Az életközösség megszűnését követően is megállapodhatnak a felek a közös lakás további használatáról.
Nincs alakiságokhoz kötve, szóban vagy ráutaló magatartással is létrejöhet a megállapodás: például visszatérés szándéka nélküli végleges elköltözéssel.
Nem csak bontóperben, hanem házasság felbontása nélkül is az életközösség megszakadása után kérhető.
Hivatalból nincs helye a döntésnek, a megegyezésen alapuló bontásnak azonban feltétele a feleknek a közös lakás használatában való megegyezése is.
Lásd: [PK. 298. sz. állásfoglalás]
A közös tulajdon megszüntetése esetén a törvényhozó nem a lakáshasználat rendezésének tulajdonít elsődlegességet mint korábban, hanem a házastársi közös lakás használatának rendezése azt jelenti, hogy a két kérdés együttes mérlegelésével, együttes döntésnek kell megvalósulnia.
8.7.2.1. Az együttes döntés következményei
A lakáshasználat kérdése tehát nem előkérdése annak, hogy a megszüntetési módok közül a bíróság melyiket választja, de ebben az esetben is irányadó a (4) bekezdés szerint a lakáshasználatra jogosult gyermek lakáshasználati jogának védelme a közös lakásban.
Változatlanul alkalmazhatók a Legfelsőbb Bíróság PK. 298. számú állásfoglalásában írt megosztási módozatok.
Lásd: [PK. 298. sz. állásfoglalás]
Változatlan: a lakáshasználat rendezését kell kereseti kérelemnek tekinteni, amelyen belül a rendezés módjának meghatározása a bíróság feladata.
Lásd: [PK. 298. sz. állásfoglalás]
4:81. § [A közös jogcímen lakott lakás használatának megosztása és a megosztás mellőzése]
(1) Ha a lakás használata a házastársakat közös jogcím alapján illeti meg, a bíróság közöttük a lakás használatát megosztja, ha ez a lakás adottságai alapján lehetséges. A lakás használata akkor is megosztható, ha a lakás kisebb átalakítással az osztott használatra alkalmassá tehető, feltéve, hogy egyik vagy mindkét házastárs az átalakításra vonatkozó jogosultságát, az átalakítás műszaki előfeltételeit igazolja, és az átalakítás költségeinek megelőlegezését vállalja. Vita esetén az átalakítás költségeinek viseléséről a bíróság dönt.
(2) A lakáshasználat megosztása esetén a házastársak a lakás meghatározott lakószobáit és helyiségeit kizárólagosan, más helyiségeit közösen használják. A lakáshasználat megosztása a házastársak harmadik személlyel szemben fennálló jogait és kötelezettségeit nem érinti.
(3) A bíróság a lakás használatának megosztását - a felek körülményeinek mérlegelésével - mellőzheti, ha
a) a házastársaknak vagy egyiküknek ugyanabban a helységben más beköltözhető lakása van, vagy ez a lakás egyoldalú nyilatkozattal beköltözhetővé tehető; vagy
b) az egyik házastárs a lakásból önként és a visszatérés szándéka nélkül elköltözött és - ha a szülői felügyeletet ő gyakorolja - a kiskorú gyermek lakáshasználati jogát megfelelően biztosította.
(4) Nem osztható meg az adottságainál fogva arra alkalmas lakás használata, ha az egyik házastárs olyan felróható magatartást tanúsít, amely miatt a közös használat a másik házastárs vagy a kiskorú gyermek érdekeinek súlyos sérelmével járna.
A közös jogcím alapján használt lakásnál főszabály.
8.8.2.1. Feltételei
Változatlanul: objektív és szubjektív feltételeknek kell fennállni.
8.8.2.1.1. Közös jogcím
Tulajdonostársak, együttes haszonélvezők, bérlőtársak, stb.
8.8.2.1.2. Műszaki megoszthatóság
A lakáshasználat megosztása nem jelent természetbeni megosztást, nem követelmény az ingatlanban a teljes elkülönülés, a megosztás akkor is lehetséges, ha a lakásnak egyes meghatározott helyiségeit kizárólagosan, míg más helyiségeket közösen lesznek jogosultak használni a volt házastársak.
A lakás objektív jellemzői alapján ugyan osztható lenne, de a törvényben külön felsorolt okok esetén a megosztás mellőzendő.
A házastársaknak, vagy egyiküknek több lakása van, és fennállnak a jogszabályi feltételek: ugyanabban a helyiségben, beköltözhető vagy egyoldalú nyilatkozattal beköltözhetővé tehető.
Korábban csak a bérlakás esetére tette lehetővé a Csjt. a lakáselhagyás esetén a lakáshasználati jog megszüntetését, most más jogcímen használt lakás esetén is megszűnik a használat joga.
A Csjt. 31/B. § (4) bekezdésének második mondatában foglalt esetkört szabályozza. A szubjektív oszthatatlanságra már kialakult bírói gyakorlat változatlanul alkalmazható.
4:82. § [Az egyik házastárs használati jogának megszüntetése]
(1) Ha a házastársak közös jogcíme alapján használt lakás használatának megosztására nem kerül sor, a bíróság az egyik házastársnak a lakás használatára vonatkozó jogát megszünteti és őt - az egyik házastársnak a lakásból önként és a visszatérés szándéka nélküli elköltözése esetét kivéve - a lakás elhagyására kötelezi.
(2) A bíróság az egyik házastársnak a lakás használatára vonatkozó jogát megszüntetheti és őt a lakás elhagyására kötelezheti akkor is, ha a lakás egyébként alkalmas lenne az osztott használatra, de e házastárs részére a másik házastárs megfelelő cserelakást ajánl fel, és a lakáshasználat rendezésének ez a módja a lakáshasználatra jogosult kiskorú gyermek érdekeit nem sérti.
A közös jogcímen használt lakás használati megosztásának mellőzése esetén.
8.9.4.1. Kötelező esetei
Ha az osztott használat nem lehetséges, akár objektív, akár szubjektív feltételek fennállásának hiányában. A lakáshasználati jog megszüntetése tulajdonjog alapján használt lakás esetén a tulajdonjog részjogosítványának: a használatnak az elvesztését jelenti, míg bérelt lakás esetén a bérlőtársi jogviszony megszüntetését foglalja magában. A lakás elhagyására az köteles, akinek magatartása folytán került mellőzésre a használat megosztása: például akinek felróható magatartása miatt a lakás szubjektíven oszthatatlanná vált.
8.9.4.2. Mérlegeléstől függő eset: cserelakás felajánlása
Korábban csak bérlet esetén volt lehetőség cserelakás felajánlásával megszüntetni a bérlőtársi jogviszonyt, most viszont egyébként osztott használatra alkalmas egyéb jogcímen használt lakások esetén is lehetőséget teremt a lakáshasználat megszüntetésére a jogszabály.
8.9.4.3. A megszüntetés jogkövetkezményei
Attól függ, hogy milyen jogcímen alapul a lakáshasználat:
8.9.4.3.1. Közös tulajdonú ingatlannál
Csak a birtoklás és használat jogának elvesztését, azaz a lakáshoz e tekintetben fűződő jogainak megszűnését jelenti.
8.9.4.3.2. Bérlakásnál
Megszűnik a bérlőtársi jogviszonya, a másik házastárs egyedüli bérlő lesz.
4:83. § [Az egyik házastárs kizárólagos jogcíme alapján lakott lakás használatának rendezése]
(1) Ha a házastársi közös lakást a házastársak egyikük jogcíme alapján használják, a házasság felbontása vagy az életközösség megszűnése esetén a bíróság ezt a házastársat jogosítja fel a lakás további használatára.
(2) A bíróság az adottságainál fogva arra alkalmas lakás osztott használatát akkor rendelheti el, ha a lakáshasználatra jogosult kiskorú gyermekek legalább egyike feletti szülői felügyeleti jog gyakorlását a másik házastársnak biztosította, vagy a lakás elhagyása a másik házastársra nézve - a házasság időtartama és e házastárs körülményei alapján - súlyosan méltánytalan lenne.
(3) Kivételesen indokolt esetben a bíróság a házastársat a másik házastárs kizárólagos tulajdonában vagy haszonélvezetében álló lakás kizárólagos használatára is feljogosíthatja, ha a lakáshasználatra jogosult kiskorú gyermek feletti szülői felügyeleti jog gyakorlása ezt a szülőt illeti meg és a kiskorú gyermek lakhatása másként nem biztosítható. Ebben az esetben a házastársat a bérlő jogállása illeti meg, azzal, hogy lakáshasználati joga rendes felmondással megfelelő cserelakás felajánlásával szüntethető meg.
(4) A bíróság a (2)-(3) bekezdés szerinti osztott vagy kizárólagos lakáshasználatot meghatározott időre vagy feltétel bekövetkezéséig is biztosíthatja.
A tananyag az ELTESCORM keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések