Kizárólagos jogcím: ha a házastársak a házastársi közös lakást egyikük kizárólagos jogcíme: egyikük tulajdonjoga, egyikük haszonélvezeti joga, vagy egyikük bérleti joga, stb. alapján használják.
A törvény a kizárólagos jogcímmel rendelkező házastársat jogosítja fel a használatra.
Közös kiskorú gyermek felett szülői felügyeleti jogot nem a kizárólagos jogcímmel rendelkező használó gyakorol, ilyenkor a közös kiskorú gyermek használati joga és a kizárólagos jogcímmel rendelkező szülő használati joga ütközhet.
[ Lásd : 2299/B/1991.AB határozat ]
8.10.2.1. Osztott használat
Ha a lakáshasználatra jogosult kiskorú gyermek feletti szülői felügyeleti jog gyakorlása a másik házastársat illeti meg: ilyenkor a kiskorú gyermek érdeke az, amely az osztott használatot indokolja.
Ha a lakás elhagyása a másik házastársra nézve súlyosan méltánytalan lenne: ez a házasság időtartamára, valamint a házastárs körülményeire tekintettel alkalmazható jogintézmény. Itt főleg a hosszabb házasságot vagy az anyagi fedezettel nem rendelkező házasfelet védi a jogszabály.
8.10.2.2. Másik házastárs kizárólagos használatra feljogosítása
Kivételesen korlátozható a kizárólagos jogcímek közül :
Korlátozás módja : a használatot csak annak a másik házastársnak biztosítja, aki szülői felügyelettel rendelkezik a lakáshasználatra jogosult kiskorú gyermek felett. Ez leginkább akkor fordulhat elő, ha az objektív megoszthatóság feltételei nem állnak fenn, ilyenkor családvédelmi indokból a tulajdonhoz való jog korlátozása rendelhető el.
Fontos változás: csak a lakáshasználatra jogosult kiskorú gyermek érdeke miatt fosztható meg a kizárólagos jogosult a lakáshasználattól, ennek hiányában a másik házastárssal szemben tanúsított magatartása miatt nem.
Bérlakásnál ez a szabály nem alkalmazható.
A kizárólagos jogcímmel nem rendelkező, de lakáshasználatra feljogosított házastárs a bérlő jogállásába kerül. Rendes felmondással csak cserelakás felajánlásával szűntethető meg a bérleti jogviszonya.
A (4) bekezdése lehetőséget ad meghatározott időre vagy feltétel bekövetkezéséig történő rendezésre is (pl.: kiskorú gyermek nagykorúságának elérése).
4:84. § [A lakáshasználati jog ellenértékének megtérítése]
(1) Az a házastárs, aki szerződés vagy a bíróság döntése alapján a lakás elhagyására köteles, a korábbi használati joga vagyoni értékének megfelelő térítésre tarthat igényt.
(2) Nem tarthat igényt térítésre az a házastárs,
a) aki szerződésben a lakás elhagyását elhelyezési és térítési igény nélkül vállalta; vagy
b) akitől a bíróság a lakáshasználati jogot meghatározott időre vagy feltétel bekövetkeztéig vonta meg.
(3) A térítés összegének meghatározásánál a gyermek lakáshasználati jogának értékét annak a házastársnak a javára kell figyelembe venni, aki a lakáshasználatot szülői felügyeleti joga alapján a gyermek részére a továbbiakban biztosítja.
(4) A térítés a lakás elhagyásakor esedékes, kivéve, ha
a) a bíróság a házastársat felróható magatartása miatt kötelezte a lakás elhagyására, és az egyidejű teljesítés a bent maradó házastárs és a kiskorú gyermek érdekét súlyosan sértené; vagy
b) a lakás használatának rendezésére a házastársi közös vagyon megosztása iránti perben kerül sor, és a használati jog vagyoni értékét a bíróság a vagyonmegosztás során számolja el.
(5) A lakásban maradó házastárs a térítés helyett a távozó házastárs részére megfelelő cserelakást ajánlhat fel.
Lényeges változás az ellenérték meghatározásánál.
Szerződés vagy bírósági döntés alapján a lakás elhagyása.
Az új szabályozás nem ad konkrét meghatározást az ellenérték számítására, hanem a korábbi használati jog vagyoni értékének megfelelő térítést rendel el, amely egyedileg határozható meg esetenként az adott lakáshasználati jogosultság forgalmi viszonyoknak megfelelő értékelésével.
A vállalás akár az életközösség előtt, alatt, vagy annak megszűnése után kötött szerződésben történhet.
A használati jognak az elhagyás időpontjában meghatározható forgalmi értéke.
A lakáshasználat rendezése a közös vagyon megosztásával együtt : az ellenszolgáltatás meghatározása. a tulajdoni hányad megváltásának szabályai szerint történik a vagyonmegosztás során.
A lakás elhagyásának időpontja.
8.11.5.1. Kivételek az egyidejű teljesítés alól :
Közös tulajdon esetén a hasznok szedésének joga fennmarad, a bennmaradó volt házastárstól tulajdoni hányadát meghaladó használatért többlethasználati díj igényelhető.
Többlethasználati díjra vonatkozó eddigi joggyakorlat változatlanul irányadó.
Lásd: [PK. 8. sz. állásfoglalás]
4:85. § [A lakáshasználat újrarendezése]
(1) Ha a bíróság a lakás osztott használatát rendelte el, vagy a tulajdonos vagy haszonélvező házastársat kötelezte a lakás elhagyására, bármelyik házastárs kérheti a lakáshasználat újrarendezését arra hivatkozással, hogy a rendezés alapjául szolgáló körülményekben bekövetkezett változás folytán a használat módjának változatlan fenntartása lényeges jogi érdekét vagy a közös kiskorú gyermek érdekét sérti.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem érintik a volt házastársnak azt a jogát, hogy a használat megosztását követően a volt házastársa bérlőtársi jogviszonyának megszüntetését e törvénynek a bérlőtársakra vonatkozó rendelkezései alapján kérje.
Csak bíróság általi rendezés esetén.
A körülmények megváltozása esetén kérhető újrarendezés:
Csak akkor kérhető újrarendezés, ha a bíróság a kizárólagos jogcímmel rendelkező tulajdonos vagy haszonélvező házastársat kötelezte távozásra, miután az ő használatra alapot adó joga fennmarad. A nem tulajdonos házastársnak a lakás elhagyására kötelezését követően már nem marad olyan jogosítványa, amelynek alapján kérhetné a használat újrarendezését.
A körülmények megváltozásán kívül szükséges, hogy a használat fenntartása a másik házastárs lényeges jogi érdekét vagy a közös kiskorú gyermek érdekét sértse.
Ezek a feltételek a szerződés bírói módosításának az általános feltételei azzal a többlettel, hogy a közös kiskorú gyermek érdekének sérelmére tekintettel is kérhető a módosítás.
8.12.3.1. A szerződésmódosítás általános feltételei:
Körülmények megváltozása + a módosítást kérő lényeges jogi érdekének sérelme.
8.12.3.2. Családjogi többletfeltétel:
A közös kiskorú gyermek érdekeinek sérelme.
Amennyiben a házastársak bérleti jogviszonyuk alapján használják a közös lakást, nemcsak e szakasz alapján áll fenn a lehetőség a lakáshasználat újrarendezésére, hanem a Lakástörvény rendelkezései alapján is kérhető a bérlőtársi jogviszony megszüntetése.
Lásd: 1993. évi LXXVIII. törvény 30. § (1) bekezdése.
 |
 |
 |
A tananyag az ELTESCORM keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések