6:376. § [Jogbérleti (franchise) szerződés]
(1) Jogbérleti szerződés alapján a jogbérletbe adó szerzői és iparjogvédelmi jogok által védett oltalmi tárgyakhoz, illetve védett ismerethez kapcsolódó felhasználási, hasznosítási vagy használati jogok engedélyezésére, a jogbérletbe vevő termékeknek, illetve szolgáltatásoknak a szerzői és iparjogvédelmi jogok által védett oltalmi tárgyaknak, illetve védett ismeretnek a felhasználásával, hasznosításával vagy használatával történő előállítására, illetve értékesítésére és díj fizetésére köteles.
(2) Az értékesítés során a jogbérletbe vevő a saját nevében és a saját javára jár el.
A Ptk. az 1959-es Ptk.-nál részletesebben szabályozza azokat a jogviszonyokat, amelyek arra irányulnak, hogy az áru a gyártótól eljusson a fogyasztóig. A klasszikus közvetítői jogviszonyon, a bizományon túl, a Ptk. külön szabályozza a közvetítői, a forgalmazási és a jogbérleti (franchise) szerződést. A Ptk. által szabályozott közvetítői jogviszonyok eltérő jellege indokolja, hogy a bizományt és a közvetítői szerződést a megbízási szerződések Cím alatt helyezi el a Ptk., míg a forgalmazási és a franchise szerződést önálló Cím alatt.
A Ptk. megközelítése szerint a jogbérlet nem más, mint egy olyan értékesítési rendszer, amelyben a jogbérletbe vevő díjfizetés ellenében megszerzi azt a jogot, hogy saját nevében és saját javára végezze szolgáltatások nyújtását, áruk termelését, illetve értékesítését oly módon, hogy az ehhez szükséges szerzői és iparjogvédelmi jogokat és a know-how-t a jogbérletbe adó bocsátja a rendelkezésére. A jogbérletbe adó köteles a franchise működéséhez szükséges szerzői jogok, iparjogvédelmi jogok és know-how (védett ismeret) használatát biztosítani. Ennek eszköze az adott jog jellegétől függően felhasználási, hasznosítási vagy használati jog engedélyezése lehet. E jogok összessége biztosítja a jogbérletbe vevő számára, hogy a jogbérletbe adó nevét, arculatát, ismereteit stb. felhasználva a hálózat összes többi tagjával azonos módon legyen képes a franchise tárgyát képező szolgáltatás vagy termék előállítására, illetve értékesítésére.
A Ptk. definíciója a termelési, az értékesítési és a szolgáltatási franchise-ra egyaránt kiterjed.
A franchise-ba vevő által fizetendő díj jellemzően több összetevőből áll. A jogbérletbe vevő a franchise hálózatba való belépésért belépési díjat fizet, amely magában foglalja a franchise folytatásához szükséges oktatás díját is. E mellett a jogbérletbe vevő rendszer díjfizetésre (alapdíj és royalty) köteles a szerződés fennállása alatt. A Ptk. ennek ellenére – más jogviszonyokhoz hasonlóan – nem szabályozza külön a jogbérletbe vevő által fizetett ellenszolgáltatást, csupán a franchise definíciója körében rögzíti, hogy a szerződés visszterhes, azaz a jogbérletbe vevőt díjfizetési kötelezettség terheli, a díj meghatározása tekintetében azonban teljes szabadságot enged a feleknek.
BDT2009. 2040. A parkolási rendszer bevezetésére és folyamatos használatára irányuló franchise-ról
CSÉCSY György: Adalékok a franchise fogalmának Meghatározásához és a franchise szerződésekhez. Jogtudományi Közlöny, 1995/5. 228–235. o.
CSÉCSY György: A franchise-szerződésekről. Gazdaság és Jog, 1996/5. 14–17. o.
DARÁZS Lénárd: A forgalmazási és a jogbérleti (franchise) szerződés. In WELLMANN György (szerk.): Az új Ptk. magyarázata VI/VI. Budapest, HVG-ORAC, 241-265. o.
GÁRDOS Péter: A forgalmazási és a jogbérleti (franchise) szerződés. In VÉKÁS Lajos (szerk.): A Polgári Törvénykönyv magyarázatokkal. Budapest, 2013, Complex, 830-831., 835-840. o.
HESSELINK, Martin et al.: Principles of European Law. Commercial Agency, Franchise and Distribution Contracts. München, 2006, Sellier.
MANDEL Katalin–DARÁZS Lénárd: Franchise vállalkozás. Budapest, 2011, MFSZ.
MISKOLCI BODNÁR Péter: A franchise szerződésekről. Gazdaság és Jog, 1995/7–8. 19–23.
PAPP Tekla (szerk.): Atipikus szerződések. Szeged, 2011, Lectum.
6:377. § [Szerzői és iparjogvédelmi jogok és védett ismeret biztosítása]
(1) A jogbérletbe adó a szerződés hatálya alatt köteles biztosítani a jogbérletbe vevő számára a franchise működtetéséhez szükséges felhasználási, hasznosítási és használati jogok folyamatos és zavartalan gyakorlását.
(2) A jogbérletbe vevő köteles a rendelkezésére bocsátott ismeretet megóvni.
A franchise jogviszony központi kérdése a szerzői jogok, az iparjogvédelmi jogok és a know-how: e jogok biztosítása nélkül a jogbérletbe vevő nem lenne képes a kívánt gazdasági tevékenység végzésére. A Ptk. ezért a jogbérletbe adó kötelezettségeként e jogok folyamatos és zavartalan gyakorlása biztosítását, a jogbérletbe vevő kötelezettségeként pedig ezen ismeretek megóvását rögzíti.
A szabály alapján tehát a jogbérletbe adó kötelezettsége, hogy rendelkezzen olyan jogokkal, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a franchise működtetéséhez szükséges jogok felhasználását, hasznosítását, használatát biztosítsa (pl. védjegyek lajstromozása, szabadalom bejegyzése, védelmi idő meghosszabbítása). E kötelezettség analóg a bérbeadó azon kötelezettségével, hogy a bérelt dolog a bérlet egész tartama alatt szerződésszerű használatra alkalmas legyen, és megfeleljen a szerződés előírásainak. E kötelezettség megszegése esetén a jogbérletbe vevő a hibás teljesítés szabályai alapján léphet fel a jogbérletbe adóval szemben.
A jogbérletbe vevő megóvási kötelezettségéből és a felek együttműködési kötelezettségéből fakadóan a jogbérletbe vevő köteles pl. tájékoztatni a jogbérletbe adót jogsértés észlelése esetén, valamint a jogbérletbe adót segíteni a jogbitorlókkal szembeni fellépésben.
6:378. § [Ellátási kötelezettség]
Ha a jogbérletbe vevő az értékesítendő terméket vagy a termék előállításához szükséges alapanyagot a jogbérletbe adótól vagy a jogbérletbe adó által meghatározott személytől köteles beszerezni, és a jogbérletbe adó a jogbérletbe vevő megrendelését nem teljesíti, a jogbérletbe vevő jogosult a terméket vagy az alapanyagot máshonnan beszerezni.
A Ptk. a kizárólagossági megállapodásokban jellemző három aspektusból (alanyi, területi és tárgyi), kizárólag a tárgyi kizárólagosság egy speciális kérdését: az ellátási kötelezettséget szabályozza, mivel e körben szükséges a jogbérletbe vevő védelme. Szükséges ugyanis rendelkezni arról, hogy mit tehet a jogbérletbe vevő akkor, ha a jogbérletbe adó vagy az általa kijelölt személy szerződést szeg és ezért a jogbérletbe vevő alapanyag, illetve termék nélkül marad. Erre az esetre a Ptk. feloldja a szerződésnek a kizárólagosságra vonatkozó rendelkezését, és lehetővé teszi a termék vagy az alapanyag más forrásból történő beszerzését. A más forrásból történő beszerzés azonban csupán abban az esetben lehetséges, ha ez a szerződés rendelkezéseit, így mindenekelőtt az egységes arculatot és a minőségi követelményeket nem sérti.
6:379. § [A jóhírnév megóvása]
A felek kötelesek a jogbérletbe adó által a szerződés szerinti szerzői és iparjogvédelmi jogokkal, valamint védett ismeretekkel összefüggően adott felhasználási, hasznosítási és használati engedélyekkel létrehozott hálózat és az előállított, illetve értékesített termékek és szolgáltatások jóhírnevét megóvni.
A Ptk. előírja, hogy a jogbérletbe vevő köteles a franchise hálózat és a termékek, illetve szolgáltatások jó hírnevét megóvni. E rendelkezés tartalma nem azonos a Ptk.-nak a személyiségi jog védelme körében szabályozott jóhírnév védelmére vonatkozó szabályával (2:45. §), hiszen itt nem egy személyt, hanem egy termék, szolgáltatás, illetve magának a franchise hálózatnak védelmét biztosítja a Ptk.
A franchise szabályai a szerződést a jogbérletbe adó és a jogbérletbe vevő között szerződésként szabályozza, és nincs tekintettel arra, hogy a jogbérletbe adó és a számtalan jogbérletbe vevő közötti szerződések összességéből álló franchise hálózat biztosít a franchise működését. A 6:379. §-ból azonban következik, hogy a Ptk. szabályozása tekintettel van a szerződésen túl a franchise hálózatra is.
6:380. § [Utasítás és ellenőrzés]
(1) A jogbérletbe adót a termék és a szolgáltatás előállításával és értékesítésével, valamint a hálózat és az előállított, illetve értékesített dolog jóhírnevének megóvásával kapcsolatban utasítási jog illeti meg.
(2) Ha a jogbérletbe adó célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, erre a jogbérletbe vevő köteles őt figyelmeztetni. Ha a jogbérletbe adó a figyelmeztetés ellenére fenntartja az utasítását, a jogbérletbe vevő köteles az utasítást teljesíteni; az utasítás teljesítéséből eredő kárért a jogbérletbe adó felel. A jogbérletbe vevő köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása jogszabály vagy hatósági határozat megsértéséhez vezetne, vagy veszélyeztetné mások személyét vagy vagyonát.
(3) A jogbérletbe adó jogosult a szerződésben és az utasításaiban foglaltak teljesítését ellenőrizni.
A jogbérletbe adó utasítási jogát a Ptk. – a két szerződés eltérő jellegéből adódóan – szélesebb körben biztosítja, mint forgalmazás esetén. A gyártás és az értékesítés mellett az utasítási jog kiterjed hálózat és az értékesített dolog jó hírnevének megőrzésére. A célszerűtlen, szakszerűtlen és jogszerűtlen utasításokra vonatkozó szabály megegyezik a forgalmazás szabályával. Ugyancsak a forgalmazással azonos módon biztosít ellenőrzési jogot a Ptk. a jogbérletbe adó számára a szerződésben és az utasításban foglaltakkal kapcsolatban.
6:381. § [A szerződés megszűnése]
(1) A határozatlan időtartamra kötött szerződést bármelyik fél a naptári hónap utolsó napjára felmondhatja. A felmondási idő a szerződés első évében egy hónap, a szerződés második évében két hónap, a harmadik és az azt követő években három hónap.
(2) A szerződés megszűnésével a jogbérletbe vevőnek a szerzői és iparjogvédelmi jogok tárgyaira és a védett ismeretre vonatkozó felhasználási, hasznosítási és használati jogosultsága megszűnik.
A franchise szerződés felmondását a Ptk. a tartós közvetítői szerződés felmondásához hasonlóan szabályozza. A szabályozás abból indul ki, hogy a jogviszony tartóssága a felmondás kapcsán is releváns: minél tartósabb a jogviszony, a felek annál inkább egymásra vannak utalva, ezért nehezebbé válik a fél számára az esetleges felmondás jogkövetkezményeihez való alkalmazás. E körben azonban a felek szabadon eltérhetnek a Ptk. felmondási határidőre vonatkozó szabályától. Az eltérésnek nem kell kifejezettnek lennie, az a felek szerződéses gyakorlata vagy a piaci szokások alapján is a szerződés részévé válhat.
A Ptk. az egyértelműség kedvéért rögzíti, hogy a szerződés megszűnése nem egyszerűen a franchise-t szünteti meg, hanem a jogviszony megszűnése automatikusan eredményezi a jogbérletbe vevőnek a franchise-hoz kapcsolódó szerzői és iparjogvédelmi jogok tárgyaira és védett ismeretre vonatkozó felhasználási, hasznosítási és használati jogosultságának a megszűnését. Azaz a szerződés megszűnését követően a jogbérletbe vevő nem jogosult a megszerzett know-how, az átadott arculati elemek stb. használatára. A szerződés megszűnését követően a felek a közöttük létrejött jogviszony tartalma alapján kötelesek a megszűnéskor a jogbérletbe vevőnél lévő árukészlettel, gépekkel, berendezésekkel elszámolni.
BH2000. 458. A franchise szerződés felmondásáról
BDT2000. 91. Franchise-szerződés felmondása esetén az úgynevezett belépti díj megfizetésének szempontjai.
A tananyag az ELTESCORM TESZT keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések