Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

PTK Negyedik könyv: Családjog / VI. cím: Házassági vagyonjog /7.7. Vélelem a közös vagyon mellett

VI. cím: Házassági vagyonjog

VI. fejezet: A házastársi vagyonközösség

7.7. Vélelem a közös vagyon mellett

A családjogban eddig is érvényesülő vélelem.

7.7.1.Meglévő vagyontárgy

7.7.2. Kötelezettség teljesítése

Nemcsak a házastársak vagyontárgyai, de költekezései /beruházásai/ tekintetében is fennáll a vélelem.

4:41. § [A házastársak közötti egyes szerződések]

(1) A házastársaknak az életközösség fennállása alatt egymással kötött adásvételi, csere, ajándékozási és kölcsönszerződése és a házastársak közötti tartozáselismerés akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták. Ez a rendelkezés nem vonatkozik ingók szokásos mértékű ajándékozására, ha az ajándék átadása megtörtént.

(2) Ha a házastársak szerződése valamely vagyontárgynak, tehernek vagy tartozásnak a közös vagyonhoz vagy a különvagyonhoz tartozását érinti, vagy e vagyonok arányát módosítja, a szerződés harmadik személlyel szemben akkor hatályos, ha a harmadik személy tudott vagy tudnia kellett arról, hogy a vagyontárgy a szerződés alapján a közös vagy a különvagyonhoz tartozik.

Vissza a tartalomjegyzékhez

7.8. A házastársak szerződései

A Csjt rendelkezései kiegészülnek a tartozáselismeréssel.

7.8.1. Alakiságok

Minősített alakiság: közokirat, ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat az érvényesség feltétele.

Megjegyzés

Ugyanezen alakiságok kellenek a házastársi közös vagyont megosztó, illetve a házastársi vagyonjogi szerződéshez is. Lásd: [4:57.§.(2) bek. és 4:65.§.]

7.8.2. Kivételek az alakiság alól

Ingók szokásos mértékű ajándékozása:

7.8.3. Harmadik személlyel szembeni hatály

A Csjt szabályaihoz képest jelentős szigorítás: ha a harmadik személy nem tudott vagy nem kellett tudnia a szerződésről, akkor a házastársak irányában úgy felelnek mintha nem is kötötték volna meg a szerződést.

Fontos

Figyelem: a szerződés érvényes, csak a harmadik személy felé hatálytalan!

4:42. § [A vagyonközösséghez tartozó vagyontárgyak használata és kezelése]

(1) A vagyonközösséghez tartozó vagyontárgyakat a rendeltetésüknek megfelelően bármelyik házastárs használhatja. Ezt a jogot egyik házastárs sem gyakorolhatja a másik házastárs jogai és jogi érdekei sérelmére.

(2) A vagyonközösséghez tartozó vagyontárgyakat a házastársak közösen jogosultak kezelni. Bármelyik házastárs igényelheti, hogy a másik házastárs járuljon hozzá azokhoz az intézkedésekhez, amelyek a vagyonközösséghez tartozó tárgy megóvásához vagy fenntartásához szükségesek. Az állag megóvására vonatkozó halaszthatatlan intézkedéseket a házastárs a másik házastárs hozzájárulása nélkül is megteheti, de köteles erről házastársát késedelem nélkül értesíteni. .

(3) Az életközösség megszűnésétől a közös vagyon megosztásáig terjedő időben a vagyonközösséghez tartozó tárgyak használatára és kezelésére - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a közös tulajdon szabályait kell alkalmazni.

Vissza a tartalomjegyzékhez

7.9. Használat és kezelés

7.9.1. A vagyonközösséghez tartozó vagyontárgyak használata és kezelése

7.9.2. Időbeli hatály

7.9.2.1. Életközösség alatt

Mindkét házastársat megilleti, együtt is és külön-külön is.

A jog osztatlan, a tulajdoni hányadot meghaladó használatért nem követelhető használati díj.

Joggyakorlás korlátja: csak a rendeltetésének megfelelően gyakorolható.

7.9.2.2. Az életközösség megszakadásától a közös vagyon megosztásáig

Más szabály: közös tulajdonra vonatkozó szabályok

7.9.3. Fogalmak: állagmegóvás, - fenntartás, kezelés, használat

Megóvás általában a vagyontárgy megrongálódásának, elhasználódásának megelőzése, fenntartás a dolog elhasználódott, illetve megrongálódott részeinek kijavítása, felújítása, kicserélése, a kezelés a dolog fenntartásával, használatával együttjáró intézkedések megtételét jelenti.

4:43. § [A foglalkozás gyakorlásához szükséges és az üzleti célú vagyon használata és kezelése]

(1) A vagyonközösséghez tartozó, de az egyik házastárs foglalkozásának gyakorlása vagy egyéni vállalkozói tevékenysége folytatásának céljára szolgáló vagyontárgyak használatának és kezelésének joga azt a házastársat illeti meg, aki a foglalkozást gyakorolja vagy a vállalkozói tevékenységet folytatja, feltéve hogy a másik házastárs a jogok kizárólagos gyakorlásához hozzájárult. Hozzájárulásnak minősül, ha a másik házastárs tud vagy tudnia kell a foglalkozás gyakorlásáról vagy a vállalkozói tevékenység folytatásáról, és azt nem kifogásolja.

(2) Ha a házastárs egyéni cég, szövetkezet vagy gazdasági társaság tagja vagy részvényese, tagsági vagy részvényesi jogait önállóan, házastársa hozzájárulása nélkül gyakorolhatja abban az esetben is, ha vagyoni hozzájárulását a házastársi közös vagyonból biztosították; az egyéni cég, szövetkezet vagy gazdasági társaság működésének eredményességéről házastársát rendszeresen tájékoztatnia kell.

(3) A házastársnak az (1)-(2) bekezdésben meghatározott használat és kezelés és a tagsági vagy részvényesi jogok gyakorlása során a másik házastárs érdekeit megfelelően figyelembe kell vennie. A kötelezettség elmulasztásából eredő kárért a házastárs - a szerződésen kívül okozott kárért való felelősség általános szabályai szerint - felel.

7.9.4. A „ vállalkozói” vagyon tárgyainak kezelése

Kivétel a használat és kezelés általános szabályai alól. azt a házastársat illeti meg aki a foglalkozást gyakorolja, a vállalkozási tevékenységet folytatja vagy a gazdasági társság tagja, részvényese.

7.9.4.1. Egyéni vállalkozó

A foglalkozás gyakorlásához, illetve egyéni vállalkozói tevékenység folytatásához szükséges vagyontárgyak nem különülnek el a házastársak közös vagyonától

7.9.4.2. Egyéni cég, illetve gazdasági társaság tagja

A házastársi vagyonból fedezett hozzájárulás a cég, illetve a gazdasági társaság vagyonává válik, az üzleti vagyon elkülönül a házastársak vagyonától

7.9.4.3. A házastárs felelőssége

A másik házastárs és a család felé fennálló kötelezettség megsértése jogkövetkezménye: kártérítés [ 6:516.§]

4:44. § [Költségek és kiadások viselése]

(1) A vagyonközösséghez tartozó tárgyak fenntartásával és kezelésével járó költségeket, a közös háztartás költségeit, a házastársak és a közös gyermek megélhetéséhez és felneveléséhez szükséges kiadásokat elsősorban a közös vagyonból kell fedezni.

(2) Ha a közös vagyon az (1) bekezdésben megjelölt költségeket és kiadásokat nem fedezi, azokhoz a házastársak különvagyonukból, azok arányában kötelesek hozzájárulni. Ha csak az egyik házastársnak van különvagyona, a költségek kiegészítéséhez szükséges összeget neki kell rendelkezésre bocsátania.

Vissza a tartalomjegyzékhez

7.10. A költségek és kiadások viselése

Nemcsak a vagyonközösség tárgyaira, de a közös háztartás költségeire és a házastársak és a közös gyermek megélhetésének, felnevelésének költségeire is irányadó.

7.10.1. Közös vagyonból fedezendő költségek és kiadások

Elsődleges forrás a közös vagyon.

7.10.2. Külön vagyonból fedezendő költségek és kiadások

Ha nincs vagy nem elégséges a közös vagyon bármelyik házastárs különvagyonából is köteles.

Vagyon-elkülönítésre is vonatkozik: Lásd: [4:73.§.(2) bekezdés]

4:45. § [Rendelkezés a közös vagyonnal a vagyonközösség fennállása alatt]

(1) A vagyonközösség fennállása alatt a házastársak a közös vagyonra vonatkozó rendelkezést együttesen vagy a másik házastárs hozzájárulásával tehetnek.

(2) Az egyik házastárs által a vagyonközösség fennállása alatt kötött szerződéshez a másik házastárs által megkívánt hozzájárulás nincs alakszerűséghez kötve.

Vissza a tartalomjegyzékhez

7.11. Rendelkezés a közös vagyonnal

7.11.1. A rendelkezés fogalma

A dolog birtokának, használatának, hasznai szedésének átengedése más részére, a dolog biztosítékul adása vagy más módon történő megterhelése, a tulajdonjog átruházása, illetve a felhagyás a tulajdonjoggal. De idetartozik a más jogokról (kötelezettségekről, tartozásokról) való rendelkezés is (pl. követelés engedményezése valamely jognak vagy jog gyakorlásának másra átruházása, jogról való lemondás stb.).

Lásd: [ 5:30. §]

7.11.2. Időbeli hatály

A vagyonközösség alatt önállóan még saját eszmei tulajdoni hányadával sem rendelkezhet

7.11.2.1. A másik házastárs hozzájárulásának formái

Változatlanul nincs alakszerűséghez kötve, az eddigi bírói gyakorlat a hozzájárulást széles értelemben fogta fel.: ráutaló magatartás.

4:46. § [A házastárs hozzájárulásának vélelme]

(1) A házastársnak a vagyonközösség fennállása alatt a közös vagyonra kötött visszterhes szerződését - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a másik házastárs hozzájárulásával kötött szerződésnek kell tekinteni, kivéve, ha a szerződést kötő harmadik személy tudott vagy tudnia kellett arról, hogy a másik házastárs a szerződéshez nem járult hozzá.

(2) Ha a házastárs a szerződést a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése, foglalkozásának gyakorlása vagy egyéni vállalkozói tevékenysége körében kötötte, a másik házastárs akkor hivatkozhat hozzájárulásának hiányára, ha a szerződést kötő harmadik személynél a szerződés ellen, annak megkötése előtt kifejezetten tiltakozott.

7.11.2.1.1. Vélelem a hozzájárulás mellett

Nem együttesen és nem hozzájárulással kötött szerződés, hanem a forgalom biztonsága érdekében vélelmezett hozzájárulás: akkor is megadottnak tekintendő, ha a hozzájárulás ténye az előző szakasz szerint nem állapítható meg.

Megfelel a Csjt 30.§.(2) bek. szerinti szabálynak.

7.11.2.1.2. A vélelem időbeli hatálya

Csak a vagyonközösség alatt ( vagyonközösség megszűnése után nem ! )

7.11.2.1.3.A vélelem alkalmazásának korlátai

- A nem szerződő házastárs felelőssége :

a . ) csak a közös vagyon körében

b. ) csak visszterhes ügyletekért tartozik felelősséggel.

Lásd még : [4:48.§.] házastársi közös lakás és apport

7.11.2.1.4. A vélelem megdöntése

Nem elegendő a hozzájárulás hiányának bizonyítása , további feltétel:

Harmadik személy tudott vagy tudnia kellett róla

A utóbbit akkor látja fennállónak a bírói gyakorlat, ha az ügylet nyilvánvalóan ellentétes a házastársak közös érdekeivel. Erre következtethet a harmadik személy a felek vagyoni helyzetét ismerve a szerződés tárgyából illetve rendeltetéséből.

Lásd : [BH 1996.98.]

Többlet követelmény : előzetes kifejezett tiltakozás

- mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körében kötött szerződésnél

Csjt szabályával azonos

- foglalkozásának gyakorlása vagy egyéni vállalkozói tevékenysége körében kötött ügylet

4:47. § [Rendelkezés a közös vagyonnal a házastársi vagyonközösség megszűnése és a közös vagyon megosztása közötti időben]

(1) A házastársi vagyonközösség megszűnésétől a közös vagyon megosztásáig terjedő időben a közös vagyonnal való rendelkezés tekintetében a közös vagyonnal a vagyonközösség alatt történő rendelkezésre vonatkozó szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a házastárs a rendes gazdálkodás szabályai szerint a másik házastárs hozzájárulása nélkül is

a) rendelkezhet a foglalkozásának gyakorlása vagy egyéni vállalkozói tevékenysége körében használt, illetve ezek céljára lekötött vagyontárgyakkal;

b) rendelkezhet azokkal az ingó dolgokkal, amelyek a vagyonközösség megszűnését követően a házastársának egyetértésével kerültek a kizárólagos birtokába;

c) vállalhat olyan kötelezettséget, amelyek a közös vagyontárgy megóvását, fenntartását, helyreállítását és értékállandóságának biztosítását szolgálják; és

d) teljesítheti a közös vagyont terhelő tartozásokat oly módon, hogy a tartozás a közös vagyon számára nem válhat terhesebbé.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem érinti a közös vagyon megosztásakor fennálló megtérítési kötelezettséget.

7.11.3. Rendelkezés a vagyonközösség megszűnése és a közös vagyon megosztása közti időszakban

Főszabályként fenntartja a vagyonközösség fennállása alatti rendelkezési jog szabályait.

[4:45. §.]

7.11.3.1. Eltérések a vagyonközösség fennállása alatti időszaktól

Egyedüli rendelkezési jogot biztosít az egyik házastárs javára:

Foglalkozásának gyakorlása vagy egyéni vállalkozói tevékenysége körébe használt, illetve ezek céljára lekötött vagyontárgyak.

A vagyonközösség megszűnését követően birtokába jutott ingókkal.

Közös vagyontárgy javára vállalt kötelezettségek.

A rendelkezési jog nem érinti a vagyonmegosztáskor a megtérítési, elszámolási kötelezettséget.

4:48. § [A közös lakásra és a társasági vagyoni hozzájárulásra vonatkozó külön szabályok]

A házastárs a vagyonközösség fennállása alatt és annak megszűnésétől a közös vagyon megosztásáig terjedő időben a házastársa hozzájárulása nélkül nem rendelkezhet a házastársak közös tulajdonában lévő, a házastársi közös lakást magában foglaló ingatlannal, és nem bocsáthat közös vagyontárgyat vagyoni hozzájárulásként egyéni cég, gazdasági társaság vagy szövetkezet rendelkezésére. A másik házastárs hozzájárulását ezekben az esetekben nem lehet vélelmezni.

7.11.4. A rendelkezési jog korlátai, külön szabályok

Ez a szabály nem csak a vagyonközösség megszűnése és a közös vagyon megosztása közti időszakra, hanem a vagyonközösség fennállása alatti időre vonatkozóan is korlátot állít a házastársi közös lakás magában foglaló ingatlanra vonatkozóan, továbbá az úgynevezett apportálás tekintetében. Ezen két vagyontárgy tekintetében a vélelmezett hozzájárulást kizárja.

4:49. § [Harmadik személyekkel szembeni felelősség szerződés esetén]

(1) A közös vagyon terhére szerződést kötő házastárs a harmadik személlyel kötött szerződésből eredő tartozásért a különvagyonával és a közös vagyon ráeső részével felel.

(2) A szerződéskötésben részt nem vett házastárs felelőssége a házastársa által a hozzájárulásával kötött szerződésért a harmadik személlyel szemben a közös vagyonból a tartozás esedékességekor rá eső vagyoni hányad erejéig áll fenn.

Vissza a tartalomjegyzékhez

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A tananyag az ELTESCORM keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések