A külső – harmadik személyekkel szemben – fennálló felelősséget szabályozza, de egyben a házastársak egymás közötti – belső – jogviszonyára is kihat.
A Csjt. 30. §-ban foglalt szabályozás pontosítása történt.
Mind a közös vagyonból ráeső résszel, mind a különvagyonával felel.
A közös vagyonból ráeső vagyoni hányad erejéig áll fenn. A pontosítás az időbeliséghez kapcsolódik: a tartozás esedékességekor meglévő közös vagyoni hányad erejéig áll fenn. A szövegezésből kitűnően, ha az esedékességkor nincs már meg a vagyoni érték (már korábban megosztották) a felelősség a vagyoni hányad erejéig akkor is fennáll.
7.12.3.1. Hozzájárulásával kötött szerződés
Ha a hozzájárulás fennáll, a felelősség úgy az ingyenes, mint a visszterhes kötelezettségvállalásért fennáll.
Eltérő szabály: vélelmezett hozzájárulás esetén csak visszterhes szerződésekért tartozik felelősséggel.
Lásd: [4:46. §.]
Változatlan a harmadik személy által indított perben az ügyletkötésben részt nem vett házastársat a tartozás teljes összegének megfizetésére kell kötelezni, ebben a perben nem vizsgálható, hogy a felelőssége milyen érték erejéig áll fenn. Ez igényperre tartozó kérdés.
Lásd: [EBH 2005.1311.]
4:50. § [A házastárs hozzájárulása nélkül kötött szerződés joghatásai]
Ha a házastárs a másik házastársnak a közös vagyonra kötött szerződéséhez nem járult hozzá, és hozzájárulását vélelmezni sem lehet vagy a vélelem megdőlt, a szerződésből eredő kötelezettségért nem felel. A hozzájárulása nélkül kötött szerződés vele szemben hatálytalan, ha a szerző fél rosszhiszemű volt vagy rá nézve a szerződésből ingyenes előny származott. Ha a másik házastárs a szerződést hozzátartozójával kötötte, a rosszhiszeműséget és az ingyenességet vélelmezni kell .
7.12.3.2. Hozzájárulása nélkül kötött szerződés
Ha nem volt hozzájárulása és azt vélelmezni sem lehet a jogalkotó a házastárs felelősségét a fedezetelvonó szerződés mintájára rendezi. Ez a szerződés csak akkor hatálytalan, ha a szerző fél rosszhiszemű volt, vagy ránézve a szerződésből ingyenes előny származott. Ezt vélelmezni kell, ha a másik házastárs a szerződést a hozzátartozójával kötötte. Amennyiben a feltételek fennállnak, akkor a szerző fél tűrni köteles a házastárs a vagyonközösségi igényének a szerződéssel érintett tárgyból való behajtását.
Ugyanez vonatkozik a fedezetelvonó apportálásra is: lásd: [1/2002. PJE határozat].
4:51. § [Harmadik személlyel szembeni helytállás jogalap nélküli gazdagodás alapján]
Aki házastársának szerződése vagy más kötelemkeletkeztető magatartása folytán gazdagodott, harmadik személlyel szemben a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint akkor is köteles helytállni, ha a tartozásért egyébként nem felel.
7.12.3.3. Jogalap nélküli gazdagodása
A 4:49. §. a harmadik személyekkel kötött szerződésből eredő felelősséget szabályozza, ebben a szakaszban további kötelemkeletkeztető magatartásokból eredő szabályok vannak (például: károkozás). Amennyiben ezt a magatartást az egyik házastárs tanúsítja, a másik felelőssége főszabály szerint nem állna fenn, azonban ha a gazdagodása bekövetkezik ennek erejéig a harmadik személy felé helytállni tartozik.
Lásd: [BH 2000.546.]
4:52. § [A szerződést kötő házastárs felelőssége házastársával szemben]
Aki a házastársát is terhelő szerződést annak hozzájárulása nélkül köti meg, köteles házastársának az ebből eredő kárát a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint megtéríteni, azzal, hogy a felelősség alól akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a szerződés megfelelt a másik házastárs érdekének és feltehető akaratának, különösen, ha a szerződés a közös vagyont károsodástól óvta meg.
Kártérítési felelőssége van, de a kimentésre speciális – az általánostól eltérő – szabályokat alkotott.
4:53. § [A vagyonközösség megszűnése]
A vagyonközösség megszűnik, ha
a) a házastársak házassági vagyonjogi szerződésben a vagyonközösséget a jövőre nézve kizárják;
b) a bíróság azt a házassági életközösség fennállása alatt megszünteti; vagy
c) a házassági életközösség megszűnik.
a) Az életközösség alatt a házastársak bármikor köthetnek vagyonjogi szerződést, melyben kizárják a jövőre nézve a vagyonközösséget.
b) Bíróság is megszüntetheti a 4:54. §. szerint.
c) Az életközösség megszűnése a törvény erejénél fogva vagyonközösség megszűnését is eredményezi.
4:54. § [A vagyonközösség bírósági megszüntetése]
(1) A bíróság a vagyonközösséget bármelyik házastárs kérelmére a házassági életközösség fennállása alatt indokolt esetben megszüntetheti. Ilyen esetnek minősül különösen, ha
a) a másik házastárs a kérelmet előterjesztő házastárs hozzájárulása nélkül megkötött szerződéssel vagy szerződésen kívüli károkozásával olyan mértékű adósságot halmozott fel, amely a közös vagyonból őt megillető részesedést veszélyeztetheti;
b) az egyéni vállalkozói tevékenységet folytató másik házastárssal szemben végrehajtási eljárás vagy azzal az egyéni céggel, szövetkezettel, gazdasági társasággal szemben, amelynek a másik házastárs korlátlanul felelős tagja, végrehajtási eljárás vagy felszámolási eljárás indult, és az eljárás a házastársi közös vagyonból őt megillető részesedést veszélyeztetheti; vagy
c) a másik házastársat cselekvőképességet teljesen vagy a vagyoni ügyeiben részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezték, és gondnokául nem a házastársát rendelték ki.
(2) A vagyonközösség - a bíróság eltérő rendelkezésének hiányában - a megszüntetését kimondó határozat jogerőre emelkedését követő hónap utolsó napján szűnik meg.
A bíróság indokolt esetben szüntetheti meg az életközösség fennállása alatt a vagyonközösséget. A törvény felsorolása példálózó jellegű: eladósodás, vállalkozási tevékenység miatti végrehajtási, felszámolási eljárás, illetve olyan gondnokság alá helyezés, amely a vagyoni ügyek intézésre is kihat.
A törvény szabályozza a megszűnés időpontját is a jogerőt követő hónap utolsó napjában. Ezt követően kerülhet sor a vagyonmegosztásra.
4:55. § [A vagyonközösség bírósági megszüntetésének jogkövetkezményei]
Ha a bíróság a vagyonközösséget megszünteti, a házastársak vagyoni viszonyaira az életközösség fennállása alatt a továbbiakban a vagyon elkülönítés szabályai az irányadók.
7.13.2.1. A bírósági megszüntetés jogkövetkezményei
Az életközösség változatlanul fennáll ugyan, azonban a vagyonközösség megszűnését követően kizárólag csak vagyon-elkülönítés szabályai alkalmazhatók, más vagyonjogi rendszer nem.
4:56. § [A vagyonközösség bírósági helyreállítása]
Ha az ok, amelynek alapján a bíróság a vagyonközösséget megszüntette, már nem áll fenn, a bíróság az életközösség fennállása alatt - a házastársak közös kérelmére - a vagyonközösséget a jövőre nézve helyreállítja.
7.13.2.2. A vagyonközösség bírósági helyreállítása
Ha a vagyonközösség bírósági megszüntetésének oka már nem áll fenn, automatikusan nem következik be a vagyonközösség helyreállása. Ez szerződéssel sem állítható helyre. Csak közös kérelem alapján jövőre nézve állítható helyre.
4:57. § [A közös vagyon megosztása]
(1) A vagyonközösség megszűnése esetén bármelyik házastárs igényelheti a közös vagyon megosztását. Ha a házasság a házastárs halálával szűnt meg, ez a jog az örököst is megilleti.
(2) Ha a házastársak a házastársi közös vagyont szerződéssel osztják meg, a szerződés akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a közös vagyonhoz tartozó ingók megosztására, ha a megosztást végrehajtották.
(3) Ha a házastársak között nem jött létre szerződés a közös vagyon megosztása tárgyában, vagy az nem terjed ki a vagyonközösség megszűnéséhez kapcsolódó valamennyi igényre, a házastársi közös vagyon megosztását és a rendezetlenül maradt igények elbírálását a bíróságtól lehet kérni.
 |
 |
 |
A tananyag az ELTESCORM keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések