Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

Hatodik Könyv: Kötelmi jog különös rész / A bizalmi vagyonkezelési szerződés /12.10 Titoktartási kötelezettség

12. A bizalmi vagyonkezelési szerződés

12.10 Titoktartási kötelezettség

6:319. § [Titoktartási kötelezettség]

(1) A vagyonkezelő köteles titokban tartani minden olyan tényt, tájékoztatást és egyéb adatot, amelyről vagyonkezelői megbízatása keretében vagy annak kapcsán szerzett tudomást. E kötelezettsége független a vagyonkezelői jogviszony létrejöttétől, és fennmarad a bizalmi vagyonkezelési megbízatás megszűnése után is.

(2) A titoktartási kötelezettség alól a vagyonrendelő és jogutódja felmentést adhat.

A vagyonkezelés bizalmi jellegéből következik a vagyonkezelő titoktartási kötelezettsége. Bár a törvény kifejezetten nem mondja ki, abból, hogy a titoktartási kötelezettség alól a vagyonrendelő és a a jogutóda adhat felmentést, következik, hogy a kötelezettség azokra a titkokra terjed ki, amelyeknek a vagyonrendelő a titokgazdája. Nem terheli tehát – legalábbis a törvény szerint – titoktartási kötelezettség a vagyonkezelőt a kedvezményezettet érintő adatok tekintetében.

A gyakorlatban ezzel együtt véleményem szerint vitákra adhat okot a titoktartási kötelezettség körének és terjedelmének bizonytalansága, illetve hogy a titoktartási kötelezettség a kedvezményezett ellenőrzési jogával [?] kerülhet szembe.

A bizalmi vagyonkezelő titoktartási kötelezettsége következtében további jogszabályalkotás válik szükségessé, így pl. módosítani kell az eljárási törvényeknek a tanú mentességére vonatkozó szabályait. A jelen szabályozás mellett ugyanis a bizalmi vagyonkezelő ebben a minőségében nem jogosult a vallomástétel megtagadására, csak akkor, ha a vagyonkezelésre hivatásánál fogva végzi [Pp. 170. § (1) c) pont], vagy ha a vagyonkezelés kapcsán tudomására jutott tény vagy adat egyben üzleti titkot képez [?].

Tájékoztatási és számadási kötelezettség

6:320. § [Tájékoztatási és számadási kötelezettség]

(1) A vagyonkezelő a vagyonrendelő vagy a kedvezményezett kérésére köteles tájékoztatást adni a kezelt vagyonról. A tájékoztatásnak ki kell terjednie különösen a kezelt vagyon tényleges és várható gyarapodására, a kezelt vagyonba tartozó vagyoni elemekre, azok értékére, továbbá a kezelt vagyon terhére vállalt kötelezettségekre.

(2) A vagyonkezelő kérésre köteles a vagyonkezelésről számot adni, és a kezelt vagyonnal a vagyonrendelő, illetve a kedvezményezett felé elszámolni.

(3) A tájékoztatási és a számadási kötelezettség teljesítésével kapcsolatos költségek a vagyonrendelőt, illetve a kedvezményezettet terhelik.

A tájékoztatási és számadási kötelezettség szoros összefüggésben áll a vagyonrendelő és a kedvezményezett ellenőrzési jogával [?]; gyakorlatilag ugyanannak a vagyonkezelő felőli oldala. A törvény rendelkezései a tájékoztatásról meglehetősen homályosak, így vélhetően a számviteli jogszabályokra vár a tájékoztatási kötelezettség pontosítása, pl. hogy milyen időközönként lehet ilyet kérelemmel élni, a tájékoztatással érintett beszámolási időszak milyen hosszú, stb. A (2) bekezdés csak fokozza a bizonytalanságot, amennyiben nehéz értelmezni, vajon a vagyonkezelésről való számadás miben különbözik az (1) bekezdésben írt tájékoztatástól, illetve alany megjelölése hiányában nem teljesen világos, hogy a számadás iránti kérés kitől származhat, s csak a (3) bekezdésből következtethető, hogy mivel a költségek a vagyonrendelőt, illetve a kedvezményezettet terhelik, nyilván saját kérésük teljesítésének költségeit kell viselniük.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A tananyag az ELTESCORM TESZT keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések