Az igény a vagyonközösség megszűnésével nyílik meg, valamint egyik házastárs halála esetén az örököst is megilleti ez a jog.
A jogirodalom már kidolgozta, hogy a házastársnak (örökösének) a közös vagyon megosztására irányuló igénye tulajdoni igény és ez nem évül el.
Lásd: [5:35. §.]
Eltérően a Csjt. jelenlegi szabályától a házastársi közös vagyont megosztó szerződés kötelező alakiságai: közokirat vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat, nem csak a vagyonközösség időszakára, hanem a vagyonközösség megszűnése után a közös vagyon megosztásáig terjedő időszakban is irányadó. Kivétel a közös vagyoni ingó, ha a megosztás foganatba ment, erre alakiság nem kell.
A szerződéses megosztás jogkövetkezménye, hogy az a feleket köti és az abban foglaltakat nem tehetik vitássá azon az alapon, hogy a megosztás nem törvény rendelkezései szerint történt. A szerződéses szabadság általános szabályai szerint ugyanis a felek szabadon határoznak a vagyonuk megosztásáról és egy későbbi jogvitában sem teheti félre a bíróság szerződésüket, a döntés csupán arra korlátozódhat, hogy az esetleg kihagyott vagyoni igényeket rendezze.
A közös vagyont megosztó szerződés hiányában bármelyik fél kérheti a bíróság döntését, továbbá amennyiben a szerződés nem rendezett valamely igényt, úgy a kihagyott vagyontárgy tekintetében a szerződés megtámadása nélkül érvényesíthet igényt a fél.
4:58. § [A közös vagyoni igények rendezése]
A házastársi vagyonközösségből eredő igényeket egységesen kell rendezni.
A vagyonmegosztás legfontosabb elve: valamennyi igény számbavétele és rendezése alapján kell döntést hozni.
Nem mellőzhető a vagyonmérleg, amennyiben a felek között csak egyes tételek a vitásak, akkor is fel kell állítani, belefoglalva a felek által nem vitatott tételeket a felek egyező nyilatkozata alapján, továbbá a vitás tételeket a bíróság döntése alapján.
A házassági vagyonjogi perben a kereset tárgya általában a közös vagyon megosztása . A megosztás feltételezi a közös vagyon és a külön vagyon körének a megállapítását, a vagyontárgyak szétosztását, az adósságok elszámolását és a megtérítési igények rendezését. A házastársak vagyoni viszonyainak felszámolása csupán valamennyi igény együttes és végleges rendezésével lehetséges. ( Kőrös András : Házastársi közös vagyon, közös lakás 201. oldal, HVG_ORAC Lap-és Könyvkiadó Kft. Budapest 2002 )
Lásd: [ BH 1977.151.]
7.14.3.1. A rendezés korlátai
A bíróságnak hivatalból nem kell bizonyítást lefolytatnia, a felek által rendelkezésre bocsátott peradatok alapján kell az előterjesztett igényről döntenie.
Lásd: [BH. 2003. 157.]
7.14.3.2. Vagyonmérleg felállítása
Nem csupán a vagyontárgyak felsorolását jelenti, hanem valamennyi vagyontárgynak, jogoknak és kötelezettségeknek, aktív és passzív vagyontárgyaknak a mérlegszerű számbavételét és a megtérítési igényeket, valamint az ezek egyenlegeként kialakult összeget.
7.14.3.3. Igazságosság és méltányosság
A rendezésnél figyelemmel kell lenni az alapelvekre is: a vagyoni igények rendezésénél egyik házastárs sem szenvedhet méltánytalan hátrányt, erről a bíróságnak gondoskodnia kell.
A méltányosság maga az egyéniesítő igazságosság ( Szladits : A magyar magánjog vázlata, Grill, Budapest 1937. 43. oldal) Ebben az értelemben tehát a méltányosság olyan egyéniesítést jelent, amely nem ellenkezik a jogszabállyal , hanem elősegíti annak a konkrét esetben történő megvalósulását. ( Kőrös : i. m. 311-312.oldal )
Lásd: [4:4. §.]
4:59. § [A közös vagyon és a különvagyon közötti megtérítési igények]
(1) A közös vagyon megosztása során igényelni lehet a közös vagyonból a különvagyonra, a különvagyonból a közös vagyonra és az egyik házastárs különvagyonából a másik házastárs különvagyonára történő ráfordítások és a másik vagyonból teljesített tartozások megtérítését. A megtérítési igények elszámolására a vagyoni hányad értékének megállapítására vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.
(2) A közös életvitel körében elhasznált vagy felélt különvagyon megtérítésének kivételesen van helye.
(3) Nincs helye megtérítésnek, ha arról a házastárs lemondott. A lemondás nincs alakszerűséghez kötve, de ezt annak a házastársnak kell bizonyítania, aki a lemondásra hivatkozik.
(4) Ingatlan jelentős és tartós értéknövekedését eredményező ráfordítás ellenében a megtérítésre jogosult házastárs az ingatlan értéknövekedésének megfelelő tulajdoni hányadra is igényt tarthat.
(5) A hiányzó közös vagyon, illetve különvagyon megtérítésének nincs helye, ha a vagyonközösség megszűnésekor nincs közös vagyon és a megtérítésre köteles félnek különvagyona sincs.
7.14.4.1. A megtérítési igény természete: kötelmi-dologi
Az alvagyonok vegyülése folytán egyik házastársat megillető megtérítési igény főszabály szerint kötelmi jellegű igény: a megtérítés történhet pénzben vagy más módon való kompenzációval (vagyontárggyal).
Kivétel: ingatlan tartós és jelentős értéknövekedését eredményező ráfordítás, ahol választhat a megtérítésre jogosult: az ingatlan arányos tulajdoni hányadát is kérheti, nem csak pénzbeni megtérítést.
7.14.4.2. Az értékváltozás időpontja
Főszabály: a vagyonközösség megszűnéskori érték és állapot szerint kell elszámolni, a közös vagyon megosztásáig terjedő időben bekövetkezett értékváltozást azonban figyelembe kell venni, kivéve ha az egyik házastárs tevékenységének eredményére vezethető vissza.
7.14.4.3. Az elszámolás tárgyát képező költekezések
Egyrészt a ráfordítások: beruházások, kezelési fenntartási költségek.
Emellett az adósságra felhasznált összeg is megtérítendő.
7.14.4.4. A megtérítés korlátai
Lemondás: nincs alakisághoz kötve.
A megtérítésről való lemondás kivétel az életközösség alatt egymással kötött jogügyletek kötelező alakiságai tekintetében, mert nem kötött alakisághoz, míg a többi jogügylet igen.
Lásd: [4:41. §.]
Közösen elhasznált vagy felélt különvagyon: különösen indokolt esetben.
Megszűnéskor nincs közös vagyon és a megtérítésre köteles vélnek különvagyona sincs.
4:60. § [A közös vagyoni hányad értéke és kiadása]
(1) A közös vagyonból a házastársat megillető hányadot a vagyonközösség megszűnésekor fennállt állapot és érték szerint kell megállapítani. A vagyonközösség megszűnésétől a közös vagyon megosztásáig terjedő időben bekövetkezett értékváltozást figyelembe kell venni, kivéve, ha az az egyik házastárs magatartásának az eredménye.
(2) A vagyonközösséghez tartozó közös tulajdoni tárgyak megosztására a közös tulajdon megszüntetésének szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy természetbeni megosztásnak akkor sincs helye, ha azt bármelyik házastárs kellő indokkal ellenzi.
(3) A vagyonközösségben lévő jogok és követelések megosztására a (2) bekezdésben foglalt szabályokat megfelelően alkalmazni kell.
A vagyonközösség megszűnésekor fennálló állapot és érték képezi a megosztás alapját.
7.14.5.1. Az értékváltozás figyelembevétele
A közös vagyon megosztásáig terjedő időben bekövetkezett objektív alapú értékváltozást – akár pozitív, akár negatív – figyelembe kell venni.
Az egyik házastárs magatartásának eredményeként bekövetkezett értékváltozást (ráfordítás, rongálás) a közös vagyon megosztásánál nem vehető figyelembe, ilyenkor a vagyonközösség megszűnéskori érték a megosztás alapja.
7.14.5.2. Ingó és ingatlan megosztása
A közös tulajdon megszüntetésének szabályait kell alkalmazni, eltérő szabály a házastársi közös lakáson fennálló közös tulajdon megszüntetésével kapcsolatban.
Lásd: [5:83-84.§§]
7.14.5.3. Vagyoni értékű jogok és követelések megosztása
A közös tulajdon megszüntetésének szabályai nem mindenben alkalmazhatóak, az adott vagyoni értékű jogra, illetve követelésre vonatkozó külön szabályok is irányadók.
4:61. § [A vagyontárgyak és a tartozások szétosztása]
(1) Annak meghatározásánál, hogy a vagyonmegosztás során egyes vagyontárgyak melyik házastárs tulajdonába kerüljenek, a bíróság elsősorban a házastársak egyező nyilatkozatát veszi figyelembe.
(2) Az egyik házastárs foglalkozásának gyakorlása vagy egyéni vállalkozói tevékenysége folytatásának céljára szolgáló vagyontárgyak elsősorban az adott foglalkozást gyakorló vagy egyéni vállalkozói tevékenységet folytató házastársat illetik meg.
(3) Ha az egyik házastárs olyan gazdasági társaság tagja vagy részvényese, amelyben e házastárs vagyoni hozzájárulását a közös vagyonból biztosították, a bíróság a másik házastársnak - kérelmére - a társasági tagsági jogok átruházására vonatkozó szabályok szerint akkor juttathat a gazdasági társaságban vagyoni hányadot, ha részesedése a házastársi közös vagyonból a közös vagyoni hányad kiadására vonatkozó szabályok és az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevételével más módon nem adható ki.
(4) Ha a vagyontárgyat tartozás terheli, azt a házastársak egymás közti viszonyában az a házastárs viseli, aki a megosztást követően a vagyontárgy tulajdonosa lett. A tartozások megosztása a jogosulttal szemben a tartozásátvállalás szabályai szerint hatályos.
Főszabály: a felek egyező nyilatkozata.
Ennek hiányában a célszerűség, okszerű gazdálkodás, arányosság és méltányosság szempontjai figyelembe veendők.
7.14.6.1. Külön szabályok
7.14.6.1.1. A foglalkozás gyakorlásához szükséges vagyontárgyak kiadása
Elsősorban a foglalkozás-gyakorló házastársnak kell kiadni, csak kivételesen egyéb feltételek fennállása esetén adható a másik házastársnak.
7.14.6.1.2. A vállalkozásba bevitt vagyontárgyak kiadása
A másik házastársnak akkor juttatható a vagyon, ha ezt a társasági jogi rendelkezések lehetővé teszik és a közös vagyonból őt megillető rész más módon ne legyen kiadható (együttes feltétel).
7.14.6.2. A tartozások szétosztása
4:62. § [A különvagyon kiadása]
A vagyonközösség megszűnésekor meglévő különvagyont természetben kell kiadni, kivéve, ha az a vagyonok vegyülése folytán nem lehetséges vagy a szétválasztás a közös vagyon vagy a különvagyon jelentős értékcsökkenésével járna.
7.14.6.3.A különvagyon kiadása
7.14.6.3.1.Természetbeni kiadás
Főszabály a természetbeni kiadás. A tulajdonjog alapján jogosult a különvagyon természetbeni kiadását kérni a házastárs.
7.14.6.3.2.Értéken való megtérítés
Az alvagyonok vegyülése esetén kisegítő szabály.
 |
 |
 |
A tananyag az ELTESCORM keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések