6:349. § [Haszonbérleti szerződés]
(1) Haszonbérleti szerződés alapján a haszonbérlő hasznot hajtó dolog időleges használatára vagy hasznot hajtó jog gyakorlására és hasznainak szedésére jogosult, és köteles ennek fejében haszonbért fizetni.
(2) A haszonbérleti szerződést írásba kell foglalni.
A haszonbérlet a bérlet altípusa, a haszonbérlet lényege, hogy a haszonbérleti szerződés alapján a haszonbérbeadó valamely hasznot hajtó dolog használatára, vagy hasznot hajtó jog gyakorlására és a hasznok szedésére jogosítja fel a haszonbérlőt. Míg a bérlet elsősorban a dolog saját célú használatára irányul, addig a haszonbérlet a dolog használata mellett, annak hasznai szedésére is feljogosít. Általában hosszabb időre szól, és valamilyen gazdasági tevékenységet is feltételez. A haszonbérleti szerződés tárgya tehát bármely hasznot hajtó dolog (ingó, vagy ingatlan), amelyen folyó gazdálkodás eredményeként haszon keletkezik, vagy jog (pl. vadászati jog), [Ld. [Lásd:[EBH.2001.528.] amelynek tekintetében külön részletesebb szabályok, speciális részletszabályok tartalmaznak rendelkezéseket, így:
Az új szabályozás nem említi külön a mezőgazdasági földterületet, de utal a hasznot hajtó dolog haszonbérletbe adásának a lehetőségére. A szerződés létrejöttéhez szükséges annak pontos meghatározása, hogy mely hasznot hajtó dologról, vagy jogról van szó. Ingatlan esetében tehát szükséges a szerződéssel érintett ingatlan pontos megjelölése oly módon, hogy az a földterület beazonosításra alkalmas legyen. Továbbra is érvényes az a joggyakorlat, amely szerint nem érvényességi kellék a szerződéssel érintett ingatlan helyrajzi szám, alapterület és művelési ág szerinti megjelölése, elegendő a felek által egyéb beazonosításra alkalmas módon meghatározni a területet, a szerződésnek ugyanis nem érvényességi kelléke .
[Ld. [BH 2002.485.]
A szerződés további kötelező tartalmi eleme a haszonbérlet időtartama, és az ellenszolgáltatás meghatározása. Az időtartam tekintetében lehet határozott, vagy határozatlan időre szóló, az ellenszolgáltatás meghatározása pedig történhet pénzben, vagy természetben, esetleg a kettő együttesen. Tehát az új szabályozás a felekre bízza a haszonbér fizetési módját, annak meghatározását. Az új szabályozás eltérően a Ptk. rendelkezéseitől, nemcsak a mezőgazdasági földterület haszonbérletbe adására, hanem minden haszonbérleti szerződésre érvényességi kellékként írásba foglalást ír elő, amelyet a jogviszony tartós jellege, természete, és gazdasági jelentősége indokol. A haszonbérleti szerződés alanyai a haszonbérbeadó és a haszonbérlő, akár a haszonbérbeadó, akár a haszonbérlő oldaláról minden természetes személy és jogi személy szerepelhet.
A haszonbérbeadó oldaláról nézve lényeges az, hogy csak az lehet haszonbérbeadó, aki rendelkezhet a dolog felett. Ez rendszerint a dolog tulajdonosa, de lehet haszonélvező, illetőleg más olyan személy is, aki valamely jogcím alapján rendelkezhet a dolog felett. Abban az esetben, ha a szerződés tárgya hasznot hajtó jogosultság, a haszonbérbeadó a jogosult, a haszonbérlő pedig bárki lehet, bár az egyes külön jogszabályok tartalmazhatnak eltérő rendelkezést.
A szerződés alanyai vonatkozásában figyelemmel kell lenni a külön elő-haszonbérleti jogokra. Ld. A Ptk.[ 5:81.§-a] szerint közös tulajdon esetén a tulajdonostárs tulajdoni hányadára, a többi tulajdonostársat harmadik személlyel szemben elő-haszonbérleti jog illeti meg. Az elő-haszonbérleti jogot a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk arányában gyakorolhatják. Ha több, egyedül fellépő tulajdonostárs van, közöttük a tulajdonos választ az elő-haszonbérleti jog a választott tulajdonostársat illeti meg. Az elő-haszonbérleti jog megsértése esetén az általános szabályok irányadóak.[Ld. [BH 2000.538]
Jogeset: A termőföldre fennálló elő-haszonbérleti jog csak önálló ingatlanokra egyenként gyakorolható abban az esetben is, ha a haszonbérleti szerződéskötésre irányuló harmadik személytől származó ajánlatban több ingatlan szerepel[BH 2007.256.]
A haszonbérleti szerződést a felek akár határozott, akár határozatlan időre is köthetik. A határozott időre kötött szerződés kezdő és végnapját nem kell naptár szerint megjelölni, elegendő, ha ezek a megállapodás szövegéből kellő módon megállapíthatóak. A termőföld haszonbérlete vonatkozásában a Tft. 13.§-a az időtartam tekintetében pontosan meghatározott korlátokat tartalmaz. Így a haszonbérleti szerződést csak határozott időre lehet megkötni, amelynek leghosszabb időtartama legfeljebb 20 év.
Erdőművelésű ágú termőföldre, illetve erdő telepítésére vonatkozó haszonbérleti szerződést legfeljebb a termelési időszak (vágás érettségi kor) lejártát követő 5. év végéig, szőlő és gyümölcsös művelésű ágú, és más ültetvénnyel telepített termőföldre, illetőleg szőlő, gyümölcsös, vagy más ültetvény telepítése céljából a haszonbérleti szerződést legfeljebb annak az évnek a végéig lehet megkötni, amíg a szőlő, gyümölcsös, illetőleg az ültetvény értékkel bír (értékcsökkenési leírási időszak).
A Vtv. 17.§ /3/ bekezdése szerint a vadászati jog haszonbérletére kötött szerződést határozott időre, a vadászterületre vonatkozó vadgazdálkodási ütemterv időtartamára kell megkötni.
A Hhtv. 13.§ /2/ bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy halászati jog haszonbérletére vonatkozó szerződést csak határozott időre lehet megkötni.
A szabályozás elhagyja a mezőgazdasági földterület haszonbérbe adásánál a hatósági jóváhagyás előírására utalást.
Napjainkban a haszonbér összegét általában pénzben határozzák meg, a haszonbér összegével kapcsolatosan is kívánalom a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságának érvényesülése.[Ld. [6:98.§].
A régi Ptk. tiltotta a mezőgazdasági földterület alhaszonbérbe adását, a hatályos Ptk. szabályai azonban az alhaszonbérlet tárgyában nem tartalmaznak a mezőgazdasági földterület vonatkozásában sem kizáró rendelkezést (.alhaszonbérlet semmisségére vonatkozó rendelkezést) Ebből következően a bérbeadó hozzájárulásával a haszonbérlő is alhaszonbérletbe adhatja a haszonbérlet tárgyát. A megállapodást és a haszonbérbeadó hozzájárulását írásba kell foglalni. A haszonbérbeadó hozzájárulásával kötött alhaszonbérleti szerződés esetén a haszonbérlő a használó magatartásáért úgy felel, mintha a dolgot maga használta volna. Ha az alhaszonbérleti szerződés megkötésére a haszonbérbeadó hozzájárulása nélkül került sor, a haszonbérlő azokért a károkért is felel, amelyek enélkül nem következtek volna be. [Ld. [6:334.§]
A termőföld használatának a haszonbérbeadó hozzájárulása nélküli, vagy attól eltérő átengedését a Tf.t. 18.§ a.) pontja, az azonnali hatályú felmondás lehetőségével szankcionálja.
Lásd:: Ld. [K-H-PJ-2012-298. bírósági határozat, a Kúria határozata polgári ügyben] [Kúria Pfv.I.21.616/2011/5. szám, LB-H-PJ-2011-275. bírósági határozat a Legfelsőbb Bíróság határozata polgári ügyben [Legfelsőbb Bíróság Pfv.VIII.21.851/2010/5. szám]
Jogeset: Jogszabályba ütközik a termőföldre vonatkozó, határozott időre megkötött haszonbérleti szerződésnek az a kikötése, amely szerint az bármelyik fél rendes felmondásával megszüntethető [BH 2012.241.]
Jogeset: A haszonbérleti szerződésnek nem érvényességi kelléke az ingatlannak helyrajzi szám, alapterület, vagy művelési ág szerinti megjelölése, ha a felek a szerződés tárgyát képező mezőgazdasági földterületet beazonosításra alkalmas módon meghatározták.[BH 2002.485.]
6:350. § [A rendes gazdálkodás követelményeinek érvényesítése]
(1) A haszonbérlő a dolog hasznainak szedésére a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően jogosult.
(2) Termőföld haszonbérlője köteles a földet rendeltetésének megfelelően megművelni, és ennek során gondoskodni arról, hogy a föld termőképessége fennmaradjon.
A rendes gazdálkodásra vonatkozó szabályozás tartalmilag azonos a két törvényben.
A rendes gazdálkodás pontos tartalmát az alapul szolgáló jogviszony figyelembevételével lehet megállapítani. A haszonbérlet tárgya szerint ugyanis más-más követelmények szerint kell a haszonbérlőnek eljárnia. Általánosítható azonban, hogy a rendes gazdálkodás mindenekelőtt az állag megóvásában áll: a rendes gazdálkodás, továbbá rendeltetésszerű használatot és haszonszedést jelent. Nem elegendő az állag megóvására törekedni, a használati jogot, a dolog rendeltetésszerű használatával és hasznosításával kell gyakorolni. E rendelkezésnek az a célja, hogy a szerződés megszűnésekor a haszonbérbeadó továbbra is megfelelően használhassa, hasznosíthassa a dolgot.
Termőföld esetén a termőföld haszonbérlőjének nemcsak joga, hanem kötelessége is a földet megművelni, ezt a kötelezettséget írja elő a Tft. is. A földhasználó köteles a termőföldet művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítani, vagy a termelés folytatása nélkül a talajvédelmi előírások betartása mellett, a gyomnövények megtelepedését és terjedését megakadályozni. A művelés mellett a haszonbérlőnek gondoskodnia kell arról is, hogy a föld termőképessége fennmaradjon. A művelés elmulasztását, vagy a nem rendeltetésszerű művelést a törvény olyan súlyos szerződésszegésnek minősíti, amely a (6:354.§.(2) bekezdése) szerint a haszonbérbeadó felmondását teszi lehetővé.
6:351. § [Költségviselési szabályok]
(1) A haszonbérlet tárgyát képező dolog fenntartásához szükséges felújítás és javítás, továbbá a dologgal kapcsolatos terhek viselése a haszonbérlőt terheli.
(2) A rendkívüli felújítás és javítás a haszonbérbeadót terheli.
A költségviselés szabályozása tartalmilag azonos a két törvényben. A törvény különbséget tesz a dolog fenntartásához szükséges felújítási és javítás, valamint a rendkívüli felújítás és javítás költségei között. Eltérően a bérletre vonatkozó szabályoktól a haszonbérbeadó szavatossági kötelezettsége csak a dolog átadásakor áll fenn, a dolog fenntartásához szükséges felújítási, javítási munkákat a haszonbérlőnek kell elvégezni saját költségén. A szabályozás abból indul ki, hogy a dolog fenntartásával, felújításával járó költségeket elsősorban az viselje, aki annak hasznait is élvezi.
A bérbeadót azok a rendkívüli felújítások, és javítások terhelik, amelyek nem a dolog rendeltetésszerű használata folytán váltak szükségessé (Pl. nagyobb vihar, tűzvész, vízáradás, stb.).
6:352. § [A haszonbér megfizetése]
(1) A haszonbért időszakonként utólag kell megfizetni.
(2) A haszonbérlő arra az évre, amelyben elemi csapás vagy más rendkívüli esemény miatt az átlagos termés kétharmada sem termett meg, méltányos haszonbérmérséklést vagy haszonbér-elengedést igényelhet. Erre irányuló igényét köteles még a termés betakarítása előtt a haszonbérbeadóval közölni.
(3) A mérsékelt vagy elengedett haszonbér utólag nem követelhető.
A szerződésben megállapított haszonbért, szemben a bérletre vonatkozó rendelkezéssel, időszakonként utólag kell megfizetni. Ennek indoka elsősorban az, hogy a haszonbérlő a haszonbért általában a gazdasági tevékenységének, a szerződés szerinti hasznosítási jogának eredményeként keletkező haszonból fizeti. Az pedig, hogy mi minősül az időszak végének, a szerződés gazdasági természetéből adódik, ami a tevékenységek jellegétől függően lehet különböző időtartam. Tekintettel arra, hogy a haszonbérleti jogviszonyok alapvetően mezőgazdasági termeléshez és a termőföld haszonbérletéhez kapcsolódnak, a törvényhozó figyelemmel van arra, hogy az ilyen szerződések esetén a gazdálkodás eredményessége nagymértékben függ a körülményektől, a haszonbérlő hibájára vissza nem vezethető természeti és más rendkívüli okból bekövetkező változásoktól. Ezért a törvényhozó a bérleti díj mérsékléséről és elengedésének lehetőségéről rendelkezik arra nézve, amelyben elemi csapás, vagy más rendkívüli esemény miatt az átlagos termés kétharmada sem termett meg, a haszonbérlő méltányos haszonbér-mérséklést, vagy haszonbér elengedést igényelhet.
A Tf.t. a legalább 30 %-os mértékű hozamcsökkenés esetén engedi meg a haszonbérleti díj mérséklését, a Tf.t. 17.§-ban foglalt részletszabályok szerint. A haszonbér méltányos mérséklése, elengedése elsősorban a károsodás mértékétől függ, de figyelemmel kell lenni a haszonbérlő kárenyhítési és kármegelőzési kötelezettségének teljesítésére is.
A haszonbérleti szerződés általában hosszabb időre szóló tartós jogviszonyt feltételez, a hosszabb időszak alatt a körülményekben olyan mélyreható változás következhet be, amely indokolhatja a szerződésnek a haszonbér összegére vonatkozó módosítását, a haszonbér felemelését, vagy éppen leszállítását. A felek közös megegyezéssel a szerződést bármikor módosíthatják, de ha erre nem kerül sor, a bírósági szerződés módosítására is lehetőség van. Ld. [ A Ptk.[6:192.§-a] a régi Ptk. 241.§-ánál részletesebb szabályokat tartalmaz a szerződés bírósági módosítása tárgyában.
Ajánlott irodalom [Magyar Magánjog (szerk.: Szladits Károly) Grill, Budapest, 1942. IV. kötet 526. oldal]
A haszonbérfizetés szabályozása tartalmilag azonos a két törvényben.
6:353. § [Törvényes zálogjog]
(1) A haszonbérbeadót a haszonbér biztosítására a dolog hasznain és a haszonbérlőnek a haszonbérelt területen levő dolgain zálogjog illeti meg.
(2) A haszonbérbeadót az (1) bekezdésben foglaltak szerint megillető zálogjogra az ingatlan bérbeadóját megillető zálogjog szabályait kell alkalmazni.
A szabályozás új rendelkezése értelmében a haszonbérbeadó törvényes zálogjogára, az ingatlan bérbeadóját megillető zálogjog szabályait kell alkalmazni. Amíg az ingatlan bérbeadóját megillető törvényes zálogjog kiterjed a bérleti díj és költségek erejéig fennálló követelésre [Ld. [vö: 6:337.§ (1) bekezdés], addig a haszonbérlet esetén a törvény a hátralékos haszonbér erejéig fennálló zálogjogról rendelkezik. A zálogjog kiterjed továbbá a haszonbérlőnek a haszonbérelt területen lévő dolgaira is, amelyre a törvény az ingatlan bérbeadóját megillető zálogjogra vonatkozó szabályok alkalmazását rendeli. Így a bérbeadó mindaddig, amíg zálogjoga fennáll, megakadályozhatja a zálogjoggal terhelt vagyontárgyak elszállítását [Ld. [6:337.§ /2/ bekezdés].
Az ingatlan bérbeadóját megillető zálogjog keretében rendelkezik a törvény arról is, ha a bérlő kifogásolja a zálogjog fennállását, a terjedelmét, vagy azt, hogy a bérbeadó a követelésére teljes fedezetet nyújtó vagyontárgyakon felül más vagyontárgyak elszállítását is megakadályozta, a bérbeadó 8 napon belül köteles zálogjogát bírósági úton érvényesíteni. Ha ezt elmulasztja, zálogjoga megszűnik.[Ld. [6:337§ (3) bekezdése] A jogalkotó tehát nem ismétli meg a zálogjogra vonatkozó szabályokat, visszautal az ingatlan bérbeadóját megillető zálogjog részletes szabályaira.
6:354. § [A haszonbérlet felmondása]
(1) A határozatlan időre kötött mezőgazdasági haszonbérleti szerződést hat hónapos felmondással a gazdasági év végére lehet megszüntetni. Más dolog vagy jog haszonbérlete esetén a felmondási időre a bérleti szerződés felmondására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(2) A haszonbérbeadó felmondhatja a haszonbérletet akkor is, ha a haszonbérlő felhívás ellenére sem műveli meg a termőföldet, vagy olyan gazdálkodást folytat, amely súlyosan veszélyezteti a termelés eredményességét, a termőföld termőképességét, az állatállományt vagy a felszerelést.
(3) A haszonbérlő örökösei a mezőgazdasági haszonbérletet harminc napon belül a gazdasági év végére akkor is felmondhatják, ha az örökhagyó a gazdasági év végét megelőző hat hónapon belül halt meg. A felmondási időt
a) ha hagyatéki eljárásra nem került sor, az örökhagyó halálától;
b) hagyatéki eljárás esetén a teljes hatályú hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésének napjától;
c) öröklési per esetén a bírósági ítélet jogerőre emelkedésének napjától
kell számítani.
A haszonbérlet megszűnése tárgyában a Ptk. általános rendelkezést nem tartalmaz, kizárólag a mezőgazdasági haszonbérleti szerződés felmondása tárgyában ad speciális szabályokat. A haszonbérleti szerződés megkötésére a törvény kötelezően írásbeli alakot rendel, e szerint a felmondás is csak írásban érvényes [Ld. [6:6.§.(2) bekezdése].
A bérlet szabályaira való visszautalásra tekintettel a megszűnés tárgyában is a bérletre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, annak figyelembevételével, hogy pld.. a termőföldre vonatkozó haszonbérleti szerződést csak határozott időre lehet kötni. Így nem érvényesül a bérleti jogviszony tekintetében kimondott az a szabály, hogy a határozott időre kötött szerződés a határozott idő lejártával szűnik meg, és amennyiben a dolgot tovább használja a bérlő, ez ellen a bérbeadó a szerződésben megállapított idő elteltétől számított 15 napos jogvesztő határidőn belül nem tiltakozik, e határozott időre kötött szerződés határozatlan időtartamúvá alakul át. E szabálynak a haszonbérletre való alkalmazása kizárt. A határozatlan időre kötött szerződést bármelyik fél rendes felmondással felmondhatja azzal, hogy a határozatlan időre kötött mezőgazdasági haszonbérleti szerződést 6 hónapos felmondási idővel csak a gazdasági év végére lehet megszüntetni.
Jogeset: Mezőgazdasági haszonbérlet csak a gazdasági év végére, és legalább 6 hónappal korábban lehet jogérvényesen felmondani. A nem hatályos felmondás alatt a haszonbérbeadó által elért anyagi előnyt azonban a haszonbérbe be kell tudni.[BH 1984.369.]
Más dolog vagy jog haszonbérlete esetén a felmondási idő vonatkozásában a törvény ugyancsak visszautalt a bérleti szerződés felmondására vonatkozó szabályaira. A törvényhozó a szabályozás során a nem mezőgazdasági haszonbérletnél az egy hónapos felmondási idő helyett a bérleti szerződés felmondási időre vonatkozó szabályait rendeli alkalmazni. A régi Ptk. az azonnali hatályú felmondás jogát biztosította, a hatályos szabályozás szakít ezzel az évtizedes gyakorlattal és csupán felmondást enged, amelynek határidejére vonatkozhat a [Ld. [6:339.§ (2) bekezdése]. Ha a felmondás nem megfelelő határidőben, vagy nem megfelelő időpontra közléssel történt, a bérleti jogviszonyt a felmondás közlését követő bérleti időszak végére kell felmondottnak tekinteni. Ha a haszonbérlő felhívás ellenére sem műveli meg a termőföldet, vagy olyan gazdálkodást folytat, amely súlyosan veszélyezteti a termelés eredményességét, a termőföld termőképességét, az állatállományt, vagy a felszerelést, a haszonbérbeadó felmondhatja a haszonbérleti szerződést. A szerződés a felmondást teszi lehetővé, a korábbi azonnali hatályú felmondással szemben. A felmondási okok tekintetében a bérlet szabályainak alkalmazására utal vissza, nem ismétli meg szükségtelenül a dologbérlettel azonos felmondási szabályokat. A bérlő örökösei részére a határozott időre kötött bérleti szerződés esetén is biztosít a törvény 30 napon belüli rendes felmondással alkalmazható felmondási jogot, amely mezőgazdasági haszonbérlet esetén úgy alakul, hogy azt a haszonbérlő örökösei 30 napon belül a gazdasági év végére mondhatják fel abban az esetben is, ha az örökhagyó a gazdasági év végét megelőző 6 hónapon belül halt meg.
A törvényhozó a bérleti jogviszonyhoz hasonlóan pontosítja az örökösök felmondási joga kezdő időpontját. Ugyanakkor elhagyja a Ptk. 457.§ (4) bekezdésében foglalt azon érvényességi feltételt, hogy a felmondás csak írásban érvényes. Elhagyja ezt az érvényességi feltételt, ugyanakkor ez ellentmond annak, hogy amennyiben a törvény a szerződés megkötésére kötelező írásbeli alakot rendel, a Ptk. [Ld. [6:6.§.(2) bekezdése értelmében a felmondás is csak írásban érvényes. A régi Ptk. merevsége miatt a törvény szakít azzal a követelménnyel is, hogyha a felmondást a haszonbérlő 3 napon belül nem veszi tudomásul, a haszonbérbeadó további 8 napon belül a bírósághoz fordulhat, ha nem így jár el, a felmondás hatályát veszti. A jelen szabályozás szerint a felmondás érvényességéhez ilyen külön eljárás lefolytatására nincs szükség.
Megjegyzés: A Ptk. ugyanakkor a szerződések általános szabályai között rögzíti, hogy a szerződésnek a kötelező alakiság mellőzésével történt megszüntetése is érvényes, ha az annak megfelelő tényleges állapot a felek egyező akaratából létrejött.
Jogeset: A haszonbérleti szerződés azonnali hatályú felmondásának érvényessége csak akkor állapítható meg, ha bizonyított, hogy a haszonbérlő a haszonbérbeadó figyelmeztetése ellenére sem szüntette meg a kifogásolt szerződésszegést. A figyelmeztetés írásbeliséghez nincs kötve, annak megtörténte más módon is bizonyítható. [BH 2002.486.]
Jogeset: A ráutaló magatartás értékelése a haszonbérleti szerződés – bérbeadó részéről történt – azonnali felmondásának hatályosulása kérdésében.[BH 2011.252.]
6:355. § [Dolog visszaadása mezőgazdasági haszonbérlet esetén]
A mezőgazdasági haszonbérlet megszűntével a termőföldet és a többi haszonbérelt dolgot olyan állapotban kell visszaadni, hogy a termelést folytatni lehessen.
A haszonbérlőnek a haszonbérlet megszűnésekor a dolgot az állag sérelme nélkül, és a föld termőképességének csökkenése nélkül kell visszaszolgáltatni, amelyből következik az is, hogy a haszonbérlő köteles elvinni minden olyan dolgát, terményt, termények maradványát, amely megakadályozná a földnek a következő gazdasági évben való hasznosítását. Mezőgazdasági haszonbérlet esetén tehát a dolog visszaadásának szabályozása tartalmilag azonos a két törvényben. Egyebekben itt is a bérlet szabályai kerülnek alkalmazásra, így a dolog átruházása kapcsán a megtekintés biztosítása, a haszonbérbeadóval szemben fennálló, a haszonbérleti jogviszonyból keletkezett követelésének erejéig a visszatartási jog vonatkozásában, vagy a jogosulatlan visszatartás kapcsán kártérítési és elviteli jog szabályozására.
6:356. § [A bérlet szabályainak alkalmazása]
E fejezet eltérő rendelkezésének hiányában a haszonbérletre a bérleti szerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni.
Utaló szabályt tartalmaz a Ptk., kimondja, hogy a haszonbérletre eltérő rendelkezés hiányában a bérletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Elmarad a külön jogszabályra történő utalás, az új szabályozás következetesen elhagyja ezeket az utalásokat, de ez nem érinti a külön jogszabályok szabályozási lehetőségeit. Ez nem jelenti azt, hogy a haszonbérletre vonatkozó általános szabálytól eltérő (speciális rendelkezések) ne szabályozzák a termőföld haszonbérletére vonatkozó jogviszonyokat.[Ld. [Lásd: BH 2010.92., BH 2007.256.]
A földhasználati nyilvántartás részletes szabályait a Tft.25/A.-25/G.§§-ai tartalmazzák. A Tft. még rendelkezik a feles bérlet, szívességi földhasználat és a részes művelés szabályairól is. A haszonbérlőt a földhasználati nyilvántartásba vétel érdekében bejelentési kötelezettség terheli.
A vadászati jog haszonbérletére vonatkozó külön szabályokat [Ld. [Lásd: BH 2003.240.] a Vtv. tartalmazza.
A Vtv. 15.§.-a szerint a vadászati jog haszonbérletére, a Ptk-nak a mezőgazdasági haszonbérletre vonatkozó szabályait a törvényben írt eltérésekkel kell alkalmazni. Továbbra is fenntartható az az ítélkezési gyakorlat, miszerint a vadászati jog haszonbérbe adásának nincs törvényi akadálya.
A halászati jog haszonbérbeadására, az erdőgazdasági haszonbérletre vonatkozó szabályaira a Hhvt. és az Evt rendelkezései az irányadóak.
(6:272-309.§.),(6:331-6:356.§.)
9-es modul (6:272-6:309.§., 6:331-6:351.§)
2013.évi V. tv. a Polgári Törvénykönyvről
A tananyag az ELTESCORM TESZT keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések