Az új Ptk. Hatodik könyvének harmadik részében a XX. Cím alatt szabályozza a pénz- és hitel- jogviszonyok nevesített szerződéseit, amelyek a régi Ptk. bank- és hitelviszonyokat szabályozó szerződés típusai helyébe léptek. Ezen cím alatt szabályozott jogviszonyok rendező elvei közül az alábbiakat kell kiemelni:
A régi Ptk. mindössze egyetlen rendelkezést tartalmazott a bankhitelszerződésről. Ez alapján nem volt egyértelmű, hogy mi is a hitelszerződés lényegadó sajátossága, és hogyan viszonyul az előszerződéshez, és a kölcsönszerződéshez. Az új kódex megalkotásakor a hitelszerződés szabályainak elhagyása is felmerült, végül a beérkezett észrevételek alapján a jogalkotó a hitelszerződés szabályainak tartalmi felülvizsgálata mellett döntött. A hitelszerződés, mint önálló szerződéstípus szabályozására abban az esetben van csak szükség, ha a kölcsönszerződés tartalmához képest többet, vagy mást tud nyújtani. A Ptk. ezt a többletet a hitelművelet végzésére való kötelezettségben ragadta meg. A hitelszerződés tehát nem minősül a kölcsönszerződésre vonatkozó előszerződésnek, hanem önálló szerződéstípusként jelenik meg. Az 1959-es Ptk. a hitelkeret terhére végzendő hitelműveletek körében egyedül a kölcsönszerződést nevesíti. Az új szabályozás a példálózó felsorolást kiegészíti a kezességi és a garanciaszerződéssel. Az új Ptk. hasonlóan a régihez, a hitelműveletek körében nem törekszik azok teljes felsorolására. Az ügylet akkor minősülhet hitelműveletnek, ha a szerződés tárgyát képező megállapodás finanszírozásra irányul, és annak alapján a hitelfelvevőt bármilyen megtérítési, visszafizetési, vagy egyéb adósi kötelezettség terheli.
6:382. § [Hitelszerződés]
(1) Hitelszerződés alapján a hitelező hitelkeret rendelkezésre tartására, és a rendelkezésre tartott összeg erejéig kölcsönszerződés, kezességi szerződés, garanciaszerződés vagy egyéb hitelművelet végzésére vonatkozó más szerződés megkötésére, az adós díj fizetésére köteles.
(2) A hitelező a hitelműveletre vonatkozó szerződés megkötésére az adós felhívására, a hitelszerződésben meghatározott feltételek teljesülése esetén köteles. Az adós a hitelszerződésben meghatározott rendelkezésre tartási idő alatt jogosult a hitelezőhöz szerződéskötésre szóló felhívást intézni.
(3) Az adós a hitelszerződést bármikor felmondhatja.
(4) A hitelező felmondhatja a szerződést, ha
a) az adós körülményeiben lényeges kedvezőtlen változás állt be, és az adós felszólítás ellenére nem ad megfelelő biztosítékot;
b) az adós a hitelezőt megtévesztette, és ez a szerződés megkötését vagy annak tartalmát befolyásolta; vagy
c) az adós fedezet elvonására irányuló magatartása veszélyeztetné a hitelszerződés alapján megkötött szerződés teljesítését.
(5) A hitelező jogosult a hitelszerződést az adós megfelelő biztosíték adására történő felszólítása nélkül felmondani, ha nyilvánvaló, hogy az adós megfelelő biztosíték nyújtására nem képes.
(6) A hitelszerződés felmondása a hitelszerződés alapján megkötött szerződést nem szünteti meg.
A hitelszerződés kötelező tartalmai elemeit a Ptk.6:382.§ (1) bekezdése fogalmazza meg. Az új szabályozás a hitelszerződés tartalmát abban ragadja meg, hogy a hitelező díj ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy az adóssal a szerződésben meghatározott feltételek szerint kölcsönszerződést, kezességi szerződést, garanciaszerződést, vagy egyéb hitelművelet végzésére vonatkozó más szerződést köt.
A régi Ptk.522.§-a a hitelszerződések esetén az alanyi kört a hitelnyújtó tekintetében csak a bankokra szűkítette le. Az új Ptk. legfontosabb koncepcionális változtatása itt is érvényesült, a szerződést kötő jogalanyok körében hitelnyújtóként bármely személy szerepelhet. A jogviszony alanyai ugyanazok, mint a kölcsönszerződés esetén, ezért e körben is hitelezőről és adósról kell beszélnünk.
A régi Ptk.-val ellentétben az új Ptk. nem írja elő a hitelszerződés írásba foglalását. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII.tv. (a továbbiakban: Hpt.) 2. számú mellékletének I/10.1. pontja viszont a hitelszerződés esetére írásbeli megjelenési formát követel meg. Különös jelentősége van ebben a vonatkozásban a Hpt. rendelkezésének, hiszen üzletszerű tevékenység keretében hitelszerződést csak pénzügyi intézmény köthet.
A hitelszerződés tartalmazza a hitelkeret rendelkezésre tartását és a rendelkezésre állási díjat, valamint azoknak a feltételeknek a megállapítását, amely mellett a hitelező köteles lesz pl. a kölcsönszerződés megkötésére. Ebből következik, hogy a hitelszerződésnek tartalmi eleme a megkötendő kölcsönszerződés, kezességi szerződés vagy garanciaszerződés is. A Ptk. 6:382.§ (2) bekezdése értelmében a hitelező a hitelműveletre vonatkozó szerződés megkötésére az adós felhívására a hitelszerződésben meghatározott feltételek teljesülése esetén köteles. A hitelszerződés megköthető határozott, vagy határozatlan időtartalomra. A Ptk. 6:382.§ (2) bekezdése utolsó mondata szerint az adós a hitelszerződésben meghatározott rendelkezésre tartási idő alatt jogosult a hitelezőhöz a szerződéskötésre szóló felhívást intézni. Ebből következik, hogy a hitelszerződésben mindenképpen rendelkezni kell annak időtartamáról, azonban az lehet akár határozott, akár határozatlan időtartamú.
A Ptk. 6:382.§ (3) bekezdése az adós számára korlátozás nélküli felmondási jogot biztosít.
A hitelező azonban a jogviszony jellegéből adódóan rendes felmondással nem szüntetheti meg a szerződést. A hitelező számára biztosított felmondási okok: a kölcsönszerződés szabályaival (6:387.§ (1) bekezdés a, b, c, pontja) egyezően kerültek megállapításra. E szerint, ha a felmondás oka az adós körülményeiben bekövetkező kedvezőtlen változás, akkor a felmondás előfeltétele, hogy a hitelező az adóst megfelelő biztosíték nyújtására szólította fel, és csak e felhívás sikertelensége esetén válik jogosulttá a hitelező a szerződés felmondására. Vannak azonban olyan esetek, amikor puszta formalitás lenne az adós felhívása biztosíték adására. Ebben az esetben a Ptk.6:382.§ (5) bekezdése alapján a hitelező a hitelszerződést az adós megfelelő biztosíték adására történő felszólítása nélkül is felmondhatja. A Ptk. 6:382.§ (4) bekezdés b, és c, pontjában írt felmondási okokról részletesen a kölcsönszerződés felmondásánál lesz szó. Ki kell hangsúlyozni a Ptk. azon új szabályát, mely szerint a hitelszerződés felmondása az az alapján megkötött szerződést nem szünteti meg (6:382.§ (6) bekezdése).
Jelentős változás a régi Ptk. szabályozásához képest, hogy a korábban használt „azonnali felmondás” szabályai megszűntek.
A hitelszerződést meg kell különböztetni az előszerződéstől. Az előszerződésnek az új Ptk. 6:73.§ (1) bekezdése értelmében tartalmaznia kell a megkötendő szerződés valamennyi lényeges tartalmi elemét, így például a kölcsön összegét, visszafizetésének időpontját is kölcsönszerződés esetén. A hitelszerződés azonban a megkötendő kölcsönszerződésnek ezeket a feltételeit nem tartalmazza. Ezekről a felek a kölcsönszerződés megkötésekor állapodnak meg.
A tananyag az ELTESCORM TESZT keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések