4:173. § [A szülők együttműködési kötelezettsége]
A szülői felügyeletet gyakorló szülőnek és a gyermekétől különélő szülőnek a gyermek kiegyensúlyozott fejlődése érdekében - egymás családi életét, nyugalmát tiszteletben tartva - együtt kell működniük.
„A [Ptk.] új rendelkezése, a Csjt. nem tartalmazza a szülők együttműködési kötelezettségére vonatkozó szabályt.” (Gadó G., Németh A., Sáriné Simkó Á.: i. m. 212. o.)
„A szülői felügyeletet a szülők egymással együttműködve kötelesek gyakorolni. A szülői együttműködésre - a gyermek kiegyensúlyozott fejlődése érdekében - ezt közvetően is szükség van.
Az együttműködési kötelezettség címén történő zaklatás, kéretlen tanácsadás, a gondozó szülő tevékenységének folyamatos kritizálása a szülői felügyeleti jogok korlátozását, egyes jogosítványok megvonását vonhatja maga után.” (Makai K.: i. m., a 4:173. §-hoz fűzött kommentár)
4:174. § [A gyermekkel együtt élő szülő tájékoztatási kötelezettsége]
A szülői felügyeletet gyakorló szülőnek a gyermekfejlődéséről, egészségi állapotáról, tanulmányairól a különélő szülőt megfelelő időközönként tájékoztatnia kell, és a különélő szülő érdeklődése esetén a gyermekkel kapcsolatos felvilágosítást meg kell adnia.
„A [Ptk.] új rendelkezése, a Csjt. nem tartalmazza a gyermekkel együttélő szülő tájékoztatási kötelezettségére vonatkozó szabályt.” (Gadó G., Németh A., Sáriné Simkó Á.: i. m. 212. o.)
„A szülők kölcsönös tájékoztatási kötelezettsége révén érhető el, hogy a külön élő szülő "képben legyen" a gyermekével kapcsolatos ügyekben.
A tájékoztatási kötelezettség nem feltételez, nem tesz szükségessé napi kapcsolatot a szülők között, azonban elvárható, hogy a gondozó szülő a gyermekkel kapcsolatos fontosabb történésekről időszakonként, illetve egy adott eseményhez kapcsolódóan tájékoztassa a külön élő szülőt. Természetesen a külön élő szülő a felvilágosítás kérdéssel kapcsolatos jogát nem gyakorolhatja visszaélésszerűen.” (Makai K.: i. m., a 4:174. §-hoz fűzött kommentár)
4:175. § [Közösen gyakorolt szülői felügyeleti jogok]
(1) A különélő szülők a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben közösen gyakorolják jogaikat akkor is, ha a szülői felügyeletet a szülők megállapodása vagy a bíróság döntése alapján az egyik szülő gyakorolja, kivéve, ha a gyermekétől különélő szülő felügyeleti jogát a bíróság e tekintetben korlátozta vagy megvonta.
(2) A gyermek sorsát érintő lényeges kérdésnek tekintendő a kiskorú gyermek nevének meghatározása és megváltoztatása, a szülőjével azonos lakóhelyén kívüli tartózkodási helyének, huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyének kijelölése, állampolgárságának megváltoztatása és iskolájának, életpályájának megválasztása.
(3) Ha a különélő szülők egyes, a (2) bekezdésben meghatározott, közösen gyakorolt felügyeleti jogosítványok tekintetében nem tudnak megegyezni, erről a gyámhatóság dönt.
„A [Ptk.] a következő pontokon tér el a Csjt. rendelkezéseitől:
„A Csjt. 72/B. §-ának (2) bekezdésében foglaltakkal egyezően a CSJK a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésként nevesíti a gyermek nevének meghatározását és megváltoztatását, iskolájának, életpályájának megváltoztatást. A korábbiakhoz képest ugyanakkor a tartózkodási hellyel összefüggő, közös döntést igénylő kérdés konkrétabb tartalmat nyert. A szülői felügyelet együttes gyakorlása esetén ezen a gyermeknek a gondozó szülővel közös lakóhelyén kívüli tartózkodását, illetve a huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyének kijelölését kell érteni. Az utóbbival összefüggő új elem a gyermek állampolgárságának megváltoztatását jelentő közös döntés is.
A CSJK rendelkezése értelmében, amennyiben a szülők a közös döntést igénylő kérdésekben nem tudnak megállapodni, egységesen a gyámhatóság a vitát eldönteni jogosult fórum. (Ezzel összefüggésben lásd a 4:166. §-ánál kifejtetteket.)” (Makai K.: i. m., a 4:175. §-hoz fűzött kommentár)
4:176. § [A különélő szülő tájékoztatási kötelezettsége]
Ha a bíróság a gyermekétől különélő szülőt feljogosítja a gyermek gondozásával, nevelésével összefüggő egyes feladatok ellátására, a vagyonkezelés és a gyermek vagyoni ügyeiben a törvényes képviselet gyakorlására, a szülői felügyeletet e tekintetben a különélő szülő gyakorolja. A különélő szülő tevékenységéről a szülői felügyeletet egyébként gyakorló szülőt tájékoztatni köteles.
„A [Ptk.] új rendelkezése, a Csjt. nem tartalmazza különélő szülő tájékoztatási kötelezettségére vonatkozó szabályt.” (Gadó G., Németh A., Sáriné Simkó Á.: i. m. 212. o.)
„A 4:174. § a gyermekkel együtt élő szülő különélő szülővel szembeni tájékoztatási kötelezettségét szabályozza. A szülői jogegyenlőség, együttműködés elvére tekintettel a CSJK hasonló kötelezettséget ír elő a külön élő szülő számára is abban az esetben, ha a bíróság őt jogosította fel a gyermek gondozásával, nevelésével összefüggő egyes feladatok ellátására, illetve - kivételesen - a vagyonkezelés és a gyermek vagyoni ügyeiben a törvényes képviselet teljes körű vagy részleges gyakorlására [4:168. § (2) bekezdés], figyelemmel arra, hogy a szülői felügyeletet e tekintetben a külön élő szülő gyakorolja. Az ezzel összefüggő tevékenységéről tehát ilyen esetben neki kell tájékoztatnia a gyermekkel együtt élő, a szülői felügyeletet egyébként gyakorló szülőt és - értelemszerűen - irányadó a 4:174. § azon rendelkezése is, mely szerint e szülő érdeklődése esetén köteles a szükséges felvilágosítást megadni.” (Makai K.: i. m., a 4:176. §-hoz fűzött kommentár)
4:177. § [Közvetítés a gyámhatósági eljárásban]
A gyámhatóság, kérelemre vagy a gyermek érdekében hivatalból, a szülői felügyeletet gyakorló szülő és a gyermekétől különélő szülő közötti megfelelő együttműködés kialakítása, a különélő szülő jogainak biztosítása - ideértve a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartást - érdekében a szülők számára közvetítői eljárás igénybevételét rendelheti el.
„A [Ptk.] új rendelkezése, a Csjt. nem tartalmazza a mediáció gyámhatóság általi elrendelésének lehetőségét.” (Gadó G., Németh A., Sáriné Simkó Á.: i. m. 212. o.)
„A CSJK szabályozása a közvetítés szerepét jelentősen kiterjesztette. Ennek értelmében hasonló rendelkezések vonatkoznak a közvetítésre a gyámhatósági eljárásban, mint a bíróság előtt folyó perekben [4:172. §], figyelemmel arra is, hogy a gyámhatóság hatásköre jelentősen bővült: valamennyi, a szülői felügyelet közös gyakorlása során felmerülő vitában ő jogosult, illetve köteles dönteni. Ennek menetében - amennyiben indokoltnak látja - a szülők közötti kommunikáció helyreállítása, az együttműködési készség létrehozása, illetve kiteljesítése érdekében akár kötelezően is előírhatja a szülők számára a közvetítő igénybevételét. (Ezzel kapcsolatban lásd a 4:172. §-nál írottakat is.)” (Makai K.: i. m., a 4:177. §-hoz fűzött kommentár)
4:178. § [A kapcsolattartás joga]
(1) A gyermeknek joga, hogy különélő szülőjével személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn. A gyermeket nevelő szülő vagy más személy köteles a zavartalan kapcsolattartást biztosítani.
(2) A gyermekétől különélő szülő - ha a bíróság vagy a gyámhatóság eltérően nem rendelkezik - jogosult és köteles gyermekével kapcsolatot tartani.
(3) A szülőnek joga van gyermekével kapcsolatot tartani akkor is, ha a szülői felügyeleti joga szünetel, kivéve, ha a gyermek vagy a gyermekkel közös háztartásban élő hozzátartozója sérelmére elkövetett cselekmény miatt elrendelt távoltartó határozat hatálya alatt áll.
(4) Kivételesen indokolt esetben, a gyermek érdekében azt a szülőt is fel lehet jogosítani a gyermekkel való kapcsolattartásra,
a) akinek a szülői felügyeleti jogát a bíróság megszüntette;
b) aki hozzájárult gyermekének a másik szülő házastársa által történő örökbefogadásához; vagy
c) akinek szülői felügyeleti joga a gyermek ismeretlen személy által történő örökbefogadásához adott hozzájárulásával vagy azért szűnt meg, mert a szülő a gyermeket - annak érdekében, hogy más nevelje fel, személyazonosságának feltárása nélkül - egészségügyi intézményben, arra kijelölt helyen hagyja, a gyermekért hat héten belül nem jelentkezik, és a gyermek örökbefogadására nem került sor.
(5) A (4) bekezdés szerinti esetben a szülőnek a gyermekkel való kapcsolattartásra való feljogosításáról a szülői felügyeletet megszüntető bíróság vagy - ha a gyermeket tartós nevelésbe vették - a gyámhatóság dönt.
„A [Ptk.] abban tér el a Csjt. rendelkezéseitől, hogy a (4) bekezdésben kiegészíti a kapcsolattartásra kivételesen feljogosítható személyek körét, így kivételesen az a szülő is feljogosítható a gyermekkel való kapcsolattartásra, aki hozzájárult gyermekének a másik szülő házastársa által történő örökbefogadásához.” (Gadó G., Németh A., Sáriné Simkó Á.: i. m. 213. o.)
4:179. § [Kapcsolattartásra jogosult más hozzátartozók]
(1) A kapcsolattartásra a nagyszülő, a testvér és - ha a szülő és a nagyszülő nem él vagy a kapcsolattartásban tartósan akadályozva van, vagy a kapcsolattartási jogát önhibájából nem gyakorolja - a gyermek szülőjének testvére és szülőjének házastársa is jogosult.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személyek kapcsolattartási jogát nem érinti az, ha az a házasság, amelyből az örökbe fogadott gyermek származik, a gyermek szülőjének halála folytán szűnt meg, és a házastárs a másik házastárs korábbi házasságából származó gyermekét fogadja örökbe.
(3) A kapcsolattartásra - ha a gyermek hosszabb időn keresztül a háztartásában nevelkedett - kérelmére feljogosítható a volt mostohaszülő, nevelőszülő, gyám és az is, akinek a gyermekre vonatkozó apasági vélelmét a bíróság megdöntötte.
„A [Ptk.] új rendelkezése, a Csjt. nem tartalmazza a kapcsolattartásra jogosult más hozzátartozók körét. A kapcsolattartásra jogosultak (1)–(2) bekezdésben megjelölt személyi köréről eddig – kormányrendeleti szinten – a Gyer. tartalmazott szabályt, ezt a kört bővíti a (3) bekezdés.” (Gadó G., Németh A., Sáriné Simkó Á.: i. m. 213. o.)
„ A CSJK a szülői felügyelet gyakorlása körében is elismeri a gyermekkel tényleges családi kapcsolatban álló személy szerepét a gyermek életében, különösen gondozása, nevelése körében [lásd a 4:154. §-nál írottakkal]. Ha a gyermek hosszabb időn keresztül olyan személy háztartásában nevelkedett, aki a gondozásában, nevelésében mostohaszülőként, nevelőszülőként, gyámként vett részt, ez a személy is feljogosítható a kapcsolattartásra. Ugyanez a szabály vonatkozik arra az esetre is, amikor olyan személy vonatkozásában kerül sor az apaság vélelmének bírósági megdöntésére, aki huzamos ideig vér szerinti gyermekeként nevelte a kiskorút, aki ezért őt apjaként szerette, így súlyos traumát jelenthet számára (illetve mindkettőjüknek), ha akaratuk ellenére, egyik pillanatról a másikra megszűnne a szülő-gyermek kapcsolaton túlmenően még a kapcsolattartás lehetősége is.” (Makai K.: i. m., a 4:179. §-hoz fűzött kommentár)
4:180. § [A kapcsolattartási jog tartalma]
(1) A kapcsolattartási jog magában foglalja a gyermekkel való személyes találkozást, a gyermeknek a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről rendszeresen, meghatározott időtartamra történő elvitelét, a gyermekkel időszakonként, elsősorban az oktatási szünetek és a többnapos ünnepek időszakában való huzamos együttlétet, és kiterjed a kapcsolat személyes találkozás nélküli fenntartására.
(2) A kapcsolattartás joga - ha a bíróság vagy a gyámhatóság a gyermek érdekében eltérően nem rendelkezik -az (1) bekezdésben foglalt keretek között kiterjed a gyermek meghatározott időtartamú külföldre vitelére is.
(3) A gyermek elvitelével felmerülő kiadások - ha a bíróság vagy a gyámhatóság eltérően nem rendelkezik -a kapcsolattartásra jogosultat terhelik.
„A [Ptk.] új rendelkezése, a Csjt. nem tartalmazza a kapcsolattartási jog tartalmát, erről eddig a Gyer. rendelkezett.” (Gadó G., Németh A., Sáriné Simkó Á.: i. m. 213. o.)
„Fontos gyakorlati kérdést rendez a (2) bekezdés, amikor kimondja, hogy főszabályként, tehát ha a bíróság vagy a gyámhatóság a gyermek érdekében eltérően nem rendelkezik, a kapcsolattartás kiterjed a gyermek meghatározott időtartamú külföldre vitelére is.
A külföldi tartózkodásra azonban a külön élő szülőt megillető aktuális kapcsolattartási időtartamban kerülhet csak sor, tehát a kapcsolattartás gyámhatóság, illetve bíróság által meghatározott rendjének megfelelően. A kapcsolattartást megállapító határozatban a fentiekre tekintettel nem kell kifejezetten feljogosítania a külön élő szülőt arra, hogy a gyermeket a kapcsolattartás alatt külföldre vihesse, mivel ez a lehetőség a külön élő szülőt főszabályként, a (2) bekezdés értelmében megilleti.
A (2) bekezdés arra a speciális esetre is irányadó, ha a különböző országokban élő szülő és gyermek kapcsolattartásáról van szó. A kapcsolattartásra tehát nem csak a szülői felügyeletet gyakorló szülő tartózkodási helye szerinti államban kerülhet sor.
A (3) bekezdés a Gyer. azon szabályát, mely szerint a gyermek elvitelével felmerülő költségek a kapcsolattartásra jogosultat terhelik, differenciált tartalommal veszi át. A kormányrendelet kógens szabályával szemben a CSJK lehetőséget biztosít a bíróságnak, illetve a gyámhatóságnak arra, hogy indokolt esetben a szülői felügyeleti jogokat gyakorló szülőt kötelezze a gyermek elvitelével, utaztatásával kapcsolatos költségek viselésére, illetve arra, hogy a kiadásokat megoszthassa a szülők között.” (Makai K.: i. m., a 4:180. §-hoz fűzött kommentár)
4:181. § [A kapcsolattartás rendezése]
(1) A kapcsolattartásról a házassági vagy a szülői felügyelet rendezése iránti perben a szülők egyezséget köthetnek; egyezségük hiányában a kapcsolattartásról - kérelemre vagy a gyermek érdekében hivatalból - a bíróság dönt. Ha házassági vagy a szülői felügyelet rendezése iránti per nincs folyamatban, a kapcsolattartásról a szülők megegyezésének hiányában a gyámhatóság dönt. A döntés előtt az érdekelteket és az ítélőképessége birtokában lévő gyermeket meg kell hallgatni.
(2) A kapcsolattartásról a bíróság vagy a gyámhatóság a gyermek korának, egészségi állapotának, életkörülményeinek, a szülők személyes körülményeinek és az ítélőképessége birtokában lévő gyermek véleményének figyelembevételével rendelkezik.
(3) A kapcsolattartásra vonatkozó határozatban rendelkezni kell a kapcsolattartás gyakoriságáról, időtartamáról, folyamatos vagy időszakos voltáról, arról, hogy felügyelt kapcsolattartásra kerül-e sor, továbbá a gyermek átadásának és visszaadásának helyéről, idejéről és módjáról, a kapcsolattartás elmaradására vonatkozó értesítési kötelezettségről és az elmaradt kapcsolattartás pótlásáról.
(4) Ha a kapcsolattartás kérdésében a bíróság döntött, a kapcsolattartás megváltoztatását a határozat jogerőre emelkedésétől számított két éven belül a bíróságtól lehet kérni.
„A [Ptk.] a következő pontokon tér el a Csjt. rendelkezéseitől:
„Figyelemmel arra, hogy a kapcsolattartásnak aktív részese, érintettje a kiskorú gyermek, ezért a kapcsolattartás szabályozása során, a döntés meghozatala előtt a bíróságnak, illetve a gyámhatóságnak a szülőkön kívül az ítélőképessége birtokában lévő gyermeket is meg kell hallgatnia. A 4:171. § (4) bekezdése ebben az esetben is megfelelően alkalmazandó.” (Makai K.: i. m., a 4:181. §-hoz fűzött kommentár)
4:182. § [Tájékoztatási kötelezettség; az elmaradt kapcsolattartás pótlása]
(1) A kapcsolattartást akadályozó körülményekről a felek késedelem nélkül kötelesek tájékoztatni egymást.
(2) A jogosultnak fel nem róható okból elmaradt kapcsolattartást a legközelebbi megfelelő időpontban, de legkésőbb hat hónapon belül pótolni kell.
„A [Ptk.] új rendelkezése, a Csjt. nem tartalmazza a tájékoztatási és az elmaradt kapcsolattartás pótlási kötelezettség szabályát.” (Gadó G., Németh A., Sáriné Simkó Á.: i. m. 214. o.)
„A kérdés jelentőségére tekintettel a CSJK a Gyer.-ből törvényi szintre emelte azt az előírást, mely szerint a kapcsolattartást akadályozó körülményekről a felek késedelem nélkül kötelesek (előzetesen) tájékoztatni egymást, illetve, hogy a jogosultnak fel nem róható okból elmaradt kapcsolattartást a lehető leghamarabb, de legkésőbb hat hónapon belül pótolni kell. Az erre vonatkozó előírás a bíróság, illetve a gyámhatóság kapcsolattartási határozatából nem maradhat el.” (Makai K.: i. m., a 4:182. §-hoz fűzött kommentár)
4:183. § [Felelősség a kapcsolattartás akadályozásáért, szabályainak megszegéséért]
(1) Ha a kapcsolattartásra jogosult vagy kötelezett személy a kapcsolattartást kellő indok nélkül akadályozza vagy szabályait megszegi, az ezzel okozott kárt köteles a másik félnek megtéríteni.
(2) A gyámhatóság kérelemre kötelezi a kapcsolattartást kellő indok nélkül akadályozó, a kapcsolattartás szabályait megszegő felet a kapcsolattartás akadályozása, szabályainak megszegése folytán keletkezett igazolt költségek viselésére.
„A [Ptk.] új rendelkezése, a Csjt. nem tartalmazza a kapcsolattartás akadályozásának következményeiről szóló szabályt.” (Gadó G., Németh A., Sáriné Simkó Á.: i. m. 214. o.)
„A kapcsolattartás akadályozása, elmaradása esetén nemcsak az elmaradt kapcsolattartás pótlására kell hogy sor kerüljön. Az ezzel okozott kárt is köteles a felróható magatartást tanúsító szülő a másik félnek megtéríteni, így pl. amikor előzetes tájékoztatás hiányába a kapcsolattartásra jogosult szülő hiába kísérli meg a kapcsolattartást. Ilyen esetben az utazási költségeinek megtérítését követelheti a másik szülőtől.
A kapcsolattartás egyéb szabályainak megszegése is kártérítési kötelezettséget vonhat maga után.
Az (1) bekezdés rendelkezései a Legfelsőbb Bíróság 320. számú Elvi Határozatát [EBH 2000/2. szám] emelik törvényi szintre, kimondva, hogy a gyermeket nevelő szülő a kapcsolattartás jogellenes meghiúsításával okozott kárért a polgári jogi szabályok szerint felelősséggel tartozik. A kártérítési felelősség azt jelenti, hogy a felróható magatartást tanúsító szülő nem csupán a feleslegesen felmerült kiadások, pl. utazási költségek megtérítésére köteles, hanem az egyéb vagyoni és nem vagyoni jellegű károk megfizetésére is.” (Makai K.: i. m., a 4:183. §-hoz fűzött kommentár)
4:184. § [A kapcsolattartási jog korlátozása és megvonása]
A gyámhatóság vagy - házassági vagy szülői felügyelet rendezése iránti perben - a bíróság a felróható magatartást tanúsító szülő vagy más kapcsolattartásra jogosult személy kapcsolattartási jogát a gyermek érdekében korlátozhatja vagy megvonhatja
„A kapcsolattartási jog korlátozására és megvonására vonatkozó szabályozás tartalmilag azonos a két törvénykönyvben.” (Gadó G., Németh A., Sáriné Simkó Á.: i. m. 214. o.)
4:185. § [A kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása]
A kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtásáról a gyámhatóság gondoskodik.
„A kapcsolattartásról szóló határozat végrehajtásának szabályozása tartalmilag azonos a két törvénykönyvben.” (Gadó G., Németh A., Sáriné Simkó Á.: i. m. 214. o.)
 |
 |
 |
A tananyag az ELTESCORM keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések