Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

PTK Negyedik könyv: Családjog / III. cím:A házasság megszűnése

III. cím: A házasság megszűnése

4:20. § [A házasság megszűnésének esetei]

(1) A házasság megszűnik

a) az egyik házastárs halálával;

b) bírósági felbontással.

(2) A házasságot a másik házastárs újabb házasságkötése esetén akkor is megszűntnek kell tekinteni, ha a házastárs halálára vonatkozó anyakönyvi bejegyzés, a halál tényét megállapító vagy a holtnak nyilvánító bírósági határozat hatálya az újabb házasságkötést követően megdől, feltéve, hogy az újabb házasságkötéskor egyik házasuló sem tudta, hogy a halál nem következett be.

(3) A házasság megszűnése időpontjának az (1) bekezdés a) pontja és a (2) bekezdés esetén azt a napot kell tekinteni, amelyet a halotti anyakönyvi bejegyzés vagy a bírósági határozat a halál napjaként feltüntet. A házasság az (1) bekezdés b) pontja esetén a házasságot felbontó ítélet jogerőre emelkedésének napján szűnik meg.

4.1. A házasság megszűnésének esetei

A házasság megszűnésének idejét egyértelműsíti és foglalja össze a (3)-ban található szabály.

4:21. § [A házasság felbontása]

(1) A bíróság a házasságot bármelyik házastárs kérelmére felbontja, ha az teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. A házasság teljes és helyrehozhatatlan megromlása állapítható meg különösen abban az esetben, ha a házastársak között az életközösség megszűnt, és annak helyreállítására - az életközösség megszűnéséhez vezető folyamat, illetve a különélés időtartama alapján - nincs kilátás.

(2) A bíróság a házasságot az (1) bekezdésben foglalt körülmények vizsgálata nélkül bontja fel, ha azt a házastársak végleges elhatározáson alapuló, befolyásmentes megegyezésük alapján közösen kérik.

(3) A házasságnak a (2) bekezdés szerinti felbontására akkor van lehetőség, ha a házastársak a közös gyermek tekintetében a szülői felügyelet gyakorlása, a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartás, a gyermek tartása, a házastársi közös lakás használata, valamint -ez iránti igény esetén - a házastársi tartás kérdésében megegyeztek, és perbeli egyezségüket a bíróság jóváhagyta.

(4) Ha a házastársak közös szülői felügyeletben állapodnak meg, a kapcsolattartás kérdésében nem kell megegyezniük, a gyermek lakóhelyét azonban meg kell határozniuk.

(5) A házasság felbontásánál a közös gyermek érdekét figyelembe kell venni.

(6) A szülői felügyelet gyakorlásának, a szülő és a gyermek közötti kapcsolattartásnak és a gyermek tartásának rendezése során a gyermek érdekének kell elsődlegesen érvényesülnie.

Vissza a tartalomjegyzékhez

4.2. A házasság felbontása

Az elbírálást segítő, bírói gyakorlatban már érvényesülő elv épül be a törvénybe azzal, hogy végleges és helyrehozhatatlan megromlását jelenti a kapcsolatnak, ha az életközösség hosszabb ideje megszűnt és annak helyreállítására nincs kilátás. A Csjt-ben szereplő 3 éves különélés feltételét elhagyja a Ptk.. Abban az esetben, ha a házasfelek végleges elhatározásuknak megfelelően, befolyásmentesen, közös kérelmet terjesztenek elő és bizonyos kérdésekben megegyezésre jutottak, amit a bíróság jóváhagyott, nem kell vizsgálni a házasság megromlását. Ilyen kérdések a közös gyermek feletti szülői felügyelet gyakorlása, a gyermek tartása, valamint a külön élő szülővel való kapcsolattartása – kivéve közös szülői felügyelet esetén, amikor elég a lakóhely meghatározása –, a közös lakás használatának rendezése, valamint a házastársi tartás. A házastársi közös vagyon egészének megosztása kikerül a feltételrendszerből, ugyanis a gazdasági viszonyok bonyolulttá válása nagyon elnehezítené az ilyen bontást, aránytalanul meghosszabbítaná az eljárást. Az egyezség megváltoztatásának továbbra is feltételek mellett van helye, azonban kimarad az általános 2 éves határidő.

A Csjt. 18. § (2) a) és b) pontja szerinti egyszerűsített bontás két fajtája tulajdonképpen egy típusra változik azzal, hogy a b) pont szerinti 3 éves különélés szigorú feltétele következtében kevesebb egyéb feltételt támasztó opció megszűnik – mivel az ilyen eset kevésbé életszerű és gyakorlatban kevés ilyen bontásra került sor – viszont a vagyonmegosztás feltételének elhagyásával egyszerűsödik az a) pont szerinti bontás, ami a megegyezéses bontás alapesetévé válik.

A gyermek érdekének és megfelelő ítélőképesség esetén véleményének figyelembe vétele kiemelt helyet kap.

4:22. § [Közvetítői eljárás]

A házastársak a házassági bontóper megindítása előtt vagy a bontóper alatt - saját elhatározásukból vagy a bíróság kezdeményezésére - kapcsolatuk, illetve a házasság felbontásával összefüggő vitás kérdések megegyezésen alapuló rendezése érdekében közvetítői eljárást vehetnek igénybe. A közvetítői eljárás eredményeként létrejött megállapodásukat perbeli egyezségbe foglalhatják.

Vissza a tartalomjegyzékhez

4.3. Közvetítői eljárás

Új szabályként kerül be, hogy a felek közvetítői eljárást vehetnek igénybe a bontóper előtt, de akár alatta is. A felek önállóan vagy a bíróság kezdeményezésére, akár kapcsolatuk, akár az ún. járulékos kérdések rendezésére fordulhatnak közvetítőhöz és az így létrejött megegyezés perbeli egyezségbe foglalható. Ily módon egyező akaratnyilvánítás alapján történő bontásra is lehetőség nyílhat. Ennek hasznossága abban foglalható össze, hogy a felek – akár saját, akár a bíróság kezdeményezésére – önkéntesen és aktívan vehetnek részt az eljárásban, és mivel legjobban ők ismerik saját belső viszonyukat és tudják azt a legmegfelelőbben rendezni, a megállapodás megtartása is eredményesebb lehet. A CSJK a belső, intim viszonyokra tekintettel többször is előtérbe helyezi a közvetítést, így szülői felügyelettel kapcsolatos és gyermekvédelmi ügyekben is.

Forrás

Nagy Márta: Bírósági mediáció, Bába Kiadó, Szeged, 2011, Nagypál Szabolcs: A családjogi közvetítés (mediáció) alapelvei és sajátosságai Családi jog, 2011. (9. évf.) 1. sz. 17-22. old.

4:23. § [A házasság felbontása iránti per megindítása; a bontás hatálya]

(1) A házasság felbontása iránt a pert a házastársnak a másik házastárs ellen, személyesen kell megindítania.

(2) Törvényes képviselőjének hozzájárulása nélkül indíthat pert az a házastárs is, aki cselekvőképességében a perindítás tekintetében részlegesen korlátozott.

(3) Ha a házastárs cselekvőképtelen, a pert nevében a gyámhatóság hozzájárulásával törvényes képviselője indíthatja meg.

(4) A házasságot felbontó ítélet mindenkivel szemben hatályos.

Vissza a tartalomjegyzékhez

4.4. A házasság felbontása iránti per megindítása; a bontás hatálya

Perindításra bármelyik házasfél jogosult, az is, aki korlátozottan cselekvőképes perindítás tekintetében, a cselekvőképtelen helyett pedig törvényes képviselője gyámhatósági hozzájárulással.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A tananyag az ELTESCORM keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések