6:311. § [A kedvezményezett meghatározása]
(1) A vagyonrendelő határozza meg a kedvezményezettet és a kedvezményezetti jogosultság keletkezésének és megszűnésének feltételeit. A kedvezményezett a kedvezményezettek körére való utalással is meghatározható.
(2) A vagyonrendelő rendelkezhet úgy, hogy meghatározott körülmények bekövetkezése esetén vagy meghatározott idő elteltével a kezelt vagyon részben vagy egészben rá, jogutódaira vagy meghatározott harmadik személyre száll.
(3) Ha a szerződés feljogosítja a vagyonkezelőt a kedvezményezett személyének kijelölésére, a vagyonkezelő jogosult a kedvezményezett részesedésének meghatározására.
(4) A vagyonkezelő kizárólagos kedvezményezetté nevezése semmis.
A szerződés lényeges tartalma a kedvezményezett meghatározása, ami történhet a kedvezményezett személy megnevezésével, vagy a kedvezményezettek körére utalással. A vagyonrendelő a szerződésben kikötheti, hogy valamely feltétel bekövetkezése vagy idő eltelte után a kezelt vagyon valamely, a vagyonkezelőtől eltérő személy tulajdonába kerüljön.
Kérdés, hogy ilyenkor ez a harmadik személy nem kell-e, hogy részt vegyen a szerződéskötésben? Végtére is tulajdont szerez. Célszerűnek tűnik, hogy a felek a szerződésben rendelkezzenek arról, hogy az így átszálló vagyonon a szerző bizalmi vagyonkezelőként, vagy egyéb jogcímen szerez tulajdont. Ennek hiányában vitás lehet, hogy a harmadik személy a vagyonkezelő pozíciójába kerül, vagy a tulajdonjogából fakadó jogosítványokat a saját javára gyakorolhatja.
A gyakorlatban problematikus lehet, hogy ha a szerződés szerint a vagyonkezelő jogosult a kedvezményezett megnevezésére és a részesedése meghatározására, ezzel a joggal a szerződés fennállása alatt folyamatosan élhet-e, vagy milyen időközönként változtathatja meg a kedvezményezett személyét. Kérdéses az is, hogy a kedvezményezett részesedésének meghatározása során dönthet-e úgy a vagyonkezelő, hogy a kedvezményezett részesedése nulla. Véleményem szerint a bizalmi vagyonkezelési szerződés lényeges tartalmát képezi a kedvezményezett jogosultságának a meghatározása, ezért az olyan rendelkezés, amelynél fogva a kedvezményezett részesedésének mértéke nulla, semmis.
A vagyonkezelő maga is lehet kedvezményezett, ám nem kizárólagosan – az ilyen rendelkezés semmis.
Az előbbi bekezdés fényében ugyancsak kérdésesnek gondolom, hogy ha a kedvezményezettet a vagyonkezelő jogosult a szerződés szerint meghatározni, önmagát kijelölheti-e (részben) kedvezményezetté. (Az ilyen szerződést a jelek szerint a törvény kifejezetten nem tiltja; vélhetően a konkrét tényállás felvetheti a jóerkölcsbe ütközés kérdését.)
A tananyag az ELTESCORM TESZT keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések