4:119. § [Az örökbefogadás célja]
(1) Az örökbefogadás az örökbefogadó, annak rokonai és az örökbe fogadott gyermek között rokoni kapcsolatot létesít az örökbefogadott gyermek családban történő nevelkedése érdekében.
(2) Örökbe fogadni kiskorú gyermeket lehet.
A [Ptk.] abban tér el a Csjt. rendelkezéseitől, hogy nem az örökbefogadás céljánál, hanem az örökbe fogadható gyermekre vonatkozó §-ban szól arról, hogy örökbe fogadni olyan gyermeket lehet, akinek szülei nem élnek, vagy akit szülei nevelni megfelelően nem képesek. (Gadó Gábor, Németh Anita, Sáriné Simkó Ágnes: Ptk. Fordítókulcs Oda-Vissza. Bp, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. 2013. 197. o.)
Az örökbefogadás céljának több szempontból is jelentősége van. Egyrészt a gyámhatóság az örökbefogadást csak akkor engedélyezheti, ha az örökbefogadás a gyermek érdekében áll, vagyis célja megvalósul [Ptk. 4:120. § (5) bekezdés], másrészt a gyámhatóság kiskorú örökbefogadott esetében akkor bontja fel, ha a bontás a gyermek érdekében áll, vagyis ha az örökbefogadás célját már nem tölti be [Ptk. 4:138. § (2) bekezdés]. A bíróság az örökbefogadást akkor bontja fel, ha akár az örökbefogadó, akár az örökbefogadott olyan magatartást tanúsított, amely miatt az örökbefogadás fenntartása a másik fél számára elviselhetetlenné vált, vagyis ha az örökbefogadás célját nem tölti be [Ptk. 4:139. § (1) bekezdés]. Ha az örökbe fogadott kiskorú, az örökbefogadás az örökbefogadó kérelmére kivételesen indokolt esetben bontható fel. A CSJK annyiban tér el a Csjt. jelenlegi szabályai tól, hogy sem az örökbefogadás engedélyezésénél, sem az örökbefogadás felbontásánál már nem szempont a "közérdek sérelme", illetve annak vizsgálata, mert egyrészt a közérdeket és a gyermek érdekét nem indokolt így különválasztani, másrészt ilyen esetekben az a közérdek, hogy a kiskorú gyermek érdeke érvényesüljön.
Abban az esetben, ha az örökbe fogadó szülő és az örökbe fogadott gyermek között nem alakul ki valóságos szülő-gyermeki kapcsolat, és annak jövőbeli megvalósulására sincs remény, az örökbefogadás célját nem töltheti be, olyan formai kötelék csupán, amelynek fenntartásához sem a feleknek, különösen a gyermeknek, sem a társadalomnak nem fűződik érdeke (BH 1995.349). A bírói gyakorlat szerint is csak az az örökbefogadás bontható fel, amelyik nem tudja betölteni célját (BH 2001.323.).
Az örökbefogadás céljából tehát az következik, hogy az örökbefogadásnak kifejezetten a gyermek érdekét kell szolgálnia. (Katonáné Pehr Erika: Negyedik Könyv Negyedik Rész XI. Cím. In: Jogkódex Online, A 2013. évi V. törvény kommentárja, a 4:119. §-hoz fűzött kommentár. Az online tartalom megegyezik a Polgári Jog I-III. – Kommentár a gyakorlat számára c. kiadvánnyal. Szerk.: Dr. Petrik Ferenc. Bp., HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. 2013.)
4:120. § [Az örökbefogadás általános feltételei]
(1) Az örökbefogadáshoz az örökbe fogadni szándékozó személynek, a gyermek törvényes képviselőjének egyező kérelme és a gyermek szüleinek, valamint a házasságban élő örökbefogadó házastársának a hozzájárulása szükséges.
(2) A tizennegyedik életévét betöltött, korlátozottan cselekvőképes kiskorú a beleegyezésével fogadható örökbe. A tizennegyedik életévét be nem töltött, de ítélőképessége birtokában lévő kiskorú véleményét örökbefogadására vonatkozóan megfelelő súllyal figyelembe kell venni.
(3) Az örökbefogadás során törekedni kell a gyermek nevelésében kívánatos folyamatosságra, különös tekintettel a gyermek családi kapcsolataira, nemzetiségére, vallására, anyanyelvére és kulturális gyökereire.
(4) Az örökbefogadást a gyámhatóság engedélyezi.
(5) A gyámhatóság az örökbefogadást az e törvényben meghatározott feltételek megléte esetén is akkor engedélyezi, ha az a kiskorú gyermek érdekében áll. A kiskorú gyermek érdekében a gyámhatóság elsősorban a házasságban élő örökbefogadók általi örökbefogadást engedélyezi.
A [Ptk.] a következő pontokon tér el a Csjt. rendelkezéseitől:
A Csjt. hatálybalépése óta az örökbefogadás alapja nem a felek szerződése, hanem a gyámhatóság határozata. Az örökbefogadás joghatásai [Ptk. 4:132-4:134. §§] a gyámhatósági határozat jogerőre emelkedésével állnak be.
A CSJK az örökbefogadás engedélyezése tekintetében nem hoz lényeges változást a hatályos joghoz képest. Ennek megfelelően az örökbefogadást a gyámhatóság engedélyezi.
Az örökbefogadás engedélyezése - valamint a kölcsönös kérelemre történő felbontása - iránti eljárás közigazgatási eljárás. (Katonáné Pehr E.: i. m., a 4:120. §-hoz fűzött kommentár)
4:121. § [Az örökbefogadó személye]
(1) Örökbefogadó az a huszonötödik életévét betöltött, cselekvőképes személy lehet, aki a gyermeknél legalább tizenhat évvel, legfeljebb negyvenöt évvel idősebb, és személyisége, körülményei alapján alkalmas a gyermek örökbefogadására. Rokoni vagy házastársi örökbefogadás esetén a korkülönbségtől el kell tekinteni.
(2) Közös gyermekként történő örökbefogadás esetén az (1) bekezdésben meghatározott életkornak és korkülönbségnek az egyik örökbefogadó tekintetében kell fennállnia. Ha testvéreket fogadnak örökbe, az idősebb gyermek életkorát kell alapul venni.
(3) Nem fogadhat örökbe az, aki a szülői felügyelet megszüntetését vagy a közügyektől való eltiltást kimondó jogerős bírósági ítélet hatálya alatt áll, és az, akinek gyermekét nevelésbe vették.
A [Ptk.] a következő pontokon tér el a Csjt. rendelkezéseitől:
Nem lehet örökbefogadó az a nagykorú személy, aki korlátozottan cselekvőképes, vagy cselekvőképtelen. Minden ember cselekvőképes, akinek cselekvőképességét a Ptk., vagy a bíróság gondnokság alá helyezést elrendelő ítélete nem korlátozza [Ptk. 2:8. § (1) bekezdés].
Nem fogadhat örökbe az, aki a szülői felügyelet megszüntetését vagy a közügyektől való eltiltást kimondó jogerős bírósági ítélet hatálya alatt áll, és az, akinek gyermeke átmeneti vagy tartós nevelésben van.
A CSJK változatlanul előírja az örökbefogadó és az örökbefogadott között a minimális és maximális korkülönbséget. A 16 év minimális és 45 év maximális korkülönbség mellett - az örökbefogadási korhatárt felemeli, így örökbefogadó csak 25. életévét betöltött személy lehet. (Katonáné Pehr E.: i. m., a 4:121. §-hoz fűzött kommentár)
4:122. § [Az örökbefogadásra való alkalmasság megállapítása]
(1) Az örökbefogadásra való alkalmasságot - jogszabályban meghatározott előzetes eljárás és felkészítés lefolytatását követően - a gyámhatóság állapítja meg.
(2) A rokonok, a szülő házastársa, a gyermeket a szülő hozzájárulásával legalább egy éve folyamatosan a saját háztartásában nevelő örökbe fogadni szándékozó személy és nemzetközi örökbefogadás esetén az örökbe fogadni szándékozó személy alkalmasságát a gyámhatóság az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárás során állapítja meg. Ezt a szabályt kell alkalmazni azon személy alkalmasságának megállapítására is, aki a gyámhatóság határozata alapján nála elhelyezett gyermeket ellenszolgáltatás ellenében saját háztartásában neveli (a továbbiakban: gyermekvédelmi nevelőszülő).
A [Ptk.] a következő pontokon tér el a Csjt. rendelkezéseitől:
A CSJK szól arról, hogy az örökbefogadásra való alkalmasság megállapítására irányuló eljárás a Csjt. 1997. évi módosítása - a Gyvt. hatálybalépése - óta, főszabály szerint elválik az örökbefogadás engedélyezésére irányuló eljárástól, lényegében annak előzetes eljárása.
A gyámhatóság alkalmasságot megállapító határozatának érvényességéről továbbra sem a CSJK szól, ezt a gyámügyi eljárást szabályozó jogszabályokban kell továbbra is rendezni, kitérve arra is, hogy ha az érvényesség időtartama alatt az örökbe fogadni szándékozó személy családi állapotában, személyi és életkörülményeiben változás következik be, a gyámhatóságnak örökbe fogadni szándékozó személy alkalmasságát felül kell vizsgálnia. (Katonáné Pehr E.: i. m., a 4:122. §-hoz fűzött kommentár)
4:123. § [Az örökbefogadható gyermek]
(1) Örökbe fogadni - a házastárs kiskorú gyermekének örökbefogadása kivételével - olyan gyermeket lehet, akinek a szülei nem élnek, vagy akit a szülei megfelelően nevelni nem képesek.
(2) Az örökbefogadott gyermeket az örökbefogadás fennállása alatt az örökbefogadó házastársa fogadhatja örökbe, az örökbefogadó halála után más személy is. Ha az örökbefogadott gyermeket az örökbefogadó halála után fogadják örökbe, a korábbi örökbefogadás megszűnik.
Az örökbe fogadható gyermekre vonatkozó szabályozás tartalmilag azonos a két törvénykönyvben. (Gadó G., Németh A., Sáriné Simkó Á.: i. m. 198. o.)
4:124. § [Az örökbefogadhatónak nyilvánítás]
(1) A gyámhatóság a nevelésbe vett gyermeket legfeljebb két évre örökbefogadhatónak nyilvánítja, ha a szülőjének szülői felügyeleti joga nem szűnt meg és a szülő önhibájából
a) gyermekével egy éve nem tart rendszeres kapcsolatot vagy fél éven át semmilyen formában nem tart kapcsolatot, illetve életvitelén, körülményein nem változtat, és emiatt az átmeneti nevelés nem szüntethető meg; vagy
b) lakó- és tartózkodási helyét az új lakó- és tartózkodási helyének hátrahagyása nélkül megváltoztatja, és az annak felderítésére irányuló intézkedések hat hónapon belül nem vezetnek eredményre.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott határidő indokolt esetben legfeljebb két évvel meghosszabbítható.
(3) Az (1) bekezdés a) pontja esetén az örökbefogadhatóvá nyilvánítás jogkövetkezményére a szülőt a nevelésbe vételt elrendelő határozatban figyelmeztetni kell.
(4) A gyámhatóság a gyermek örökbefogadása érdekében az örökbefogadhatónak nyilvánítással egyidejűleg a szülő kapcsolattartási jogát szünetelteti.
(5) Ha a kiskorú örökbefogadására nem került sor, és utóbb a gyámhatóság a nevelésbe vételt megszünteti, az örökbefogadhatónak nyilvánító határozat hatályát veszti.
A [Ptk.] abban tér el a Csjt. rendelkezéseitől, hogy (2)–(3) bekezdése új rendelkezéseket tartalmaz a határidők meghosszabbításáról és a figyelmeztetési kötelezettségről. (Gadó G., Németh A., Sáriné Simkó Á.: i. m. 199. o.)
4:125. § [Szülői hozzájárulás a nyílt örökbefogadáshoz]
(1) Nyílt az örökbefogadás, ha a vér szerinti szülő meghatározott, általa ismert örökbefogadó tekintetében járul hozzá az örökbefogadáshoz.
(2) A szülő a hozzájáruló nyilatkozatát a gyermek születésétől számított hat héten belül - a gyermeknek a szülő vagy a gyermek más hozzátartozója által történő nevelése érdekében - visszavonhatja. A visszavonás lehetőségére a szülőt figyelmeztetni kell.
(3) Az örökbefogadáshoz történt hozzájárulás esetén a szülő felügyeleti joga a gyermek hathetes életkorának betöltésével megszűnik. A szülői felügyelet megszűnését a gyámhatóság állapítja meg.
(4) Nyílt örökbefogadás - a rokonok és a szülő házastársa által történő örökbefogadás kivételével - szülői hozzájárulás esetén is a területi gyermekvédelmi szakszolgálat vagy örökbefogadást elősegítő szervezet közreműködésével jöhet létre.
A [Ptk.] a következő pontokon tér el a Csjt. rendelkezéseitől:
Általánosan elfogadott értelemben nyílt örökbefogadás az, amelyben a vér szerinti szülők és az örökbe fogadó szülők ismerik, vagy legalábbis közvetlenül az örökbefogadás megtörténte előtt megismerik egymást és így a vér szerinti szülő tudja, hogy gyermekét ki fogadja örökbe és a gyermeke az örökbefogadás révén hova kerül [Weiss Emilia: Az örökbefogadás néhány társadalmi és jogi kérdése, Magyar Tudomány 1997/2. sz. 190. old.]. A CSJK egyértelmű definíciót ad mindkét fajta örökbefogadásra. A CSJK továbbá mind a nyílt, mind a titkos örökbefogadás esetén a nyilatkozat visszavonhatóságát egyaránt 6 hétben jelöli meg, amelyet a gyermek születésétől kell számítani.
Nyílt örökbefogadáshoz való - a rokonok és a szülő házastársa által történő örökbefogadás kivételével - szülői hozzájárulás esetén is az örökbefogadás a Gyvt. szerinti területi gyermekvédelmi szakszolgálat vagy örökbefogadást elősegítő magánszervezet közreműködésével jöhet létre. Ez az új szabály mindenképpen az örökbefogadások átláthatóságát szolgálja, vagyis az alkalmassá nyilvánított örökbe fogadni szándékozóknak fel kell keresniük vagy a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot, vagy a működési engedéllyel rendelkező magánszervezetet, mert a közvetítők igénybevétele kötelezővé vált. (Katonáné Pehr E.: i. m., a 4:125. §-hoz fűzött kommentár)
4:126. § [Szülői hozzájárulás a titkos örökbefogadáshoz]
(1) Titkos az örökbefogadás, ha a vér szerinti szülő olyan módon járul hozzá gyermeke örökbefogadásához, hogy az örökbefogadó személyét és személyi adatait nem ismeri, vagy ha a szülő hozzájárulására e törvény szerint nincs szükség. A hozzájáruló nyilatkozatot a gyermek születése előtt is meg lehet tenni.
(2) A szülő a hozzájáruló nyilatkozatát a gyermek születésétől számított hat héten belül - a gyermeknek a szülő vagy a gyermek más hozzátartozója által történő nevelése érdekében - visszavonhatja. A visszavonás lehetőségére a szülőt figyelmeztetni kell.
(3) Ha a gyermek a hatodik életévét betöltötte vagy egészségileg károsodott, a hozzájáruló nyilatkozat érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a szülő felügyeleti joga a gyermek hathetes életkorának betöltésével szűnik meg. A szülői felügyeleti jog megszűnését a gyámhatóság állapítja meg.
(5) Titkos örökbefogadás esetén a szülő az örökbefogadásról nem kap értesítést és az örökbefogadásról hozott határozat ellen jogorvoslattal nem élhet.
(6) Titkos örökbefogadás esetén a vér szerinti szülő és az örökbefogadó szülő egymás természetes személyazonosító adatairól nem kap tájékoztatást.
A [Ptk.] abban tér el a Csjt. rendelkezéseitől, hogy meghatározza a titkos örökbefogadás fogalmát (a titkos örökbefogadásra vonatkozó szabályozás tartalmilag azonos a két törvénykönyvben). (Gadó G., Németh A., Sáriné Simkó Á.: i. m. 200. o.)
A CSJK tehát a szülői felügyeleti jog megszűnésénél sem tesz különbséget nyílt és titkos örökbefogadás esetében, vagyis a szülői felügyeleti joga, ha nyilatkozata hathetesnél idősebb gyermekre vonatkozik, a nyilatkozattételkor, a hathetesnél fiatalabb gyermekre tett nyilatkozat esetén pedig a gyermek hathetes korában szűnik meg. A szülői felügyeleti jog megszűnését a gyámhatóság minden esetben határozattal állapítja meg. Ebből az következik, hogy ha csak az egyik szülő járul hozzá a gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadáshoz, akkor a gyermeket nem tartós nevelésbe, hanem átmeneti nevelésbe kell venni.
Titkos örökbefogadás esetén a szülő az örökbefogadásról nem kap értesítést és az örökbefogadásról hozott határozat ellen jogorvoslattal nem élhet, továbbá a vér szerinti szülő és az örökbe fogadó szülő egymás természetes személyazonosító adatairól nem kap tájékoztatást. (Katonáné Pehr E.: i. m., a 4:126. §-hoz fűzött kommentár)
A tananyag az ELTESCORM keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések