Fő jellegzetessége, hogy a törvénytől eltérő szabályozást adhat a házastársak házassági vagyonjogi, az életközösség időtartama alatt.
4:63. § [A házassági vagyonjogi szerződés tartalma]
(1) Házassági vagyonjogi szerződésben a házasulók és a házastársak maguk határozhatják meg azt a vagyonjogi rendszert, amelyet a házastársi vagyonközösség helyett a szerződésben meghatározott időponttól életközösségük időtartama alatt a vagyoni viszonyaikra alkalmazni kell.
(2) A felek a házassági vagyonjogi szerződésben vagyonuk meghatározott részei tekintetében különböző vagyonjogi rendszereket köthetnek ki, és eltérhetnek a törvényes vagy a választott vagyonjogi rendszerek szabályaitól is, ha az eltérést e törvény nem tiltja.
Az életközösség időtartamára határozzák meg azt a vagyonjogi rendszert, amelyet a házastársi vagyonközösség helyett kikötnek, szemben más egyéb vagyonjogi szerződésekkel, például a vagyonmegosztással, amely a vagyonközösség megszűnése után szabályozza a vagyon sorsát.
A házastársi vagyonközösség helyett a törvényben szabályozott más egyéb vagyonjogi rendszer köthető ki, illetőleg ezek vegyíthetők egymással.
A családjog alapelveinek megfelelés.
A szerződéses szabadság tehát egyfelől csak addig terjedhet, hogy az nem sérthet alapvető családvédelmi érdeket, nem vezethet a másik házastárs illetőleg a család anyagi kisemmizéséhez , másfelől addig, hogy az nem irányulhat a hitelezők megkárosítására. ( Kőrös : i.m. 125.oldal)
[4:1. §. a házasság és a család védelme, 4:4. § a méltányosság és a gyengébb fél védelmének elve].
A szerződések általános szabályainak alkalmazása.
Az egyik házastársra nézve kirívóan hátrányos szerződést, mint jó erkölcsbe ütközőt tekinti érvénytelennek.
„A magánautonómiának a társadalom általános erkölcsi felfogása által meghatározott korlátaiba ütközik az, ha a házastársak valamelyike a közös vagyonnak vagy a másik házasfél különvagyonának az egészét vagy annak túlnyomó részét házassági vagyonjogi szerződés alapján anélkül szerzi meg, hogy a másik házastársat e tekintetben valós ajándékozási illetve joglemondási szándék vezetné” [ BH 1999.409.]
Harmadik személyek védelme: a házastársak színlelt, illetve hatálytalan szerződésének jogkövetkezményei.
Alanyai: házasságot kötni szándékozók és házastársak. Utóbbiak a házasságok időtartama alatt bármikor változtathatnak fennálló vagyonjogi rendszerükön.
Időbeli hatálya: a házassági életközösség tartama.
Kezdete: a szerződéskötés időpontja, de a szerződésben meghatározhatják az alkalmazott vagyonjogi rendszer kezdetének időpontját, így például a házasságkötést megelőző életközösségre is kiterjesztheti.
4:64. § [A házassági vagyonjogi szerződés megkötésének feltételei]
(1) Házassági vagyonjogi szerződést a házasulók és a házastársak személyesen köthetnek.
(2) A házassági vagyonjogi szerződés érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges, ha a házastárs a tizennyolcadik életévét nem töltötte be vagy cselekvőképességében a vagyoni jognyilatkozatok tekintetében részlegesen korlátozott.
Úgy a közjegyzőnél, mint az ügyvédnél a feleknek személyesen kell megjelenni és nyilatkozatot tenni.
A gyámhatósági jóváhagyás az érvényesség feltétele úgy a jognyilatkozat tételében korlátozott személynél, mint a 18 évet be nem töltött kiskorúnál.
4:65. § [A házassági vagyonjogi szerződés alakja és nyilvántartása]
(1) A házassági vagyonjogi szerződés akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták.
(2) A szerződés harmadik személlyel szemben akkor hatályos, ha a szerződést a házassági vagyonjogi szerződések országos nyilvántartásába bevezették, vagy ha a házastársak bizonyítják, hogy a harmadik személy a szerződés fennállásáról és annak tartalmáról tudott vagy tudnia kellett.
A házastársak egymás közötti viszonylatában minősített alakiságok kötelezők.
Az alakiságokon túlmenően a harmadik személyek irányában akkor hatályos a szerződés, ha bevezették a házassági vagyonjogi szerződések országos nyilvántartásába, vagy konkrétan bizonyítják a felek, hogy a harmadik személy tudott a szerződés tartalmáról.
Az országos nyilvántartásban történt bevezetés vélelmet teremt, amellett hogy a harmadik személynek tudomása volt a szerződésről. A nyilvántartás közhiteles lesz.
4:66. § [A házassági vagyonjogi szerződés módosítása és megszüntetése]
(1) A házassági életközösség fennállása alatt a házastársak a szerződést módosíthatják és megszüntethetik.
(2) A szerződés módosítására és megszüntetésére a szerződés létrejöttére vonatkozó érvényességi és hatályossági szabályokat megfelelően alkalmazni kell.
A szerződés létrejöttére vonatkozó szabályok az irányadók.
Harmadik személyekkel szemben a módosítás vagy megszüntetés csak azon időponttól kezdve hatályos, amikor bevezették azt az országos nyilvántartásba.
4:67. § [Harmadik személyek védelme]
(1) A házassági vagyonjogi szerződés nem tartalmazhat olyan visszamenőleges hatályú rendelkezést, amely bármelyik házastársnak harmadik személlyel szemben a szerződés megkötése előtt keletkezett kötelezettségét a harmadik személy terhére változtatja meg.
(2) A házastársak olyan szerződése, amely valamely vagyontárgynak a közös vagyonhoz vagy a különvagyonhoz tartozását a házassági vagyonjogi szerződésben kikötött rendelkezésektől eltérően változtatja meg, harmadik személlyel szemben akkor hatályos, ha a harmadik személy tudott vagy tudnia kellett arról, hogy a vagyontárgy a szerződés rendelkezése szerint a közös vagy a különvagyonhoz tartozik.
Sem a szerződés megkötése, sem a módosítás vagy megszüntetés nem tartalmazhat olyan rendelkezést, amely a megkötés előtt keletkezett kötelezettséget harmadik személy terhére változtat meg.
A rendelkezés a törvény 4:41. §. (2) bekezdésében foglaltakat alkalmazza a házassági vagyonjogi szerződésekre.
Lásd: [4:41. § (2) bekezdés].
4:68. § [Rendelkezés halál esetére]
Ha a házastársak vagyonjogi szerződésben vagyonukról haláluk esetére rendelkeznek, e rendelkezésre a közös végrendelet szabályait kell alkalmazni.
 |
 |
 |
A tananyag az ELTESCORM keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések