6:360. § [Letéti szerződés]
Letéti szerződés alapján a letéteményes a szerződésben meghatározott ingó dolog megőrzésére és annak a szerződés megszűnésekor történő visszaadására, a letevő díj fizetésére köteles.
A törvény a letét tárgyát ingó dologban határozza meg, amit a Ptk. nem tartalmazott, bár ennek gyakorlati jelentősége nem volt, hiszen ingatlan letétbe helyezése nem volt jellemző.
6:361. § [A letett dolog használata, másra bízása, hasznainak szedése, kezelése]
(1) A letéteményes köteles a letett dolgot saját vagyonától és más letevő által letett dologtól elkülönítve őrizni és nyilvántartani.
(2) A letéteményes köteles a letett dolgot kezelni, ha a letett dolog természete azt szükségessé teszi. A letett dolog kezelésére a megbízás szabályait kell alkalmazni.
(3) A letéteményes a letett dolgot nem használhatja, nem hasznosíthatja, más személy birtokába vagy őrizetébe nem adhatja, kivéve, ha ez a letevőnek károsodástól való megóvása érdekében szükséges. E tilalom megszegése esetén felelős minden kárért, amely e nélkül nem következett volna be.
(4) A letéteményes köteles a letett dolog hasznait beszedni, ha a dolog természeténél fogva hasznot hajt. A letéteményes a beszedett hasznokkal köteles a letevőnek elszámolni. A beszedett hasznokat a letéteményes jogosult a költségei fedezésére fordítani, az ezt meghaladó hasznokat a letéteményes köteles a letevőnek kiadni.
A letéteményes a dolgot a saját dolgaitól és más letétektől elkülönítve köteles őrizni és nyilvántartani; a természetüknél fogva hasznot hajtó dolog hasznait köteles beszedni és azokkal elszámolni, azzal, hogy a beszedett haszon a költségekre elszámolható. Egyebekben a szövegből néhány olyan rendelkezés maradt ki (a közreműködőért való felelősség, tájékoztatás), amelyek a szerződések általános szabályi következtében egyébként is érvényesülnek.
6:362. § [A dolog átvételének megtagadása]
A dolog átvételét a letéteményes megtagadhatja, ha olyan körülmények következnek be, amelyeknél fogva határozott idejű letéti szerződés esetén a szerződés felmondására lenne jogosult.
6:363. § [Törvényes zálogjog]
A letéteményest díja és költségei biztosítására zálogjog illeti meg a letevőnek azokon a vagyontárgyain, amelyek a letét következtében kerültek birtokába.
6:364. § [A letét megszűnése]
(1) A letevő jogosult a szerződést bármikor felmondani.
(2) Ha a felek abban állapodnak meg, hogy a letéteményes a letett dolgot a szerződésben meghatározott feltételek bekövetkezése vagy a szerződés megszűnése esetén a szerződésben meghatározott harmadik személy részére köteles kiadni, a letevő a szerződést a szerződésben meghatározott személy hozzájárulásával mondhatja fel.
(3) A határozatlan idejű letéti szerződést a letéteményes tizenöt napi felmondással felmondhatja.
(4) A határozott idejű letéti szerződést a letéteményes akkor mondhatja fel, ha a dolog biztonsága veszélyben van, vagy ha a dolog őrizetét nem foglalkozása körében látja el, és a szerződéskötéskor általa nem ismert olyan körülmények következtek be, amelyek a dolog további őrizetét számára nagymértékben megnehezítik.
(5) Ha a letét a szerződésből megállapítható idő eltelte előtt szűnik meg, a letevő a díj arányos részét köteles megfizetni.
(6) A letéteményes a letett dolgot azon a helyen köteles visszaadni, ahol őriznie kellett. Ha a letevő a dolog visszavételét megtagadja, a megbízás nélküli ügyvitel szabályait kell alkalmazni.
Változás, hogy a harmadik személy javára kiadandó dolog letéte esetén a szerződést a letevő csak e harmadik személy hozzájárulásával mondhatja fel. Kimaradt a letevő feljogosítása arra, hogy az idő előtti visszaadásból eredő kárát a díjtartozásába beszámíthassa. A felelős őrzés helyett (amelyet a törvény nem ismer) a megbízás nélküli ügyvitel szabályait rendeli alkalmazni arra az esetre, ha a letevő a dolog visszavételét megtagadja.
Utóbbi rendelkezés mindazonáltal szükségtelennek tűnik annak fényében, hogy az egyes szerződések szabályozását áthatni látszik az az elv, hogy a szerződések általános szabályai között fellelhető rendelkezéseket feleslegesen ne ismételjék; márpedig ez megfelel a 6:156. § (3) bekezdés rendelkezésének.
6:365. § [Ingyenes letét]
(1) E fejezet rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell az olyan letéti szerződésre, amely alapján a letevő ellenszolgáltatás nyújtására nem köteles.
(2) A szükséges költségek megtérítését a letéteményes akkor is követelheti, ha a letét egyébként ingyenes.
(3) Ingyenes letét esetén a letéteményes a szerződésen kívüli károkozásért való felelősség szabályai szerint felel azért a kárért, amelyet a letevő a letett dolog elveszése, elpusztulása vagy megrongálódása folytán szenved.
A bírói gyakorlatot követve a szerződésszegéssel okozott kár megtérítése alóli kimentést [Ld.: 6:142. §]a törvény lényegesen szűkebb körben teszi lehetővé . A szerződésszegéssel okozott kár megtérítésére vonatkozó szabályok szigora méltánytalan eredményre vezetne az őrzést ingyenesen vállaló letéteményessel szemben, ezért a dolog elveszése, elpusztulása vagy megrongálódása következtében beállott kárt az – enyhébb – szerződésen kívül okozott károkért való felelősség alapján kell megtéríteni.
6:366. § [Gyűjtő letéti szerződés]
(1) Ha a letét tárgya helyettesíthető dolog és a szerződés alapján a letéteményes jogosult több letevő azonos fajtájú és minőségű, helyettesíthető dolgát együtt őrizni, anélkül, hogy azokat letevők szerint elkülönítené vagy egyedileg megkülönböztetné, a letevőknek közös tulajdona keletkezik a letétben lévő azonos fajtájú és minőségű, helyettesíthető dolgokon, és a letét megszűnésekor a letéteményes a letevő tulajdoni hányadának megfelelő mennyiségű, a letett dologgal azonos fajtájú és minőségű dolog kiadására köteles.
(2) A tulajdoni hányad szerinti mennyiség kiadásához a többi tulajdonostárs beleegyezése nem szükséges.
(3) A gyűjtő letétben lévő értékpapírt a letéteményes a letevő hozzájárulása nélkül is alletétbe adhatja a letéti szolgáltatás nyújtására jogosult befektetési szolgáltatónak vagy elszámolóháznak.
A gyűjtő letét új szerződési forma a Ptk. rendszerében. Az értékpapír-kereskedés tömegessé válásával a befektetők letétekben, elszámolóházaknál tartják az értékpapírokat, amelyek azokat nem befektetők, hanem sorozatok szerint kezelik és tartják nyilván. Az egyes letevők által letétbe helyezett dolgokon közös tulajdon keletkezik, és a megszűnéskor a letevő a tulajdoni hányadának megfelelő, azonos fajtájú és minőségű dologra tarthat igényt. [http://ptk2013.hu/polgari-jogi-kodifikacio/csizmazia-norbert-a-tokepiaci-ertekpapirok-tulajdona-atruhazasa-es-megterhelese-pjk-20045-6-34-43-o/389]
6:367. § [Rendhagyó letéti szerződés]
Ha a letét tárgya helyettesíthető dolog és a szerződés alapján a letéteményest megilleti a letett dolog használatának és az azzal való rendelkezésnek a joga, a letéteményes tulajdonjogot szerez és a letét lejáratakor ugyanolyan fajtájú és minőségű dolgot ugyanolyan mennyiségben köteles a letevőnek visszaadni.
A rendhagyó letétnél a törvény leszögezi, hogy a letéteményes tulajdonjogot szerez a dolgon, a lejáratkor pedig a fajta és mennyiség szerint meghatározott dologgal kell teljesítenie. Ez szükségtelenné teszi a korábbi szabályozást, amelyben a visszaadásra – bizonyos megszorításokkal – a kölcsön szabályait kellett alkalmazni.
6:368. § [Számlavezetési kötelezettség gyűjtő és rendhagyó letét esetén]
Ha a letéteményes a gyűjtő és a rendhagyó letétben lévő értékpapírokról a letevő számára értékpapír letéti számla vezetésére köteles, az értékpapír átruházására és megterhelésére a dematerializált értékpapír átruházására és megterhelésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
Az értékpapír-letéti számla vezetésére köteles letéteményesre az átruházás és megterhelés esetén a dematerializált értékpapírokra vonatkozó szabályok irányadók.
6:369. § [Szállodai letéti szerződés]
(1) A szálloda felelőssége azokban a dolgokban bekövetkezett károkért áll fenn, amelyeket a vendég a szállodában kijelölt, illetve általában erre rendelt helyen vagy a szobájában helyezett el, vagy amelyeket a szálloda olyan alkalmazottjának adott át, akit dolgai átvételére jogosultnak tarthatott. A szálloda felelőssége alapján a kártérítés mértéke legfeljebb a napi szobaár összegének ötvenszerese. A felelősség ezt meghaladó mértékű korlátozása vagy kizárása semmis.
(2) Az értékpapírokért, készpénzért és egyéb értéktárgyakért a szálloda felelőssége akkor áll fenn, ha a szálloda a dolgot megőrzésre átvette, vagy a megőrzésre átvételt megtagadta. Az így elhelyezett dolgokért a szálloda felelőssége korlátlan.
A szálloda felelőssége az általános szerződésszegéssel okozott károkéhoz igazodik, azaz a törvény szakít azzal korábbi megoldással, hogy a szerződéstípus szabályozásánál határozná meg a bizonyítási terhet és a kimentési okot. A felelősségi limit – a korábbiakban a Ptké.-ben szabályozottnak megfelelően – a napi szobaár ötvenszerese.
6:370. § [A szálloda zálogjoga]
A szállodát mint letéteményest megillető zálogjogra a bérbeadó zálogjogának szabályait kell megfelelően alkalmazni.
A szálloda zálogjogára vonatkozó szabályok érdemben változatlanok.
6:371. § [A nyilvánosság számára nyitva álló intézmények felelőssége]
A fürdők, kávéházak, éttermek, színházak és a nyilvánosság számára nyitva álló hasonló intézmények, továbbá a ruhatár felelősségére a szálloda felelősségének szabályait a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) felelősségük az olyan dolgokra terjed ki, amelyeket a látogatók ezen intézményekbe rendszerint magukkal szoktak vinni;
b) ha megfelelő hely áll a látogatók rendelkezésére dolgaik megőrzése céljából, az intézmény az itt elhelyezett dolgokban esett kárért tartozik felelősséggel.
A nyilvánosság számára nyitva álló intézmények felelőssége az általános szerződésszegéssel okozott károkéhoz igazodik, azaz a törvény szakít azzal korábbi megoldással, hogy a szerződéstípus szabályozásánál határozná meg a bizonyítási terhet és a kimentési okot.
A tananyag az ELTESCORM TESZT keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések