6:390. § [Betétszerződés]
(1) Betétszerződés alapján a betétes jogosult a bank számára meghatározott pénzösszeget fizetni, a bank köteles a betétes által felajánlott pénzösszeget elfogadni, ugyanakkora pénzösszeget későbbi időpontban visszafizetni, valamint kamatot fizetni.
(2) Határozott időre szóló betét esetén a bank a betét összegét lejáratkor vagy a betétes rendelkezése szerint köteles visszafizetni.
(3) A betétes a betét összegének visszafizetését a szerződésben meghatározott idő lejárta előtt is jogosult kérni. A betétes felszólítása hiányában a bank a szerződésben meghatározott idő lejárta előtt nem jogosult a betét összegének visszafizetésére.
(4) A lejáratkor fel nem vett betétösszeg átalakul határozatlan idejű betétté.
(5) Határozatlan időtartamú betét esetén a bank a betét összegét a betétes rendelkezése szerint, késedelem nélkül köteles visszafizetni.
A Ptk. 6:390.§ (1) bekezdése tartalmazza a betétszerződés fogalmát, annak lényeges tartalmi elemeit. Az új Ptk. összevonta a régi Ptk.-nak az 530.§-ban szabályozott betétszerződés és 533.§-ban foglalt takarékbetét-szerződés fogalmát. A korábban két önálló szerződéstípus összevonása azért volt indokolt, mivel mindkét konstrukciónak ugyanaz a célja. Az új Ptk. egyértelműen rögzíti, hogy a betétszerződés tárgya pénz, a betét elhelyezője pénzének tulajdonjogát ruházza át a betétet elfogadó számára, és annak helyére a bankkal szemben egy meghatározott pénzösszegre vonatkozó kötelmi jellegű hitelezői követelés lép. Betétszerződés esetén tehát a feleknek nem elsődleges célja a pénz tulajdonjogának átruházása, de ez az ügylet szükségképpeni velejárója. A betét elhelyezője tehát azzal adja át a pénzét, hogy a betét elfogadója azt üzleti tevékenysége során jogosult sajátjaként felhasználni. A hitelintézeti működés fő sajátossága a betétgyűjtés, majd ennek kihelyezése, amelynek során beszedett kamat és a betéti kamat mértéke közötti különbség a hitelintézet jövedelmének fő forrása.
A betétszerződés sok hasonlóságot mutat a kölcsönszerződéssel. A betét jogi tartalmát tekintve a rendhagyó letét speciális esetének is tekintendő. A hitelintézeti tevékenység lényegéből eredően a bank a nála elhelyezett betéteket sajátjaként használja (kihelyezi kölcsön vagy hitel formájában stb.), ez a használat pedig szükségszerűen tulajdon átruházást jelent. A hitelintézet ugyanakkor nem letéteményes, hanem adós. A betétesnek a befizetett pénzre való dologi jogi igénye megszűnik, és ennek a helyébe lép egy feltétlen fizetési kötelezettség a bank részéről, amelyhez hitelezői típusú kockázat kapcsolódik.
A betétszerződés tárgya a pénz, amelynek átadásával a betét elhelyezője a betett pénz feletti tulajdonjogát elveszíti. A betétszerződés alanyai a betétes, és a bank. Betétes lehet bármilyen jogalany, a betét elfogadója azonban csak bank lehet.
A Ptk. a betét különböző megjelenési formáit önállóan nevesített formában nem jeleníti meg, de a két alapvető típusnak (a lekötött és a látra szóló betét) megfelelően határozza meg a betét elfogadójának a visszafizetési kötelezettségét. A Ptk. 6:390.§ (2) bekezdése szerint a határozott időre szóló betét esetén a bank a betét összegét lejáratkor, vagy a betétes rendelkezése szerint köteles visszafizetni. A lejáratkor fel nem vett betétösszeg a (4) bekezdés alapján átalakul határozatlan idejű betétté. A határozatlan időtartamú betétet pedig a banknak az (5) bekezdés alapján a betétes rendelkezése szerint azonnal vissza kell fizetnie. Amennyiben a felek a szerződésben a bank visszafizetési kötelezettségének teljesítési időpontját nem jelölik meg, úgy a betétszerződés látra szóló, tehát a betétet elhelyező maga határozza meg a visszafizetési kötelezettség teljesítésének időpontját. A gyakorlatban elfogadott, hogy a betét elhelyezője a lekötött betét esetében a szerződésben meghatározott lejárat előtt is visszakövetelhesse a betétnek megfelelő pénzösszeget. Ezt szabályozza a Ptk. 6:390.§ (3) bekezdése, melynek értelmében a betétes felszólítására a bank a szerződésben meghatározott idő lejárta előtt is köteles a betét összegének a visszafizetésére. A szabályozás díszpozitivitásából eredően ebben az esetben a hitelintézetet a szerződésben alacsonyabb mértékű, a látra szóló betétnek megfelelő kamatfizetését vállalják, vagy kizárják kamatfizetési kötelezettségüket.
A betét, illetve a betét átvétele igazolásának különböző megjelenési formáit a Ptk. nem szabályozza. Történhet ez betétszámlára való befizetéssel, a betét elhelyezését igazoló okirat kiadásával, vagy akár takarékbélyeg formájában is. Abban az esetben, ha a betéti okirat értékpapír, a Ptk. 6:565.§-ában foglaltak irányadók.
A tananyag az ELTESCORM TESZT keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések