Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

PTK Negyedik könyv: Családjog / Harmadik rész: Az élettársi kapcsolat családjogi hatásai –VII. cím: Az élettársi tartás

Harmadik rész: Az élettársi kapcsolat családjogi hatásai

Az élettársi kapcsolat elhelyezése a kódexben nem egyszerű kérdés, a Bizottsági javaslat egységesen a CSJK-ben helyezte volna el, míg az elfogadott törvényben megosztva szerepel a Negyedik és a Hatodik Könyvben az élettársakra vonatkozó szabályozás. Gondot okoz egyensúlyt találni aközött, hogy a felek azért nem választják a házasságot, mert maguk szeretnék alakítani kapcsolatukat, (nyilván nem lehet egyenlőségjelet tenni a házasság és az élettársi kapcsolat joghatási közé) valamint aközött, hogy a gyengébbik fél védelemre szorulhat a családi kapcsolat felbomlása esetén, amit a jogalkotónak értékelnie kell. Végül a Hatodik Könyvben kerültek megfogalmazásra az általános szabályok, az élettársi kapcsolat fogalma, az élettársak vagyoni viszonyainak mikéntje és a családjogi szabályok között szerepelnek azok a plusz joghatások, amelyek olyan kapcsolatra vonatkoznak, ahol van közös gyermek és az élettársi kapcsolat legalább egy éve fennáll. A közös gyermeknek nem kell feltétlenül az együttélés alatt születnie, a két feltételnek nem kell párhuzamosan teljesülnie. Annak tekintetében, hogy fennállt-e az élettársi kapcsolat a hatodik könyvbeli feltételeket kell vizsgálni, a negyedik könyvbeli jogkövetkezmények előkérdéseként is.

Forrás

lsd. a 6:513. §. – 6:517.§-hoz fűzött magyarázatot

további szakirodalom: Szeibert Orsolya: Az élettársak és vagyoni viszonyaik, Budapest 2010 Hvg-Orac

VII. cím Az élettársi tartás

Teljesen új kötelezettség az élettársi tartás, ami a szolidaritás következménye, bár a feleknek a kapcsolat fennállása alatt nincs ilyen kötelezettségük törvényileg megfogalmazva (hiszen nincsenek a házasokhoz hasonló jogaik és kötelezettségeik ). A bírósági gyakorlat az utóbbi évtizedekben kidolgozta az élettársakra vonatkozóan a kölcsönös támogatási kötelezettséget, ami akár tartási kötelezettséget is jelenthet. A kölcsönös támogatási kötelezettség azonban nem került be a törvényszövegbe.

Megjegyzés

BH 2013.8.217 Az élettársi kapcsolatból következő kölcsönös támogatási kötelezettség alapján elvárható, hogy az élettárs az általa elért jövedelmét társával megossza akkor, ha utóbbi az együttélés meghatározott időszakában - betegségéből eredő munkaképtelenségére tekintettel - csak kisebb mértékben tud a közös javak előteremtésében közreműködni.

BH 2005.4.141 A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az élettársi jogviszony érzelmi közösség-jellegéből az következik, hogy annak létrejötte és fennállása esetén a feleket egymással szemben a társadalom általános erkölcsi felfogása által indokolt mértékű kölcsönös támogatási kötelezettség közös tulajdonszerzés hiányában és a közös háztartás fenntartásához való hozzájárulás arányától függetlenül is terheli, valamint kifejtette, hogy az élettársaknak a jogviszonyuk jellegéből eredő kölcsönös támogatási kötelezettsége nem eredményez törvényen alapuló eltartási kötelezettséget, ezért nincs jogi akadálya annak, hogy az élettársak egymással tartási vagy gondozási szerződést kössenek, ha annak jogszabályi feltételei egyébként fennállnak. Az ítélkezési gyakorlat szerint azonban ellenszolgáltatás csak az élettársi jogviszony tartalmát kitevő, az együttéléssel szükségszerűen vele járó tevékenység kereteit meghaladó tartási vagy egyéb szolgáltatásért jár, a tartási, ápolási és gondozási költségek hagyatéki hitelezői igényként való érvényesíthetősége pedig feltételezi azt is, hogy az átlagos mértéket meghaladó szolgáltatásért az élettárs - az örökhagyó életében - megfelelő ellenszolgáltatásban nem részült.

A tartásra vonatkozó szabályok megszövegezése megegyezik a házastársi tartás szabályainak szövegével, azonban mivel a két kapcsolat nem egyenlő, a bírói gyakorlatnak kell kidolgoznia tesz-e és hogyan tesz különbséget a kétféle tartás között. Természetesen a felek meg is állapodhatnak tartásban a törvényi szabályokon kívül is.

4:86. § [Az élettársi tartásra való jogosultság]

(1) Az életközösség megszűnése esetén volt élettársától tartást követelhet az, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani, feltéve, hogy az életközösség legalább egy évig fennállt és az élettársak kapcsolatából gyermek született.

(2) Ha a volt élettárs a tartásra az életközösség megszűnését követő egy év eltelte után válik rászorulttá, volt élettársától tartást különös méltánylást érdemlő esetben követelhet.

9.1. Az élettársi tartásra való jogosultság

A házastársaktól eltérően már – ahol öt éve eltelte után – egy év elteltével meglazul annyira a szolidaritás kötelezettsége, hogy csak különösen méltányolható esetben jár a tartás.

A bírói gyakorlatnak kell majd kialakítani a jogosultság fennállta értékelésének szempontjait, amit a házassági tartás kapcsán már kidolgozott.

lsd. a 4:29. §-hoz fűzött magyarázatot

4:87. § [A tartásra való érdemtelenség]

(1) Érdemtelensége miatt nem jogosult tartásra az a volt élettárs,

a) akinek súlyosan kifogásolható életvitele, illetve magatartása járult hozzá alapvetően az élettársi kapcsolat megszűnéséhez;

b) aki az életközösség megszűnését követően volt élettársának vagy vele együtt élő hozzátartozójának érdekeit durván sértő magatartást tanúsított.

(2) Az érdemtelenség elbírálásánál figyelembe kell venni az arra hivatkozó volt élettárs magatartását is.

9.2. A tartásra való érdemtelenség

Az érdemtelenség szabályai is követik a házastársi érdemtelenségét, abban a tekintetben is, hogy a bírói gyakorlat kialakította, hogy a társadalmi közfelfogást figyelembe kell venni annak meghatározásakor mi tekinthető sértő, kifogásolható magatartásnak, ami nyilván részben más élettársaknál, mint házastársaknál.

4:88. § [A tartási képesség]

Nem köteles volt élettársát eltartani, aki ezáltal saját szükséges tartását vagy gyermekének tartását veszélyeztetné.

9.3. A tartási képesség

A házastársi tartás kapcsán kidogozott tartási képesség szempontjait követheti a gyakorlat, ami a Csjt-beli szabályozáshoz képest nem változik.

4:89. § [Megállapodás a tartás egyszeri juttatással történő teljesítéséről]

Az élettársak közokiratban vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban megállapodhatnak abban, hogy a tartásra köteles élettárs tartási kötelezettségének meghatározott vagyontárgy vagy pénzösszeg egyszeri juttatásával tesz eleget. Ebben az esetben a juttatásban részesített élettárs a jövőben tartási követeléssel akkor sem léphet fel, ha arra e törvény alapján jogosulttá válik.

9.4. Megállapodás a tartás egyszeri juttatással történő szolgáltatásáról

A rokontartásnál megállapított szabály, hogy a tartást illetően a felek megállapodása elsődleges, valamint hogy a tartásdíjat pénzben köteles nyújtani a kötelezett. Ehhez képest speciális szabály, hogy a felek megállapodhatnak úgy is, hogy valamilyen vagyontárgy szolgál a tartás alapjául, vagy egy összegben gondoskodik a kötelezett az eltartottról.

4:90. § [A tartás sorrendje az élettárs és a házastárs között]

A tartásra a volt élettárs a különélő házastárssal és a volt házastárssal egy sorban jogosult.

9.5. A tartás sorrendje az élettárs és a házastárs között

Bár a házastárs és az élettárs nem azonos helyzetűek, mégis egy sorban szerepelnek a tartás tekintetében, ezt az indokolja, hogy csak a hasonló helyzetű élettárs esetén jár a tartás, ahol van közös gyermek.

4:91. § [A rokontartás szabályainak alkalmazása]

A tartás mértékére, szolgáltatásának módjára, időtartamára és ezek megváltoztatására, a tartási igény visszamenőleges érvényesítésére, a tartáshoz való jog megszűnésére és a tartás megszüntetésére a rokontartás közös szabályait kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy az élettársi tartáshoz való jog megszűnik akkor is, ha az arra jogosult újabb élettársi kapcsolatot létesít vagy házasságot köt.

9.6. Háttérszabály

Az élettársi tartásra háttérszabályként a rokontartás szabályai is vonatkoznak . Így a tartás időtartama, mértéke, módja, felülvizsgálata, megszüntetése az általános szabályok szerint történik. A tartásra való jogosultság újabb házasságkötés (vagy bejegyzett élettári kapcsolat létesítése) vagy újabb élettársi kapcsolat létesítése következtében megszűnik.

lsd. Ptk. 4:194. § - 4:212. §

Vissza a tartalomjegyzékhez

Magyary Program logó
Új Széchenyi terv
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszirozásával valósul meg.

A tananyag az ELTESCORM keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések