert – tehát a vélelmezett apán, a gyermeken és leszármazóján túl új, hogy felperes lehet az anya is – és az egyéb eljárási szabályok (a perindítás személyessége) is azonosak. Az új megtámadási okoknak megfelelően, ha az akarat hibája miatt a nyilatkozatot tevő apa indíthat pert. Az ügyész perindítási jogát szűkíti az új Ptk., arra csak akkor kerülhet sor, ha az elismerő nyilatkozat jogszabály megkerülésére irányult, a vélelem keletkezésétől számított egy éven belül. Ezen a jogcímen a gyámhatóság is indíthat pert.

BH 2002.6.231 I. Ha az apai státus betöltött, ugyanazon gyermekre nézve más férfi apaságának megállapítása iránt nem indítható per. Tehát az a férfi, aki azt állítja, hogy ő az apa nem indíthat pert, ha betöltött az apai státusz, míg az a nő, aki azt állítja ő az anya igen lsd. 4:115. § (3) bekezdés

4:111. § [A megtámadási határidők]

(1) Az apaság vélelmének megdöntése iránti pert a kiskorú gyermek és az anya a gyámhatóság hozzájárulásával a kiskorú gyermek hároméves koráig indíthatja meg. A többi jogosult az apasági vélelem keletkezésétől számított egy év alatt támadhatja meg az apaság vélelmét.

(2) Ha a vélelmezett apa a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés hatása alatt tette meg, a vélelem megdöntése iránt a tévedés, megtévesztés felismerésétől, jogellenes fenyegetés esetén a kényszerhelyzet megszűnésétől számított egy éven belül indíthat pert.

(3) Ha az (1)-(2) bekezdés alapján a perindításra a gyermek a nagykorúvá válásáig nem került sor, az ezt követő egy éven belül a gyermek önállóan jogosult a perindításra.

(4) Az a jogosult, aki a megtámadás alapjául szolgáló tényről a rá megállapított határidő kezdete után szerzett tudomást, a tudomásszerzéstől számított egy év alatt támadhatja meg az apaság vélelmét.

Vissza a tartalomjegyzékhez

13.3. A megtámadási határidők

A megtámadási határidők elévülési határidők. Az apaság megtámadása esetén két fontos érdek ütközik, egyrészt a gyermek érdeke a stabil családi környezetben való nevelkedéshez, másrészt a jog a vérségi származás megismeréséhez. A törvény a megtámadási határidőkkel kíván a kettő között egyensúlyozni. A kiskorú gyermek és az anya a gyermek hároméves koráig támadhatja meg az apaságot. Egyéb okokból jogszabály megkerülése, akarathiba, stb. az apasági vélelem beálltától számított egy éven belül, illetve a tudomást szerzéstől számított egy évig lehet pert indítani. Ezen határidők letelte után már csak a nagykorú gyermek maga indíthat pert, a nagykorúságától számított egy éven belül, ha addig a vélelem megdöntésére nem került sor.

4:112. § [Az apasági vélelem megdöntése iránti per alperesei; az ítélet hatálya]

(1) Az apaság vélelmének megdöntése iránti keresetet a gyermeknek és az anyának az apa ellen, az apának a gyermek ellen, más jogosultnak a gyermek és az apa ellen kell megindítania. A keresetet - a gyermek által indított kereset kivételével - az anya ellen is meg kell indítani, kivéve, ha ez halála folytán nem lehetséges.

(2) Ha a gyermek az anya újabb házasságának fennállása alatt, de az anya korábbi házasságának megszűnésétől számított háromszáz napon belül született, a keresetet az anya korábbi férje ellen is meg kell indítani.

(3) Ha az a személy, aki ellen a keresetet meg kellene indítani, nem él vagy ismeretlen helyen tartózkodik, a keresetet a bíróság által kirendelt ügygondnok ellen kell indítani.

(4) Az apaság vélelmét megdöntő ítélet mindenkivel szemben hatályos.

Vissza a tartalomjegyzékhez

13.4. Az apasági vélelem megdöntése iránti per alperesei; az ítélet hatálya

A gyermek és az anya az apa ellen, az apa a gyermek ellen, más személy a gyermek és az apa ellen indítja meg a pert, ha pedig az anya a fogantatáskori házasság megszűnése után a gyermek születése előtt újból férjhez ment a volt férj is alperes. Amennyiben nem lehetséges az alperes ellen megindítani a pert a bíróság ügygondnokot rendel. Az ítélet mindenkivel szemben hatályos.

4:113. § [Névviselés és kapcsolattartás az apasági vélelem megdöntése után]

(1) Ha a bíróság az apasági vélelem megdöntése iránti keresetnek helyt ad, indokolt esetben, kérelemre

a) a gyermeket feljogosíthatja családi nevének további viselésére; és

b) azt a férfit, aki a gyermeket hosszabb időn keresztül a családjában a sajátjaként nevelte, feljogosíthatja a gyermekkel való kapcsolattartásra.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti családi nevet a gyermek tovább viselheti akkor is, ha az apai jogállást már más tölti be.

Vissza a tartalomjegyzékhez

13.5. Névviselés és kapcsolattartás az apasági vélelem megdöntése után

Nagyban függ, a megdőlt apaságú férfi és a gyermek közötti kapcsolattól, hogy milyen nevet visel a gyermek, de lehetőség van arra, hogy a férfi nevének viselését kérelemre engedélyezze a bíróság – akkor is, ha más tölti már be az apai státuszt –, valamint ha hosszabb időn keresztül ez a férfi nevelte a gyermeket, akkor a kialakult szoros kapcsolatra tekintettel biztosítható a kapcsolattartás közöttük.

4:114. § [Az apaság vélelmének megdöntése nemperes eljárásban]

(1) Nincs szükség az apaság vélelmének megdöntése iránti perindításra, ha az apaság vélelme az anya házassága alapján áll fenn, a házastársak életközössége legalább háromszáz napja megszűnt, és az a férfi, akitől a gyermek ténylegesen származik, a gyermeket teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal a magáénak kívánja elismerni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a bíróság nemperes eljárásban a vélelmezett apa, az anya és a gyermeket teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal magáénak elismerni kívánó férfi közös kérelmére megállapítja, hogy a gyermeknek nem az anya férje vagy volt férje az apja. Az apaság kérdését ugyanebben az eljárásban teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal kell rendezni.

(3) A (2) bekezdésben foglalt eljárás megindítására az apaság vélelmének megdöntésére irányuló per megindítására vonatkozó határidőket nem lehet alkalmazni.

Vissza a tartalomjegyzékhez

13.6. Az apaság vélelmének megdöntése nemperes eljárásban

A Ptk. egyszerűsíteni kíván abban az esetben, amikor a gyermek apja nem a házasságági köteléken alapuló vélelem okán bejegyzett férfi, amennyiben már legalább 300 napja nem áll fenn az életközössége az anyával és van olyan férfi, aki a gyermeke magáénak ismerné el és az anya és közöttük nincsen vita. Hármójuk közös kérelme (illetve a gyermek törvényes képviselője, vagy a gyermeké, ha elmúlt 14 éves) egy nem peres eljárásban megváltoztathatja a státuszt. Erre az eljárásra az apaság megdöntésére irányuló per határideje nem vonatkozik. Tekintettel arra, hogy egy teljes hatályú apai elismeréssel tölti be az ezt vállaló férfi az apai jogállást, ennek a szabályai erre az eljárásra is vonatkoznak.

Részletes szabályait lásd. 1952. évi III. tv., a Pp. 301/A. § - 301/H. § 2014. március 15-étől hatályos törvényszövegét.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A tananyag az ELTESCORM keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések