Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

PTK Negyedik könyv: Családjog / VI. cím: Házassági vagyonjog

VI. cím: Házassági vagyonjog

A házassági vagyonjog szűkebb értelemben azoknak a jogszabályoknak az összessége, amelyek egyrészt a házastársak egymás közötti ( belső) , másrészt pedig a házastársak harmadik személyekkel szemben fennálló ( külső) jogviszonyát szabályozzák mind a házasság időtartamára , mind pedig a házasság megszűnésének esetére, míg tágabb értelemben a házassági vagyonjog magában foglalja a házastársi vagyonközösséggel , annak megosztásával, a házastársi közös lakás használatával és a házastársi tartás érvényesítésével kapcsolatos igényt is. ( A Családjogi Törvény Magyarázata Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest 2002. 158.o.)

V. fejezet: Általános rendelkezések:

4.34. § [A házastársak vagyoni viszonyainak rendezése]

(1) A házasulók és a házastársak egymás közötti vagyoni viszonyaikat a házassági életközösség időtartamára házassági vagyonjogi szerződéssel rendezhetik.

(2) Ha a házassági vagyonjogi szerződés eltérően nem rendelkezik, a házastársak között a házassági életközösség időtartama alatt házastársi vagyonközösség (törvényes vagyonjogi rendszer) áll fenn.

7.1 A rendezés módjai

Első helyen a felek szabad rendelkezésén alapuló szerződéses rendezés, ennek hiányában, vagy ha a szerződés eltérően nem rendelkezik, a felek között törvényes vagyonjogi rendszer jön létre.

Amíg a Csjt a hatálybalépésekor egyedüliként a házastársi vagyonközösség rendszerét ismerte el , addig az 1986.évi IV. törvénnyel történő módosítás lehetővé tette a házassági vagyonjogi szerződés megkötését. Ezzel elsődlegessé vált a Csjt szabályaitól eltérést lehetővé tevő szerződéses rendszer : azaz azóta a Csjt vagyonjogi rendelkezései csak akkor és annyiban érvényesültek, amennyiben a házasulók illetve a házastársak vagyoni viszonyaikat szerződéssel eltérően nem rendezték. A házastársi vagyonjogi szerződés eltérő szabályainak részletes kidolgozása a Családjogi Könyvben valósult meg, hangsúlyozva a felek magánautonómiáján alapuló diszpozitív szerződéses rendelkezések elsődlegességét, fenntartva szerződés hiányában törvényes vagyonjogi rendszerként a már ismert házastársi vagyonközösséget.

7.1.1. Házassági vagyonjogi szerződés

7.1.1.1 Fogalma

A jövőre nézve, az életközösség idejére határozza meg a felek közötti vagyonjogi rendszert

Nem változott:

Életközösség fogalma : [BH 1988.358]

Az életközösség fogalmi elemeinek nem kell együttesen fennállnia, azok közül egyik-másik hiányozhat, illetőleg az általánostól eltérhet: BH 2003.323.

A házasság megkötésével vélelmezni kell az életközösség létrejöttét is : [BH 1992.398].

7.1.1.2. Felek a vagyonjogi szerződésben

Nem változott: házasulók és házastársak egyaránt köthetnek

7.1.2. Törvényes vagyonjogi rendszer

Törvényes vagyonjogi rendszer változatlanul a házastársi vagyonközösség, amelynek két együttes feltétele van: a házasságkötés és a házassági életközösség létrejötte. A szabályozás látszólag tér el a Csjt.27.§. (1) bekezdésétől, valójában azonban a házasságkötést a korábbi joggyakorlat sem tartotta elégségesnek a vagyonközösség keletkezéséhez, hanem a házassági életközösség tényleges létrejötte is elengedhetetlen feltétel volt.

7.1.2.1. Esetei

Ha a felek között nincs házastársi vagyonjogi szerződés,

vagy van házassági vagyonjogi szerződés, de az eltérően nem rendelkezik

7.1.3. A vagyonközösség kezdete

Nem elég a házasság megkötése, az életközösség fennállása is szükséges.

4.35. § [A vagyonjogi rendelkezések időbeli hatálya]

(1) A törvényes vagyonjogi rendszer az életközösség kezdetétől hatályosul akkor is, ha a házastársak a házasságkötés előtt élettársakként éltek együtt. A házasság megkötésével az életközösség létrejöttét vélelmezni kell.

(2) Az életközösség átmeneti megszakadása a törvényes vagy a szerződésben kikötött vagyonjogi rendszer folyamatosságát nem érinti, kivéve, ha a felek között vagyonmegosztásra került sor

7.2. Időbeli hatály

7.2.1. Házassági életközösségtől

7.2.2. A házasságot megelőző életközösségtől

Vagyonjogi vonatkozásban a házasságot megelőző életközösség egybeolvad a házassági életközösséggel: a házasságkötést megelőző együttélésre is a törvényes vagyonjogi rendszer szabályai irányadóak: fő szabályként az egyenlő arányú, osztatlan szerzés.

Figyelem: csak törvényes vagyonjogi rendszerre vonatkozik, vagyonjogi szerződésben a felek maguk jelölhetik meg a szerződés hatályának időpontját.

7.2.3. Vélelem az életközösség létrejötte mellett

Házasságkötés esetén az életközösség létrejöttét külön nem kell bizonyítani, az életközösség létrejötte hiányát kell annak a házastársnak bizonyítania, aki ezt állítja. Nincs vélelem a házasságot megelőző életközösségre, ennek létrejöttét annak a félnek kell bizonyítania aki ezt állítja.

7.2.4. Az életközösség átmeneti megszakadása

Nem az időtartam rövidségét jelenti, hanem annak átmeneti jellegét még akkor is ha a felek eredetileg véglegesnek szánták.

7.2.4.1. Vagyonmegosztás nélkül

Nem érinti a vagyonjogi rendszer folyamatosságát. (A bírósági gyakorlatban már eddig elfogadott jogelv változatlan tartalmú megfogalmazása)

7.2.4.2. Vagyonmegosztással

Változás: A vagyonmegosztást követően az átmeneti különélés alatt szerzett vagyontárgy az életközösség helyreállításával nem válik közös vagyonná, továbbá a már megosztott vagyontárgy sem, még akkor sem ha utóbb visszaviszi a fél ( megszakadt a vagyonjogi rendszer folyamatossága )

Vissza a tartalomjegyzékhez

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A tananyag az ELTESCORM keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések