6:216. § [Tulajdonjog-fenntartás]
(1) Az eladó a tulajdonjogát a vételár kiegyenlítéséig fenntarthatja.
(2) A tulajdonjog-fenntartásra vonatkozó megállapodást írásba kell foglalni.
(3) Az ingatlanra vonatkozó tulajdonjog-fenntartást az eladó köteles a tulajdonjog-fenntartás tényének és a vevő személyének a feltüntetésével az ingatlan-nyilvántartásba feljegyeztetni.
(4) Az ingó dologra vonatkozó tulajdonjog-fenntartást az eladó köteles a tulajdonjog-fenntartás tényének és a vevő személyének a hitelbiztosítéki nyilvántartásba, vagy ha az ingó dolog tulajdonjogát közhiteles nyilvántartás tanúsítja, és jogszabály a dolog elzálogosítását a lajstromba való bejegyzéshez köti, a megfelelő lajstromba bejegyeztetni. Nyilvántartásba vétel hiányában
a) a vevőtől jóhiszeműen és ellenérték fejében szerző megszerzi az átruházással az ingó dolog tulajdonjogát; és
b) a vevő által az ingó dolgon harmadik személy javára alapított zálogjog a vevő rendelkezési joga hiányában is létrejön.
A Ptk. a tulajdonjog-fenntartás jogintézményét megőrzi, ugyanakkor annak szabályát lényegesen megváltoztatja azáltal, hogy kötelezővé teszi a tulajdonjog-fenntartás bejegyzését, illetve feljegyzését. Ingatlan esetén a tulajdonjog-fenntartást az ingatlan-nyilvántartásba kell feljegyezni, míg ingók esetén a hitelbiztosítéki nyilvántartásba kell bejegyezni azzal, hogy lajstromozott ingók (repülőgépek, hajók) esetén a hitelbiztosítéki nyilvántartás helyett az adott lajstromban történik a bejegyzés.
A nyilvántartásba vétel hiányában a Ptk. elismeri, hogy a vevő eladhatja vagy zálogjoggal megterhelheti a megvett dolgot, jogot vagy követelést annak ellenére, hogy annak a tulajdonjog-fenntartás következtében még nem tulajdonosa. A szabály indoka, hogy a Ptk. a tulajdonjog-fenntartás fiduciárius biztosítéknak tekinti (lásd ehhez a következő pontot), amelyet csak a nyilvánosság követelményének teljesülése esetén ismer el. A nyilvántartásba vétel elmulasztása esetén a Ptk. az itt szabályozott jogkövetkezmények vonatkozásában úgy tekinti, mintha a vevő tulajdonjogot szerzett volna.
A változtatás indoka, hogy a Ptk. radikálisan új koncepció mentén szabályozza a dologi hitelbiztosítékokat. A Ptk. ugyanis – a fiduciárius biztosítékokkal kapcsolatos korábbi visszaélésekre és bizonytalanságokra tekintettel – kizárólagos dologi biztosítékként szabályozza a zálogjogot, és ezért semmisnek minősíti azokat a kikötéseket, amelyek pénzkövetelés biztosítása céljából tulajdonjog, más jog vagy követelés átruházására, vételi jog alapítására irányulnak (6:99. §). A fidúciatilalom alól a Ptk. két kivételt szabályoz: a pénzügyi biztosítéki irányelv által szabályozott alanyi körben kikötött fiduciárius biztosítékokat és a Ptk. által nevesített formában szabályozott három fiducárius biztosítékot: a tulajdonjog-fenntartást, a faktoringot és a pénzügyi lízinget. E körben is érvényesíteni kívánja ugyanakkor a Ptk. a dologi biztosítékokkal szemben támasztott egyik legfőbb követelményt: a publicitást, ezért rendelkezik a tulajdonjog-fenntartás bejegyzéséről, illetve feljegyzéséről.
GÁRDOS Péter (szerk.): Tanulmányok a fiduciárius biztosítékok köréből. Budapest, 2010, HVG-ORAC.
A tananyag az ELTESCORM TESZT keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések