A kiskorú gyermek személyes és vagyoni érdekeinek védelme.
4:234. § [A gyámság gyakorlása]
(1) A gyám a gyermek érdekeinek megfelelően köteles a tevékenységét gyakorolni. A gyámnak a tevékenysége során biztosítania kell, hogy az ítélőképessége birtokában lévő kiskorú az őt érintő döntések előkészítésében részt vehessen, véleményt nyilváníthasson.
(2) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a szülői felügyeletet gyakorló szülő jogaira és kötelezettségeire vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell a gyám jogaira és kötelezettségeire.
Általánosságban a szülői felügyeletet gyakorló szülő jogai illetik meg és kötelezettségei terhelik.
A szülői felügyeleti jogot pótló jogkört gyakorló gyámtól ugyanúgy elvárható, mint a szülőtől, hogy az ítélőképessége birtokában lévő gyermeket vonja be az őt érintő kérdések eldöntésébe, és hogy véleményét, amennyiben a kiskorú érdekével nem ellentétes, tartsa tiszteletben.(Kőrös:i.m.6.oldal)
4:235. § [A gyám jogkörének korlátai]
(1) A gyám nem jogosult a gyermek nevének meghatározására vagy megváltoztatására, és nem adhat hozzájáruló nyilatkozatot a gyermek örökbefogadásához.
(2) A gyám jognyilatkozatainak érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges, ha az a gyermek családi jogállására és az ezzel kapcsolatos perindításra vonatkozik.
Kizáró szabályok:
Gyámhatósági jóváhagyáshoz kötött nyilatkozatok:
A gyermek családi jogállása és az ezzel kapcsolatos perindítás.
4:236. § [A gyám vagyonkezeléssel kapcsolatos jogai és kötelezettségei]
A gyám köteles a gyermek pénzét és értéktárgyait - ha azokat a rendes vagyonkezelés szabályai szerint készen tartani nem kell - a gyámhatóságnak átadni.
A 4:234. §. irányadó: a korlátozottan cselekvőképes kiskorú véleményét figyelembe kell venni.
A korlátozottan cselekvőképes által tehető ügyletekre lásd: [2:12. § (2) bekezdés 2. pont]
Rendes vagyonkezelés szabályait meghaladó vagyontárgyak:
gyámhatósági fenntartásos számlán nagyobb összegű készpénz értékpapír elhelyezése, illetőleg nagy értékű ékszerű vagy nemes tárgyak letétként történő kezelése.
4:237. § [Gyámhatósági felügyelet a gyám működése felett]
(1) A gyám a tevékenységét a gyámhatóság rendszeres felügyelete - gyermekvédelmi gyámság esetén az irányítása - alatt látja el. Tevékenységéről bármikor köteles felvilágosítást adni a gyámhatóságnak.
(2) A gyámhatóság a gyám jogkörét korlátozhatja, és intézkedéseit a gyermek érdekében - hivatalból, a gyámság alatt álló gyermek vagy közeli hozzátartozója kérelmére - meg is változtathatja. E tekintetben közeli hozzátartozónak minősül a szülő akkor is, ha a szülői felügyeleti joga szünetel.
(3) A gyámhatóság a gyámság alatt álló kiskorú fontosabb ügyeiben határozathozatal előtt köteles meghallgatni a gyámot, az ítélőképessége birtokában lévő kiskorú gyermeket és indokolt esetben a kiskorú közeli hozzátartozóit.
Szemben a szülői felügyelettel a gyám folyamatos gyámhatósági kontroll alatt működik (a gyermekvédelmi gyám még korlátozottabb önállóssággal rendelkezik).
Gyám jogkörének korlátozása: a jelenleg hatályos szabályozás annyiban szűkül, hogy csak a közeli hozzátartozó kezdeményezheti a gyermek rokonai közül a gyám intézkedéseinek megváltoztatását.
Az ítélőképessége birtokában lévő kiskorú gyermek meghallgatása, illetve közeli hozzátartozók.
4:238. § [A gyám költségeinek és kiadásainak megtérítése]
(1) A gyermek megélhetését szolgáló juttatásokat - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a gyám részére kell folyósítani.
(2) A gyám a gyermek jövedelmét a gyermek szükséges tartására igénybe veheti. Ha a gyermeknek tartásra kötelezhető szülője nincs, a gyámhatóság engedélyezheti, hogy a gyám a tartás költségeinek fedezésére a gyermek vagyonának állagát - meghatározott részletekben - igénybe vegye.
(3) A gyám a gyámság ellátásával kapcsolatos indokolt kiadásainak, költségeinek megtérítését a gyermek jövedelméből igényelheti. Megfelelő jövedelem hiányában a kiadások, költségek megtérítéséről a gyámhatóság gondoskodik.
(4) A (2)-(3) bekezdésben foglaltak a gyermekvédelmi gyámra nem vonatkoznak.
Elkülönül a gyermek tartása, illetőleg a gyámság ellátásával kapcsolatosan felmerülő egyéb kiadás.
Gyermek tartása: a gyám ennek fedezetére a gyermek jövedelmét igénybe veheti. Ennek során a gyermek javára járó juttatásokat köteles beszámítani.
A gyámság ellátásával kapcsolatban felmerülő kiadások:
Ezek fedezete elsősorban a gyermek jövedelme, ha ez nincs, akkor a költségek megtérítéséről a gyámhatóság gondoskodik.
4:239. § [A gyám számadási kötelezettsége]
(1) A gyám a vagyonkezelésről – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – évenként köteles a gyámhatóságnak számot adni.
(2) Ha a gyámság alatt álló jövedelme nem haladja meg a jogszabályban meghatározott mértéket, a gyám számára – a gyermekvédelmi gyám kivételével – a gyámhatóság egyszerűsített számadást engedélyezhet. Ha a gyámságot közeli hozzátartozó látja el, a gyám az egyszerűsített számadási kötelezettség alól is mentesíthető.
(3) A gyámhatóság a gyámot az (1)-(2) bekezdésben meghatározott eseteken kívül indokolt esetben – hivatalból, a korlátozottan cselekvőképes gyámság alatt álló vagy hozzátartozója kérelmére – eseti számadásra kötelezheti.
A gyámhatóság felügyeleti jogkörének gyakorlása a számadások ellenőrzésével történik.
Évenkénti számadás:
Egyszerűsített számadás: a jogszabályban meghatározott mértéket el nem érő jövedelem esetén.
Eseti számadás: indokolt esetben akár hivatalból, akár kérelemre elrendelhető.
Végszámadás: A vagyonkezelés teljes időszakának elszámolás a gyámi tisztség megszűnésekor.
A tananyag az ELTESCORM keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések