A hazai jogban elsőként az önálló kereskedelmi, ügynöki szerződésekről szóló 2000. évi CXVII. tv. szabályozta azt a jogviszonyt, amely alapján valaki nem munkaviszony keretében, díjazás ellenében állandó jellegű megbízás alapján áruk adásvételét, vagy az árukra vonatkozó más szerződést, szolgáltatást, vagyoni értékű jogot, értékpapírra vonatkozó szerződést, vagy tőzsdei ügyletet közvetít. A törvény a tagállamok önálló vállalkozóként működő kereskedelmi ügynökökre vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról szóló 86/653/EGK irányelv szabályait implementálta. Az irányelv tárgyi hatálya alá kizárólag az irányelv által külön nem definiált „áruk” tartoztak. (1. cikk 2. bekezdés) Az irányelv nem terjed ki a szolgáltatások közvetítésére. Az irányelv alkalmazásában „kereskedelmi ügynök”, az önálló vállalkozóként működő közvetítő, aki folyamatos felhatalmazással rendelkezik arra, hogy a megbízó javára áruk eladására, vagy vételére tárgyalásokat folytasson, vagy arra, hogy a megbízó javára és annak nevében ilyen ügyletekre tárgyalásokat folytasson, és azokat megkösse. Az irányelv három kérdéskört szabályozott:
Az irányelv kógens szabályként írta elő a megfelelő gondossággal, és jóhiszeműen történő eljárásra vonatkozó kötelezettséget, e körben szabályozva többek között a tájékoztatási kötelezettséget, és az utasítási jogot is. Az irányelv lényeges újítása, hogy biztosította a kereskedelmi ügynök méltányos díjra jogosultságát (6. cikk), ezen belül külön szabályozta a jutalékhoz való jogát, azon ügyletek tekintetében, amelyek megkötésére közvetlenül, vagy közvetett módon a kereskedelmi ügynök tevékenysége következtében került sor (7. cikk), az irányelv a jutalékhoz való jogot meghatározott esetekben az ügynöki szerződés megszűnését követően megkötött kereskedelmi ügyletek vonatkozásában is biztosította (8. cikk). Az irányelv – jelentős részben kógens módon – szabályozta továbbá a jutalék esedékességét, a jutalékhoz való jog megszűnését és visszatérítési kötelezettségét, valamint a jutalékfizetés alapjául szolgáló kimutatás elkészítésének szabályait (9-12. cikk).
A Ptk. a megbízási szerződés altípusaként nevesíti és szabályozza a közvetítői szerződést, és a bizalmi vagyonkezelést. Utóbbitól eltérően, a közvetítői szerződések a gazdasági-üzleti életben széles körben elterjedtek, az ingatlanközvetítések különösen széleskörű szerződési és bírósági gyakorlata alakult ki. A közvetítői jogügylet elterjedésével párhuzamosan születtek meg azok az ágazati (szakágazati) jogszabályok, amelyek az adott gazdasági-kereskedelmi területre jellemző közvetítői tevékenységet szabályozzák. Ezek a speciális jogszabályok a tevékenység, a közvetítés tárgya szerint a következők:
További jogszabályok is lehetővé teszik közvetítő szerződés megkötését, pl. a sportról szóló 2004. évi I. tv., amely kimondja, hogy a sporttevékenység közvetítésének engedélyezése vagyoni értékű jog.
Ajánlott irodalom:[A sporttevékenységgel kapcsolatos vagyoni értékű jogok, ügynöki vagy bizományosi szerződés keretében is hasznosíthatóak [Sarkadi I-Tamás L: Kereskedelmi szerződések a sportban – Gazdaság és Jog 2005/2. 15-20. oldal.]
Az irányelv szabályait az önálló kereskedelmi ügynöki szerződésről szóló 2000. évi CXVII. tv. ültette át. A jogalkotó a törvény hatályát az irányelvnél (86/653/EGK irányelv) szélesebb körben terjesztette ki, így a törvény az áruk közvetítése mellett a szolgáltatások közvetítésére is kiterjedt.
Ajánlott irodalom: [A kereskedelmi ügynöki jogviszony magyarázatához lásd: Pajor- Bitomszky Magdalena: A kereskedelmi ügynöki szerződés Budapest, 2003. Kjk -KERSZÖV]Olvasmány
Az irányelv legtöbb rendelkezése olyan mértékben egyértelmű, hogy a mozgásteret jelentősen korlátozza azáltal, hogy nem ad lehetőséget a nemzeti jogalkotónak választási lehetőségre az átültetés során. Az irányelv négy kérdésben biztosít választási jogot.
A koncepció rendelkezett arról, hogy szabályozni kell a megbízási szerződés körében a 86/653/EGK irányelv alapján a kereskedelmi képviseleti szerződést, valamint a kereskedelmi ügynöki szerződést. Ez összhangban állt azzal a céllal is, hogy a Ptk. a korábbiakhoz képest differenciáltabban szabályozza azokat a jogviszonyokat, amelyek eredményeként áruk és szolgáltatások a gyártótól a fogyasztóig eljutnak. Ennek eredményeként kerül sor a bizomány szabályainak felülvizsgálatára, valamint a forgalmazási, a franchise és a közvetítői szerződés szabályozására. Míg forgalmazás és franchise esetén a forgalmazó és a jogbérletbe vevő megszerzi az értékesített dolog tulajdonjogát, és azt a saját kockázatára értékesíti tovább, addig a közvetítői értékesítési kockázatot nem vállal, kockázata ehelyett abban áll, hogy a tevékenysége eredményeként létrejön-e a megbízó és a harmadik személy között a szerződés, és jogosult lesz-e a díjra. A Ptk. általános jelleggel utal vissza a megbízás szabályaira. A megbízási szabályok közül a megbízó utasítási joga, a megbízottat terhelő tájékoztatási kötelezettség, a felmondás és az elszámolás szabályai jöhetnek számításba. Az irányelv egyaránt tartalmaz közjogi és magánjogi szabályokat, amelyek közül a Ptk. csupán az irányelv tisztán magánjogi jellegű normáit implementálja. A közvetítői szerződések alapulhat eseti vagy tartós jellegű megbízáson. Tartós megbízás alapján a megbízott közvetítő tartósan vagy nagyobb számban ügyleteket közvetít a megbízó és a harmadik személyek között. A tartós közvetítést végző önálló kereskedelmi képviselők jogállását, és tevékenységét szabályozó 86/653/EGK irányelvet (ÖKK. Ir..) annak érdekében alkották meg, hogy az Európai Unió egyes tagországai tartós közvetítő jogát összehangolja. Az irányelvet a Küszt. ültette át a magyar jogba, a törvény tartalmazza a tartós közvetítői szerződés általános szabályait. Az elkülönült szabályozást tükrözi a közvetítők legkülönbözőbb megnevezése, pl. alkusz (eseti biztosítás közvetítő), ügynök (áruközvetítő), bróker (tőzsdei közvetítő) stb. A bírói gyakorlatban, elsősorban ingatlanközvetítési jogvitákban felmerült az eseti és tartós közvetítői szerződések elhatárolásának, ennek kapcsán a Küszt. alkalmazhatóságának kérdése.
A Legfelsőbb Bíróság 2/2005. PJE határozatában] kimondta, hogy az ingatlanközvetítésre megkötött ügynöki szerződésre – állandó jellegű megbízás hiányában – nem alkalmazhatóak az önálló kereskedelmi ügynöki szerződésről szóló Küszt. rendelkezései. A Legfelsőbb Bíróság leszögezte, hogy nem tekinthető állandó jellegűnek az eseti, alkalmi, egyszeri, vagy néhány ingatlan közvetítésére irányuló megbízás. Az „állandó jellegű ” kifejezés tartós, nagyobb számú ügylet közvetítésére irányuló, vagy hosszabb ideig tartó jogviszonyra utal. Az állandóság azonban nemcsak a megkötendő ügyletek számában, vagy az ügynöki szerződés időtartamában nyilvánulhat meg, hanem a jogügylet jellegében is: ha az ügynöki szerződés tárgya határozatlan időre, vagy hosszabb határozott időre szóló, meghatározatlan számú jogügylet folyamatos közvetítése, illetve kötése.]
A Ptk. az eseti és tartós közvetítői szerződést nagyrészt egymástól eltérő, egymással mellérendeltségi viszonyban lévő szerződés altípusaként szabályozza. Az eseti közvetítés részletes – és nemcsak magánjogi tartalmú – szabályait az egyes külön szabályok tartalmazzák. E szakági joganyag azonban esetenként csak a tartós közvetítés szabályira vonatkoztatható [pl.: az Ltv. ingatlanközvetítési szabályai (64/A-D.§) csak az „üzletszerű” ingatlanközvetítésről rendelkeznek]. A Ptk.( elsődlegesen a megbízási szerződés szabályai), pedig e speciális szabályok általános magánjogi háttér jogszabályi anyagát alkotják.
Esetjog: [BH 2005.217.] Megjegyzés
6:288. § [Közvetítői szerződés]
Közvetítői szerződés alapján a közvetítő megbízója és harmadik személy között szerződés megkötésének elősegítésére irányuló tevékenység folytatására, a megbízó díj fizetésére köteles.
A nem tartós jellegű közvetítői szerződés egy tisztán megbízási jellegű jogviszony, amelyben a közvetítői jogviszony sajátosságából adódóan csupán a közvetítő képviseleti joga terjedelmének, a közvetítőt terhelő tájékoztatási kötelezettségnek és a díjazásának a speciális szabályait kell meghatározni. A közvetői szerződés jogosultja a megbízó, kötelezettje a közvetítő.
A Ptk. a megbízó és a közvetítő személyét illetően alanyi korlátozásokat nem állít fel, lehet természetes, vagy jogi személy. A közvetítő főkötelezettségeként a szerződés megkötésének elősegítésére irányuló tevékenység folytatását határozza meg. A közvetítő kötelezettsége tehát a megbízó és a harmadik személy közötti szerződés megkötésének a közvetítése. Ez a tevékenység a szerződés megkötését megelőző bármely résztevékenységet, vagy azok összességét magában foglalhatja a szerződési alkalom megnevezésétől a szerződéstervezet elkészítéséig. Az eseti közvetítés tárgya azonban a szerződéskötés nem lehet. A megbízó főkötelezettsége pedig a közvetítői díj megfizetése. A díjazás részletes szabályait a szakági jogszabályok, ezek hiányában pedig a Ptk. szabályai határozzák meg.
6:289. § [A közvetítő képviseleti jogának terjedelme]
Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a közvetítő a megbízója nevében az általa közvetített szerződés megkötésére és az annak alapján történő teljesítés elfogadására nem jogosult.
A közvetítői megbízás a közvetítőt csak a szerződéskötés közvetítéséhez, vagy lehetővé tételéhez közvetlenül szükséges cselekmények megtételére jogosítja fel. A közvetítő megbízója nevében az általa közvetített szerződés megkötésére, és az annak alapján történő teljesítés elfogadására nem jogosult.
A közvetítő feladata
Speciális jogszabályok (a felek kifejezett megállapodása) szabályozhatja ettől eltérően a képviseleti jog terjedelmét.
A tartós közvetítéstől eltérően a közvetítőnek ezen túlmenően képviseleti jogosultsága nincs. A közvetítő nem tehet a megbízó vagy a másik fél nevében szerződéskötési nyilatkozatot, és a teljesítés elfogadására sem jogosult.
Megjegyzés: A Bit. 46.§ /1/ bekezdése értelmében az ügyfél képviseletében eljáró biztosítási alkusz a biztosító ez irányú hozzájárulása esetén jogosult a biztosítási díj átvételére, valamint a biztosító hozzájárulása, vagy az ügyfél felhatalmazása alapján a kockázat felmérésében, a szerződés eredő jogok és kötelezettségek teljesítésében, és lebonyolításában való közreműködésre.]
6:290. § [Tájékoztatási kötelezettség]
A közvetítő köteles a megbízót tájékoztatni, ha harmadik személy javára közvetítői tevékenységet végez.
A megbízási jogviszonyt jellemző általános tájékoztatási kötelezettségen túl a közvetítőt speciális tájékoztatási kötelezettség terheli, ha harmadik személy javára is közvetítői tevékenységet végez. Ez olyan lényeges információ, amelyre a megbízó kétséget kizáróan jogosult. Ennek a megbízási díjfizetés szempontjából van jelentősége.
Jogeset: A díj kifizetését a megbízó megtagadhatja, ha az a korábban azonos körben megbízott közvetítőt illeti meg, és a korábbi szerződés létéről a megbízó a szerződéskötéskor tájékoztatta a közvetítőt. Ha a megbízó és a harmadik fél közötti szerződéskötés az azonos tevékenységi területen megbízott, időben egymást követő közvetítők tevékenységének közös eredménye, a díj arányos megosztásának van helye. [Szegedi Ítélőtábla Pf.I.20469/ 2007.]
6:291. § [A közvetítő díjazása]
(1) A díj a közvetített szerződés megkötésének időpontjában válik esedékessé.
(2) A díj a közvetítőt abban az esetben is megilleti, ha a közvetített szerződést a felek a közvetítői szerződés megszűnését követően kötik meg.
A Ptk. diszpozitív módon rendelkezik arról, hogy a közvetítő díja a közvetített szerződés megkötésének időpontjában válik esedékessé. Tehát a Ptk. szabályai alapján megállapítható, hogy a közvetítői díj megilleti a közvetítőt, a díj pedig a közvetített szerződés megkötésekor válik esedékessé. A díj a közvetítőt abban az esetben is megilleti, hogyha a közvetített szerződést a felek a közvetítői szerződés megszűnését követően kötik meg.
A Ptk. a korábbi tervezettől eltérően külön nem rendelkezik arról, hogy külön megállapodás hiányában szokásos mértékű díj jár a közvetítőnek. Amennyiben a felek az ellenszolgáltatás mértékében nem állapodtak meg, vagy nem egyértelmű a közvetítői díja, a teljesítés helyének megfelelő piacon a teljesítési időben kialakult középárat kell megfizetni. [Ld. [6:63.§ (3) bekezdés]. Ugyancsak nem tartalmazza a Ptk. azt a szabályt sem, mely szerint az ügynök költségeit a díj magában foglalja, mivel az a Ptk. általános rendelkezései között már szabályozásra került, mely szerint az ellenszolgáltatás magában foglalja a szerződés teljesítésével rendszerint együtt járó költségeket. [Ld. [6:133.§].
Jogeset: A bírói gyakorlat eseti döntéseiben kimunkálta azt a jogelvet, hogy amennyiben a közvetítői szerződés hatálya alatt kerül sor a szerződéskötésre, vélelem szól amellett, hogy a szerződés a közvetítői tevékenységének az eredménye. Az ellenkező bizonyítása a megbízót terheli. Amennyiben a szerződéskötés közvetítői szerződés megszűnése utáni időszakra esik, ez a vélelem nem érvényesül. A közvetítőt terheli annak bizonyítása, hogy a szerződés megszűnése ellenére a szerződéskötés még az ő közvetítő tevékenységének az eredménye. [Szegedi Ítélőtábla Pf.I.20.469/2007.]
Jogeset: A megbízott közvetítő akkor is igényt tarthat a díjára, ha az ingatlant kiközvetítette, de az adásvételi szerződés megkötése a megbízó érdekkörében felmerülő okból elmaradt. [EBH 2007.1696.] A közvetített szerződés érvénytelensége, a szerződéstől elállás, a szerződés felmondása a szerződésszegés általános szabályai szerint ad alapot a díj visszakövetelésére.Megjegyzés
Hivatkozás: A régi Ptk. bírói gyakorlata elismerte – a megbízók tudomásától függően – a mindkét szerződő fél javára végzett közvetítői tevékenység jogszerűségét is. Ez esetben a közvetítő a közvetítői díjat mindkét féltől igényelhette. [BH. 1997.241. Jogeset] Megjegyzés
Az ismertetett bírói gyakorlat összhangban áll a Ptk. szabályaival.
6:292. § [A megbízás szabályainak alkalmazása]
E fejezet eltérő rendelkezésének hiányában a közvetítői szerződésre a megbízási szerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni.
A közvetítésről szóló fejezet eltérő rendelkezése hiányában a közvetítői szerződésre (tehát a tartós közvetítésre is) a megbízási szerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni. Ennek megfelelően nem rendelkezik a Ptk. a megbízó utasítási jogáról, a megbízási díj szabályairól, a megbízottat megillető törvényes zálogjogról, és a szerződés megszűnéséről. E körben a megbízás szabályai kielégítőek.
Az ÖKK. Ir. fogalmazta meg azokat a legfontosabb szabályokat, amelyeket az Európai Unió tagországai önálló kereskedelmi képviselőkről szóló jogának összehangolása céljából alkotott. Az ÖKK. Ir. szabályait a magyar jogba a Küszt. ültette át, megteremtve ily módon a tartós közvetítés általános szabályait.
A „lex specialis derogat legi generali” elvnek megfelelően az adott tartós közvetítői szerződésre elsődlegesen az adott közvetítői tevékenységnek megfelelő speciális rendelkezéseit kell alkalmazni, ennek hiányban a Küszt. előírásai alkalmazandók.
A tartós közvetítői szerződés szabályai körében a Ptk. új koncepció alapján ültette át az irányelv egyes rendelkezéseit. Szakított ugyanis azzal a megközelítéssel, mely szerint az álültetésre egyetlen jogszabályban kell, hogy sor kerüljön. Az irányelv kellően absztrakt, tisztán magánjogi kérdéseket szabályozó rendelkezéseit átülteti, de néhány rendelkezés implementálását külön jogszabályra hagyja.
A Ptk. definíciós normákon túl, csupán a közvetítő képviseleti jogát, a felmondási jogát, a közvetítő kártalanítását, és a szerződés megszűnését követő versenykorlátozás szabályát tartalmazza. A Ptk. a felek főkötelezettségeinek meghatározásával definiálja a tartós közvetíti szerződés fogalmát.
Tartós közvetítői szerződésről tehát akkor beszélünk, ha
A Küszt. alkalmazásában kereskedelmi ügynök az, aki díjazás ellenében állandó jellegű megbízás alapján áruk adásvételét vagy az árukra vonatkozó más szerződést közvetít, ideértve azt is, ha a szerződés – akár a megbízó nevében akár saját nevében a megbízó javára való – megkötésére jogosult.
E törvény rendelkezéseit külön jogszabály eltérő rendelkezése hiányában megfelelően alkalmazni kell az olyan önálló kereskedelmi ügynöki szerződésre is, amelynek a tárgya szolgáltatásra, vagyoni értékű jogra, értékpapírra vonatkozó szerződés vagy tőzsdei ügylet közvetítése. Ez utóbbi jogügylet esetében a Küszt. szubszidiárius alkalmazására kerülhet sor.
A tartós közvetítői szerződések gazdasági versenyt korlátozó kikötései körében megfelelően alkalmazandóak továbbá a tisztességtelen piaci magatartás és verseny tilalmáról szóló 1996. évi LVII. örvény rendelkezései.(Küszt. 2. §. (8) bekezdés)
6:293. § [Különös szabályok önállóan eljáró közvetítő esetén]
(1) Közvetítői szerződés alapján a közvetítő tartós jogviszony keretében, önállóan eljárva megbízójának harmadik személyekkel kötendő szerződések közvetítésére, illetve a megbízó nevében történő megkötésére, a megbízó díj fizetésére köteles.
(2) Önállóan jár el az a személy, aki az (1) bekezdés szerinti tevékenységet nem munkaviszony, vezető tisztségviselői jogviszony vagy más olyan jogszabályon, bírósági vagy hatósági rendelkezésen alapuló jogviszony keretében végzi, amely őt valamely jogi személy képviseletére feljogosítja.
(3) E fejezet alkalmazásában tartós a jogviszony, ha a közvetítő
a) több szerződés megkötésének közvetítésre; vagy
b) egy szerződés megkötésének közvetítésére és a jogviszony fenntartására, illetve megújítására köteles.
(4) Ha a szerződést írásba foglalták, az egyik fél kérelmére a másik fél köteles átadni a szerződés és annak módosításának másolatát; e rendelkezéstől való eltérés és e jogról való lemondás semmis.
A tartós közvetítő önállósága személyes és szervezeti függetlenségét jelenti, nem tekinthető önállónak a munkavállaló és mindazon személyek, akik a más nevében történő szerződéskötésre feljogosító képviseleti joga jogszabályon alapul. Jogszabályon alapuló képviseleti joga van pl. a gyámnak, a gondnoknak, a gazdásági társaságok vezető tisztségviselőinek, a felszámolónak, a végelszámolónak. Az önállóság és a tartósság fogalmát a Ptk. az irányelvvel összhangban definiálja. Az önállóság körében a megbízási szerződés és a munkaszerződés elhatárolásának az ismérvei bírhatnak relevanciával, míg a tartósság körében a hangsúly nem egyszerűen a szerződés időtartamának hosszán, hanem azon van, hogy a közvetítő a szerződés fennállása alatt előre meg nem határozott számú szerződés közvetítésére köteles. (6:293.§ (2)-(3) bekezdés)
Tartós a közvetítői megbízási jogviszony, ha a közvetítő több szerződés megkötésének közvetítésére, vagy egy szerződés megkötésének közvetítésére, és a jogviszony fenntartására, illetve megújítására köteles.
[ A 2/2005. Polgári Jogegységi Határozat]Megjegyzés
A jogirodalom a megbízás tartósságát – a közvetítő oldaláról szemlélve az üzletszerű tevékenység követelményével egészítette ki, mellyel arra utalt, hogy a közvetítő hivatásszerűen, szaktudással és tartós haszonszerzés céljából végzi a tevékenységét.
Ajánlott irodalom:[Atipikus szerződések (szerk. Papp Tekla Szeged, 2011. 120. old.)]
A megbízó oldaláról pedig akkor tekinthető üzletszerűnek a közvetítés, ha a megbízást üzletszerű vállalkozása keretében, és nem magánszemélyként, magáncél közvetítése adja. (Az üzletszerűség ismérvének a régi Ptk. által meghatározott fogyasztói szerződés azonosítása szempontjából volt jelentősége. E jelentőségét azonban elvesztette, mivel a Ptk. fogyasztóként csak a természetes személyt definiálja.)
A 2000. évi CXVII. tv. (Küszt.) a szerződés érvényességét írásbeli alakhoz köti. A Ptk.-ban megfogalmazott okmányba foglalási jog az ÖKK Ir. által átvenni rendelt követelmény. A Ptk. változtat a korábbi szabályozás tekintetében, a szerződés érvényességéhez, néhány kivételtől eltekintve, nem követel meg írásbeli alakot. A tartós jogviszonyok esetén a felmerülő jogviták tisztázására a bizonyítást jelentősen megkönnyíti, ha a jogviszony legalább lényeges tartalmát a felek írásba foglalják. A közvetítői jogviszonyok esetén nem követel meg kötelező írásbeli formát. (a 13. cikk (2) bekezdése csupán annyit mond ki, hogy a tagállamok akként is rendelkezhetnek, hogy az ügynöki szerződés csak írásba foglalva érvényes.)
Az önálló kereskedelmi ügynökről szóló törvény 4.§-a e választási lehetőséggel élve kógens szabállyal előírta, hogy a kereskedelmi ügynöki szerződés érvényességéhez annak írásba foglalása szükséges.
A Ptk. az új megközelítésre tekintettel a közvetítői szerződés érvényességéhez nem követeli meg a szerződés írásba foglalását, a 13. cikk azonban eltérést nem engedő módon írja elő, hogy a felek mindegyike jogosult kérelme alapján megkapni a másik féltől az ügynöki szerződés feltételeit, beleértve az utólagos megállapodások bármely feltételét írásban tartalmazó aláírt dokumentumot. Ennek átültetéseként a Ptk. rendelkezik a szerződés és annak esetleges módosításai átadásának kötelezettségéről, és az irányelvvel összhangban kimondja a szabály kógenciáját.(6:293.§ /4/ bekezdése)
Tehát az írásbeli alakszerűség kötelezettségénél ez annyival több, hogy magában foglalja az okmány átadásához való jogot is, amely jog bármelyik felet megilleti, és kiterjed a szerződés későbbi kiegészítéseire, módosításaira is. E jog alapján az okmány kiadása bírósági eljárás útján is kikényszeríthető. A jogalkotó e rendelkezéstől való eltérés, és e jogról való lemondás semmisségét mondja ki.
A megbízó kötelezettsége a díj megfizetése, a leglényegesebb változtatása a Ptk.-nak, hogy a tartós közvetítői díjazásra külön szabályt nem ad, külön szabály hiányában erre is az egyszerű közvetítő díjazására vonatkozó szabályok alkalmazandóak.
Jogeset: BDT.2003.832],
6:294. § [A közvetítő képviseleti jogának terjedelme]
Ha a közvetítő az általa közvetített szerződés megkötésére jogosult, a képviseleti joga minden olyan jognyilatkozat megtételére kiterjed, amely a közvetített szerződések teljesítésével rendszerint együtt jár. Ez a jog nem foglalja magában a már megkötött szerződések módosításához, a pénz átvételéhez és a fizetési határidő megállapításához való jogot.
A közvetítői szerződés általános szabályai körében a Ptk. úgy rendelkezik, hogy a közvetítő a közvetett szerződésnek a megbízó nevében való megkötésére, és a teljesítés elfogadására nem jogosult. A tartós közvetítői szerződések esetén a szabályozás a közvetítőt jogosíthatja a szerződés előkészítésére, a szerződéskötést megelőző tárgyalások folytatásától, a szerződés tervezetének a megbízóhoz történő továbbításáig (szerződésközvetítői meghatalmazás), ezen túlmenően feljogosíthatja a közvetítőt arra is, hogy a megbízó nevében a szerződést is megkösse a harmadik személlyel (szerződéskötési meghatalmazás).
A Küszt. 3.§ (1) bekezdésének rendelkezését alapul véve a közvetítői meghatalmazás kétség esetén csak a szerződés közvetítésére szól. A szerződéskötésre felhatalmazott közvetítő azon túl, hogy a szerződést a harmadik személlyel a megbízó nevében megkötheti, minden olyan jognyilatkozatot is megtehet, amely a megkötött ügylet teljesítésével rendszerint együtt jár. Így jogosult a harmadik féltől teljesítést elfogadni, a teljesítést a megbízó nevében megvizsgálni, és esetleg kifogásokat tenni. A közvetítő jogköre azonban ez esetben sem terjed ki a már megkötött szerződések módosítására, pénz átvételére, vagy a fizetési határidő megállapítására. A képviseleti jog terjedelmét szabályozó rendelkezés diszpozitív, mindkét közvetítő típus esetén a felek a képviseleti jogot tovább korlátozhatják, illetőleg bővíthetik. A korlátozások tekintetében azonban érvényesül az a szabály, hogy a harmadik személlyel szemben csak akkor hatályos, ha a harmadik személy erről tudott, vagy tudnia kellett. [Ld. [6:15.§ (4) bekezdés].
6:295. § [A megbízó kötelezettségei]
(1) A megbízó saját költségére köteles a közvetítőnek mindazt a tájékoztatást és segítséget megadni, amely kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges. E körben köteles különösen a szerződés tárgyára vonatkozó iratot a közvetítő rendelkezésére bocsátani.
(2) A megbízó köteles a közvetítőt késedelem nélkül értesíteni, ha lényegesen kisebb mennyiségben képes vagy kíván szerződést kötni annál, mint amire a közvetítő számíthatott.
(3) A megbízó köteles a közvetítőt késedelem nélkül értesíteni a közvetítő által közvetített szerződés elfogadásáról vagy elutasításáról, és a megkötött szerződés teljesítésének elmaradásáról.
(4) A feleknek az (1)-(3) bekezdés rendelkezéseitől való eltérése semmis.
A Ptk. önállóan nem szabályozza a tartós közvetítő kötelezettségeit. A kötelezettségek általános szabályait jelenleg a Küszt. 5. és 6.§-a tartalmazza. A megbízó főkötelezettségévé a díjfizetést teszi. A megbízási és a megbízási típusú szerződések visszterhességével kapcsolatos megállapítások a tartós közvetítői szerződésekre is érvényesek. Mivel a Ptk. a tartós közvetítői díjazásra részletes szabályokat nem tartalmaz, speciális ágazati szabályok, azok hiányában a Küszt. díj rendelkezései alkalmazandók. A Küszt. fontos részletszabálya (8.§ (1) bekezdés), hogy a díj mértékében történő megállapodás hiányában is megilleti a közvetítőt a közvetítői díj. Ez esetben a kereskedelmi ügynök, a tevékenységnek helye, a szerződés tárgya szerint szokásos díjra, szokásos díjazás hiányában pedig az ügylettel összefüggő valamennyi körülmény figyelembevételével megállapított méltányos díjra jogosult. Az így megállapított díj a közvetítőt abban az esetben illeti meg, ha az eset összes körülményeiből megállapítható, hogy a felek között a díj mértékének megállapítása hiányában is érvényesen létrejött a szerződés. A díjazás fő formája a jutalék, a jutalék feltételeit és számítását szintén a speciális ágazati szabályok tartalmazzák.
Jogeset: BDT.2003.832],[BH 2005.217.].
A Ptk. a megbízó együttműködési és tájékoztatási kötelezettségei közül a legfontosabbakat emeli ki:
A jogszabályi környezet változatlansága folytán a Küszt. jutalék fizetésre vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásával kapcsolatos bírói gyakorlat is fenntartható. [EBH.2009.2058.]
A Ptk. a megfelelő gondossággal és a jóhiszeműen történő eljárás követelménye kivételével e követelményeket átülteti, mivel e követelmények az együttműködés általános szabályát valódi norma tartalommal töltik fel. E körben a Ptk. az irányelv 5. cikkével összhangban rögzíti a szabályok kógenciáját.
6:296. § [A szerződés időtartama]
A határozott időre kötött szerződés határozatlan időtartamúvá alakul át, ha a határozott idő lejárta után a szerződéses szolgáltatások teljesítését a felek továbbra is folytatják.
A tartós jogviszonyok szabályainak megfelelően a tartós közvetítésre irányuló szerződés határozott, vagy határozatlan időre szólhat. A Ptk., a Küszt. és az ÖKK. Ir. rendelkezéseivel egyezően rendelkezik arról, hogy a határozott időre kötött szerződés határozatlan időtartamúvá alakul át, ha a felek (azaz mindkét fél) a szerződéses szolgáltatások teljesítését továbbra is folytatják. Erre utal, ha az egyik fél teljesít, a másik fél pedig azt elfogadja. (A Ptk. az irányelv 14. cikkét átültetve a bérleti szerződés szabályaival összhangban rendelkezik a határozott időre kötött szerződés határozatlan időre alakításáról.)
6:297. § [A szerződés felmondása]
(1) A határozatlan időtartamra kötött közvetítői szerződést bármelyik fél a naptári hónap utolsó napjára felmondhatja. A felmondási idő a szerződés első évében egy hónap, a szerződés második évében két hónap, a harmadik és az azt követő években három hónap. Ennél rövidebb felmondási idő kikötése semmis.
(2) Ha a felek az (1) bekezdésben foglaltaknál hosszabb felmondási időben állapodnak meg, a megbízóra irányadó felmondási idő nem lehet rövidebb, mint a közvetítőre irányadó felmondási idő. A felek ettől eltérő megállapodása semmis.
(3) Ha a határozott időtartamra kötött szerződés határozatlan időtartamúvá alakul át, a felmondási idő számítása szempontjából a szerződés teljes időtartamát figyelembe kell venni.
A Ptk., a Küszt. és az ÖKK. Ir. rendelkezéseinek megfelelően szabályozza a felek rendes felmondását. Az irányelv 15. cikke a szerződés felmondását minden részletre kiterjedően szabályozza, ezért e körben a Ptk-nak nincs mozgástere. Megfelelően rögzíti, hogy a határozatlan időre kötött szerződést bármelyik fél felmondhatja, és az irányelvvel összhangban rögzíti a felmondás határidejére vonatkozó szabályokat is. A felmondás a naptári hónap utolsó napjára szólhat, és csak írásbeli alakban érvényes.
A szerződés első évében a felmondási idő egy hónap, a második megkezdett évben két hónap és a harmadik megkezdett évben, valamint a további években három hónap.
Az irányelv választási jogot biztosít a tagállamoknak a tekintetben, hogy hosszabb időtartam után hogyan alakul a felmondási határidő. A tagállam a felmondási időt a szerződés 4. évében 4 hónapban, az 5. évében 5 hónapban, a 6. évében és a további években 6 hónapban is megállapíthatja. A felek rövidebb felmondási időben nem állapodhatnak meg.
A Ptk. a legszélesebb körben kívánja biztosítani a felek magánautonómiáját, ezzel a lehetőséggel nem él, a 3 évet meghaladó jogviszony esetében is a 3 hónapos felmondási időt tartja irányadónak.
Ha a felek (6:297.§.(1) bekezdése) által meghatározottaknál hosszabb felmondási időben állapodnak meg, a megbízóra irányadó felmondási idő nem lehet rövidebb, mint a közvetítőre irányadó felmondási idő. A felek ettől eltérő megállapodása semmis.
A (3) bekezdés meghatározza a felmondási idő számítását abban az esetben, ha a (6:296.§.) szerint a határozott időre kötött szerződés határozatlan időtartamúvá alakul át. Nem rendelkezik kifejezetten az azonnali hatályú felmondásról [Ld. [de vö.: 6:140.§] a Küszt. 17.§-a az azonnali hatályú felmondás jogát mindkét fél számára a másik fél szerződésben vállalt, vagy a törvény alapján fennálló kötelezettsége súlyos megszegése esetére biztosítja.
6:298. § [A közvetítő kártalanítása]
(1) A közvetítői szerződés megszűnése esetén a közvetítőnek a megbízótól kártalanítás jár, ha a kártalanítás a szerződéssel összefüggő valamennyi körülményre tekintettel méltányos, figyelemmel arra, hogy a közvetítő a szerződés megszűnése következtében elveszíti az olyan jutalékhoz való jogát, amely őt a szerződés fennmaradása esetén az adott üzletfelekkel kötött vagy jövőben kötendő üzletek után megilletné, feltéve, hogy
a) a közvetítő a megbízónak üzleti kapcsolatok kialakításával új ügyfeleket szerzett, vagy meglévő üzleti kapcsolatokat - legalább egy új ügyfél megnyerésének megfelelő mértékben - bővített, ha az üzleti kapcsolatokból a megbízó a szerződés megszűnése után is jelentős előnyre tesz szert; vagy
b) a tartós jogviszony létrehozására irányuló megbízást teljesítette, de a közvetítői szerződés megszűnése következtében folytatólagos díjazástól esik el.
(2) A kártalanítás összege nem haladhatja meg a közvetítő által a szerződés megszűnését megelőző öt évben kapott díjazás átlagából számított egyévi összeget, öt évnél rövidebb közvetítői szerződés esetén a szerződés időtartama alatt kapott díj átlagából számított egyévi összeget.
(3) A kártalanítási igény egyéves jogvesztő határidőn belül érvényesíthető.
(4) A kártalanítás nem érinti a közvetítőt megillető kártérítési igényt és a közvetítőnek a szerződés megszűnését követő gazdasági tevékenysége gyakorlásában korlátozó megállapodásért járó díjigényt.
A Ptk. az irányelv és a Küszt. kiegyenlítés vagy kártalanítás alkalmazását előíró rendelkezéseit adaptálja. A jogintézmény alkalmazását az, a közvetítő szempontjából méltányos megfontolás indokolta, hogy a közvetítő tartós üzleti kapcsolatok létrehozásában működik közre, melynek hasznát a szerződés megszűnése után a megbízó tovább élvezi. A megbízót egyrészt megilletik a közvetített, vagy megkötött szerződés gazdasági előnyei, másrészt a közvetített ügyletekkel az utórendelések révén a közvetítői szerződés megszűnése után is szerződéseket köthet. Ezzel szemben a közvetítői szerződés megszűnését követően a közvetítő már nem részesül jutalékban, és a költségeit sem amortizálhatja. A megbízó és a közvetítő jogviszonyának végleges lezárásaként, ezért indokolt, hogy a közvetítő a szerződés megszűnésekor egyösszegű, méltányos kártalanításra tarthasson igényt.
Az irányelv 19. cikke a kártalanítási szabályokkal kapcsolatban úgy rendelkezik, hogy ezekről a kereskedelmi ügynök hátrányára az ügynöki szerződés lejárta előtt nem térhetnek el. Ugyanígy rendelkezik a törvény 20.§-a.
E szabályt változatlanul veszi át a Ptk., a szabályozás kizárólag a szerződés fennállása alatt tiltja közvetítő hátrányára történő eltérést abból kiindulva, hogy a közvetítő vélelmezetten kiszolgáltatott helyzete eddig az időpontig áll fenn. Nincs akadálya tehát annak, hogy a szerződés megszűnését követően, amikor a közvetítő a jogviszony megszűnésére tekintettel a megbízóval egyenlő pozícióban tárgyalhat, a felek a kártalanítás tekintetében akár a közvetítő hátrányára is eltérhetnek.
A Ptk. a kártalanítás legmagasabb összegét akként határozza meg, hogy a közvetítő általa megszűnését megelőző öt évben kapott díj átlagából számított egy évi összeg. Öt évnél rövidebb közvetítői szerződés esetén a szerződés időtartama alatt kapott díj átlagából számított egy évi összeg. A kártalanítás összegébe nem számítható be a Küszt. 10.§ (2) bekezdésében meghatározott jutalék, amely a közvetítőt azok után a szerződések után illeti meg, amelyek megkötésében még tevőlegesen közreműködött, de jutalékra való jogosultsága csak a közvetítői szerződés megszűnése után keletkezett.
A közvetítő kártalanítási igényének érvényesítésére a közvetítői szerződés megszűnésétől számított egy éves jogvesztő határidő áll rendelkezésre. A kártanítás mellett a közvetítő a szerződésszegéssel okozott károk megtérítésének szabályai szerint érvényesítheti a megbízóval szemben a kártérítési igényét is. A kártalanítástól függetlenül érvényesítheti a szerződés megszűnését követő versenykorlátozásért járó díjigényét is.
6:299. § [A kártalanítás kizártsága]
Nem jár kártalanítás a közvetítőnek, ha
a) a szerződést a közvetítő mondta fel, kivéve, ha azt a megbízó ellenőrzési körében beállt olyan körülmény alapozta meg, vagy a közvetítő olyan életkora vagy egészségi állapota indokolta, amelynek folytán a közvetítőtől a tevékenységének folytatása már nem volt elvárható; vagy
b) ha a megbízóval kötött szerződés alapján a közvetítő a szerződésben meghatározott jogait és kötelezettségeit másra ruházza.
Ha a közvetítő mondja fel a tartós közvetítői szerződést, elesik a kártalanításra jogosultságtól.
A Ptk. azonban kivételként határozza meg a közvetítő indokolt felmondását, amennyiben ez életkora, egészségi állapota folytán a tevékenységnek a folytatására már nem nyújt garanciát, tehát tőle ez már nem várható el, továbbá, ha a megbízó ellenőrzési körében beállt gazdasági vagy egyéb változás, magatartás, amelynek folytán szintén nem várható el a közreműködőtől a tevékenységének a folytatása.
Ugyancsak a kártalanítás kizártságát idézi elő, ha a közvetítő a megbízóval kötött megállapodás alapján a szerződésben meghatározott jogait és kötelezettségeit másra átruházza.
Nem jár kártalanítás a Küszt. 19.§.a) pontjában meghatározott, a közvetítő azonnali hatályú felmondást megalapozó súlyos szerződésszegése esetén sem.
A Ptk. a kártalanítás kizártságára vonatkozó szabályt az alábbi eltérésekkel tartja fenn:
6:300. § [A kártalanítási szabályok eltérést nem engedő jellege a közvetítő javára]
Semmis a feleknek a szerződés megszűnése előtt kötött olyan megállapodása, amely a közvetítő kártalanítására vonatkozó rendelkezésektől a közvetítő hátrányára eltér.
A szerződés megszűnése előtt a felek megállapodhatnak a közvetítőt megillető kártalanítás feltételeiben, ez esetben azonban nem ennek a jogszabályhelynek, hanem a (6:298.§ (2) bekezdése) rendelkezésének megfelelően lehet vizsgálni a megállapodás (részleges) érvénytelenségét.
Az irányelv 19. cikke a kártalanítási szabályokkal kapcsolatban úgy rendelkezik, hogy ezektől a kereskedelmi ügynök hátrányára az ügynöki szerződés lejárta előtt nem térhetnek el. Ugyanígy rendelkezik a törvény 20. §-a. E szabályt változatlanul veszi át a Ptk. A szabályozás kizárólag a szerződés fennállása alatt tiltja a közvetítő hátrányára történő eltérést abból kiindulva, hogy a közvetítő vélelmezetten kiszolgáltatott helyzete eddig áll fenn. Nincs akadálya annak, hogy a szerződés megszűnését követően, amikor a közvetítő a jogviszony megszűnésére tekintettel egyenlő pozícióból tárgyalhat, a felek a kártalanítás tekintetében akár a közvetítő hátrányára eltérjenek a Ptk. kártalanításra vonatkozó rendelkezéseitől.
6:301. § [A szerződés megszűnését követő versenykorlátozás]
(1) A szerződés megszűnését követően a közvetítőt a gazdasági tevékenysége gyakorlásában korlátozó megállapodást írásba kell foglalni.
(2) A közvetítőt gazdasági tevékenysége gyakorlásában korlátozó megállapodás legfeljebb a szerződés megszűnésétől számított két évre köthető ki; a két évet meghaladó korlátozó kikötés semmis.
(3) Semmis a közvetítőt gazdasági tevékenysége gyakorlásában korlátozó megállapodás annyiban, amennyiben eltér a közvetítői szerződésben meghatározott földrajzi területtől, ügyfélkörtől, illetve árufajtától.
Az irányelv 20. cikke rendelkezik az un. kereskedelmi korlátozó záradékról. Kereskedelmi korlátozó záradéknak az a megállapodás minősül, amely a kereskedelmi ügynököt az ügynöki szerződés megszűnése utáni időre a kereskedelmi ügynöki tevékenységében korlátozza. A jogszabály értelmében a versenykorlátozó megállapodás érvényességéhez annak írásba foglalása szükséges, és a versenykorlátozás legfeljebb a szerződés megszűnésétől számított 2 évre köthető ki (a Küszt. szerint csak külön díjazás ellenében). Tehát a kereskedelmi korlátozó záradék csak akkor, és olyan mértékben érvényes, ha azt írásba foglalták, és arra a földrajzi területre, vagy vevőkörre, és a kereskedelmi ügynökre bízott földrajzi területre, és kereskedelmi arra az árufajtára vonatkozik, amelyre a szerződés értelmében ügynöksége kiterjedt. Tehát ez a szabályozás a fenti időbeli korlát mellett a tárgyi korlátot is meghatározza, ugyanis az ügynök a jogviszony megszűnését követően főszabályként szabadon versenyezhet a megbízójával. Ugyanakkor a megbízó azon méltányolandó értékére, hogy az ügynök a szerződés fennállása alatt szerzett ismereteit versenytársként ne használhassa fel, az irányelv lehetővé teszi két évre a verseny kizárását azon területen, amelyen az ügynök tevékenykedett. Az ettől eltérő versenykorlátozás semmis.(A Küszt. 2.§ (2) bekezdése szerint a felek eltérő tartalmú megállapodása helyébe a törvény rendelkezése lép.)
A törvény az irányelv szabályait kiegészítve a versenykorlátozás érvényességi feltételeként határozza meg a díjazást is. Ld. [Küszt. 22.§ /2/ bekezdés]Megjegyzés
A Ptk. lényegében változatlan tartalommal veszi át az irányelv és a törvény szabályait, figyelembe veszi azonban azt, hogy a versenytilalmi megállapodás ellentételezésének számos módja lehetséges, ezért pl. a szerződés fennállása alatt a tilalomra tekintettel magasabb összegben is meghatározható a díj (a Ptk. nem írja kötelezően elő a díjazást).
A tananyag az ELTESCORM TESZT keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések