A házassági vagyonjog szűkebb értelemben azoknak a jogszabályoknak az összessége, amelyek egyrészt a házastársak egymás közötti ( belső) , másrészt pedig a házastársak harmadik személyekkel szemben fennálló ( külső) jogviszonyát szabályozzák mind a házasság időtartamára , mind pedig a házasság megszűnésének esetére, míg tágabb értelemben a házassági vagyonjog magában foglalja a házastársi vagyonközösséggel , annak megosztásával, a házastársi közös lakás használatával és a házastársi tartás érvényesítésével kapcsolatos igényt is. ( A Családjogi Törvény Magyarázata Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest 2002. 158.o.)
4.34. § [A házastársak vagyoni viszonyainak rendezése]
(1) A házasulók és a házastársak egymás közötti vagyoni viszonyaikat a házassági életközösség időtartamára házassági vagyonjogi szerződéssel rendezhetik.
(2) Ha a házassági vagyonjogi szerződés eltérően nem rendelkezik, a házastársak között a házassági életközösség időtartama alatt házastársi vagyonközösség (törvényes vagyonjogi rendszer) áll fenn.
Első helyen a felek szabad rendelkezésén alapuló szerződéses rendezés, ennek hiányában, vagy ha a szerződés eltérően nem rendelkezik, a felek között törvényes vagyonjogi rendszer jön létre.
Amíg a Csjt a hatálybalépésekor egyedüliként a házastársi vagyonközösség rendszerét ismerte el , addig az 1986.évi IV. törvénnyel történő módosítás lehetővé tette a házassági vagyonjogi szerződés megkötését. Ezzel elsődlegessé vált a Csjt szabályaitól eltérést lehetővé tevő szerződéses rendszer : azaz azóta a Csjt vagyonjogi rendelkezései csak akkor és annyiban érvényesültek, amennyiben a házasulók illetve a házastársak vagyoni viszonyaikat szerződéssel eltérően nem rendezték. A házastársi vagyonjogi szerződés eltérő szabályainak részletes kidolgozása a Családjogi Könyvben valósult meg, hangsúlyozva a felek magánautonómiáján alapuló diszpozitív szerződéses rendelkezések elsődlegességét, fenntartva szerződés hiányában törvényes vagyonjogi rendszerként a már ismert házastársi vagyonközösséget.
7.1.1.1 Fogalma
A jövőre nézve, az életközösség idejére határozza meg a felek közötti vagyonjogi rendszert
Nem változott:
Életközösség fogalma : [BH 1988.358]
Az életközösség fogalmi elemeinek nem kell együttesen fennállnia, azok közül egyik-másik hiányozhat, illetőleg az általánostól eltérhet: BH 2003.323.
A házasság megkötésével vélelmezni kell az életközösség létrejöttét is : [BH 1992.398].
7.1.1.2. Felek a vagyonjogi szerződésben
Nem változott: házasulók és házastársak egyaránt köthetnek
Törvényes vagyonjogi rendszer változatlanul a házastársi vagyonközösség, amelynek két együttes feltétele van: a házasságkötés és a házassági életközösség létrejötte. A szabályozás látszólag tér el a Csjt.27.§. (1) bekezdésétől, valójában azonban a házasságkötést a korábbi joggyakorlat sem tartotta elégségesnek a vagyonközösség keletkezéséhez, hanem a házassági életközösség tényleges létrejötte is elengedhetetlen feltétel volt.
7.1.2.1. Esetei
Ha a felek között nincs házastársi vagyonjogi szerződés,
vagy van házassági vagyonjogi szerződés, de az eltérően nem rendelkezik
Nem elég a házasság megkötése, az életközösség fennállása is szükséges.
4.35. § [A vagyonjogi rendelkezések időbeli hatálya]
(1) A törvényes vagyonjogi rendszer az életközösség kezdetétől hatályosul akkor is, ha a házastársak a házasságkötés előtt élettársakként éltek együtt. A házasság megkötésével az életközösség létrejöttét vélelmezni kell.
(2) Az életközösség átmeneti megszakadása a törvényes vagy a szerződésben kikötött vagyonjogi rendszer folyamatosságát nem érinti, kivéve, ha a felek között vagyonmegosztásra került sor
Vagyonjogi vonatkozásban a házasságot megelőző életközösség egybeolvad a házassági életközösséggel: a házasságkötést megelőző együttélésre is a törvényes vagyonjogi rendszer szabályai irányadóak: fő szabályként az egyenlő arányú, osztatlan szerzés.
Figyelem: csak törvényes vagyonjogi rendszerre vonatkozik, vagyonjogi szerződésben a felek maguk jelölhetik meg a szerződés hatályának időpontját.
Házasságkötés esetén az életközösség létrejöttét külön nem kell bizonyítani, az életközösség létrejötte hiányát kell annak a házastársnak bizonyítania, aki ezt állítja. Nincs vélelem a házasságot megelőző életközösségre, ennek létrejöttét annak a félnek kell bizonyítania aki ezt állítja.
Nem az időtartam rövidségét jelenti, hanem annak átmeneti jellegét még akkor is ha a felek eredetileg véglegesnek szánták.
7.2.4.1. Vagyonmegosztás nélkül
Nem érinti a vagyonjogi rendszer folyamatosságát. (A bírósági gyakorlatban már eddig elfogadott jogelv változatlan tartalmú megfogalmazása)
7.2.4.2. Vagyonmegosztással
Változás: A vagyonmegosztást követően az átmeneti különélés alatt szerzett vagyontárgy az életközösség helyreállításával nem válik közös vagyonná, továbbá a már megosztott vagyontárgy sem, még akkor sem ha utóbb visszaviszi a fél ( megszakadt a vagyonjogi rendszer folyamatossága )
A tananyag az ELTESCORM keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések