6:394. § [Fizetésiszámla-szerződés]
Fizetésiszámla-szerződés alapján a számlavezető a számlatulajdonos számára, pénzforgalmának lebonyolítása érdekében folyószámla (a továbbiakban: fizetési számla) nyitására és vezetésére, a számlatulajdonos díj fizetésére köteles.
A fizetésiszámla-szerződés pénzforgalmi szerződés, de nem elsősorban a pénzforgalom lebonyolításának az eszköze, csupán számlavezetési formában történő elszámolást jelent két fél között követeléseik technikai elszámolhatóságának érdekében. Az új kódex a fizetési számla néven szabályozza újra az 1959-es Ptk.-ban található bankszámla-szerződést.
A fizetési számlára vonatkozó szabályok a 2007/64/EK irányelv, az annak hazai jogba történő implementálásáról szóló 2009. évi LXXXV. Tv.(Pénzforgalmi törvény) és a 18/2009.(VIII.6.) MNB rendelet következtében többszintűvé váltak. A Pénzforgalmi törvény, valamint MNB rendelet tartalmazza a pénzforgalmi szolgáltatót terhelő tájékoztatási kötelezettségnek, a keretszerződés és az egyedi szerződés megkötésének, a jogosultat megillető rendelkezési jognak, a fizetési műveletek lebonyolításának, valamint a szolgáltató felelősségének a szabályait. A szabályozás jellege miatt ezt nem a Ptk.-ba illesztették, hanem a pénzügyi tárgyú jogszabályok közé került elhelyezésre. A fizetési számla a modern gazdaságban kulcsszerepet játszik, hiszen a készpénz nélküli fizetési forgalom lebonyolításának alapvető eszközévé vált. Az új kódex célja ezen a területen az volt, hogy a fizetési számlához kapcsolódó alapvető jogviszonyokat polgári jogi szempontból is megfelelően megjelenítse. A Ptk. megőrizte az 1959-es Ptk. „számlatulajdonos” elnevezését, elhagyja viszont azt a megfogalmazását, amely szerint a számlavezető a számlatulajdonos „rendelkezésére álló pénzeszközöket kezeli és nyilvántartja”. A „Pénzeszköz” nem adekvát módon fejezi ki a fizetési számla-követelés polgárjogi természetét. Azt a téves látszatot kelti, mintha a számlavezető a számlatulajdonos tulajdonában álló vagyontárgyak kezelését végezné. A Ptk. azt az elvet törekszik érvényre juttatni, mely szerint a betétes (számlatulajdonos) és a számlavezető közötti jogviszony adós-hitelezői kötelmi viszony, azaz a betétesnek nem képezi a tulajdonát a számlavezetőnél elhelyezett pénz, hanem ilyen összegű követeléssel rendelkezik a számlavezetővel szemben. Az új Ptk. a számlatulajdonossal szerződő személyt a korábbi Ptk.-tól eltérően nem pénzintézetként definiálja, hanem számlavezetőként. A pénzforgalmi törvény szerint a fizetési számlát pénzforgalmi szolgáltató jogosult vezetni. A pénzforgalmi szolgáltató a Hpt.-ben szabályozott alanyoknál tágabb körre terjed ki, és ide tartozik például a Kincstár is. A Ptk.-ba azért került a számlavezető kifejezés, hogy kellően tág és időt álló fogalom jelenjen meg, amelyet nem kell az állandóan változó közjogi (pénzügyi jogi) fogalmakhoz igazítani.
A fizetési számlát a Pénzforgalmi törvény úgy definiálja, mint fizetési műveletet teljesítésére szolgáló, a pénzforgalmi szolgáltató egy vagy több ügyfele nevére megnyitott számlát, illetve bankszámlát. A Ptk. a fizetési számlát annak tartalma felől közelíti meg. A Ptk. meghatározása szerint a fizetési számla a számlavezető által vezetett számla, amely a számlavezető és az ügyfél közötti tartozások és követelések, valamint az ezekben beállott változások nyilvántartására szolgál.
A Ptk.6:394.§-a a fizetésiszámla-szerződés tartalmi elemeit határozza meg. A felek közötti technikai részletszabályok nem a Ptk.-ban, hanem a pénzügyi tárgyú jogszabályokban kerültek az előzőekben kifejtettek szerint elhelyezve. Az új kódex csupán a fizetésiszámla-szerződés fogalmát és az abból fakadó legfőbb jogokat és kötelezettségeket rögzíti. A számlavezető alapvető kötelezettsége a fizetési számla nyitása és vezetése, míg a számlatulajdonos mindezekért díjat köteles fizetni. A számlatulajdonos alapvető jogosultsága a szerződés alapján a fizetési megbízás adása, mivel a szerződés rendeletetése a számlatulajdonos fizetési megbízásainak a teljesítése. A számlavezető jogai és kötelezettségei ennél jóval szélesebb körben kerültek megfogalmazásra, amelyet a Ptk. 6:395-6:397.§-ai szabályoznak.
6:395. § [A számlavezető kötelezettségei]
(1) A számlavezető köteles a számlatulajdonosnak a fizetés kedvezményezettjét és összegét egyértelműen meghatározó, szabályszerű fizetési és beszedési megbízásait befogadni. A fizetési megbízás befogadása megtagadható, ha a számlatulajdonos nem bocsátja rendelkezésre a teljesítéshez szükséges fedezetet.
(2) A számlavezető köteles a számlatulajdonostól vagy a számlatulajdonos javára érkező fizetéseket a számlatulajdonos nevében elfogadni, és látra szóló betétként kezelni.
(3) A számlavezető által a számlatulajdonos számlakövetelése terhére teljesített fizetések csökkentik, a számlatulajdonos javára beszedett, valamint az egyébként a számlatulajdonos javára érkezett fizetések növelik a fizetési számla egyenlegét.
(4) A számlavezető köteles számlakivonat útján a számlatulajdonost havonta értesíteni a fizetési számla javára és terhére írt összegekről, valamint a fizetési számla egyenlegéről. A számlakivonathoz nem fűződnek a folyószámla-egyenleghez kapcsolódó joghatások.
A Ptk.6:395.§-a a számlavezető kötelezettségeit tartalmazza. A 6:395.§ (1) bekezdése a pénzforgalom lebonyolítása érdekében szükséges legalapvetőbb kötelezettséget, a fizetési és beszedési megbízások befogadását (teljesítését) írja elő. A fizetés teljesítése a fizetési megbízás alapján történik. A fizetésiszámla-szerződés alapján a számlavezető köteles a fizetési megbízást befogadni. A fizetési megbízás teljesítése pedig a megbízás befogadásából ered. A fizetési megbízás befogadásának két feltétele van, egyrészt a megbízásnak alkalmasnak kell arra lennie, hogy annak alapján a fizetést pontosan teljesíteni lehessen, és ennek érdekében meg kell feleljen a fizetésiszámla-szerződésben meghatározott alaki és tartalmi feltételeknek. Másrészről a számlatulajdonosnak gondoskodnia kell arról, hogy a számlavezető rendelkezzen a teljesítéshez szükséges fedezettel. E két alapvető feltétel hiányában a számlavezető jogosult a fizetési megbízás visszautasítására. A fizetési megbízástól eltérően a Ptk. a beszedési megbízást nem definiálja, az a Pénzforgalmi törvényben került körülírásra. E szerint a beszedés a kedvezményezett rendelkezése alapján végzett olyan pénzforgalmi szolgáltatás, amelynek során a fizető fél fizetési számlájának a kedvezményezett javára történő megterhelése nem közvetlenül a fizető fél rendelkezése, hanem az általa adott hozzájárulás alapján, a kedvezményezett kezdeményezésére történik.
A Ptk. 6:395.§ (2) bekezdésében írt számlavezetőt terhelő kötelezettség abból ered, hogy a fizetésiszámla-szerződésnek nem csak az a rendeltetése, hogy a számlatulajdonos fizetéseket teljesítsen, hanem az is, hogy azokat elfogadja. Ennek polgárjogi feltétele, hogy a számlavezető meghatalmazással rendelkezzen arra, hogy a számlatulajdonos nevében fizetéseket vegyen át. Ennek alapján a számlavezető a fizetések teljesítése és elfogadása során is a számlatulajdonos képviselőjeként jár el. A hozzá beérkező összegek a számlatulajdonost illetik, amelyeket a számlavezető jogosult betétként kezelni. A fizetés eredményeként a számlatulajdonosnak látra szóló betétkövetelése keletkezik a számlavezetővel szemben, amelynek terhére aztán ő maga is tud fizetési megbízást adni.
A Ptk. 6:395.§ (3) bekezdésében írt kötelezettség abból ered, hogy a lebonyolított tranzakciók eredménye könyvelési tételként (terhelés vagy jóváírás) jelenik meg a fizetési számlán. A megbízás alapján teljesített fizetéssel csökken a számlatulajdonosnak a számlavezetővel szembeni betéti követelése, ennek megfelelően a fizetési számláját meg kell terhelni a fizetett összeggel. A számlatulajdonos javára a számlavezetőhöz érkezett fizetések összegét a számlavezető köteles a számlatulajdonos látra szóló betétjeként kezelni, és ennek megfelelően azt jóváírni a fizetési számlán.
A Ptk. 6:395.§ (4) bekezdése értelmében a számlavezető nem csupán a könyvelések végrehajtására köteles, hanem arra is, hogy a végrehajtott könyvelésekből időközönként értesítse a számlatulajdonost. Ezt a jogszabály havi rendszerességgel írja elő. A havi számlakivonat azonban csak a számlatulajdonos tájékoztatását célozza, az ebben foglalt egyenleghez joghatások nem fűződnek.
6:396. § [A fizetési számla feletti rendelkezés]
(1) A fizetési számla egyenlege felett a számlatulajdonos, illetve az általa meghatalmazott és a számlavezető részére bejelentett személyek jogosultak rendelkezni. Ha a fizetési számlának több számlatulajdonosa van, a fizetési számla felett a számlatulajdonosok közösen jogosultak rendelkezni.
(2) A számlavezető a fizetési számlán történt téves jóváírás helyesbítése és a számlavezetés körében a számlatulajdonossal szemben keletkezett esedékes követelése érvényesítése céljából jogosult a fizetési számlát megterhelni
A Ptk. 6:396.§ (1) bekezdése a számlatulajdonos legfontosabb jogát, a fizetési számla feletti szabad rendelkezési jogot határozza meg. A fizetési számla feletti rendelkezés elsősorban a fizetési és beszedési megbízás adását jelenti, de emellett magában foglalja a számlavezetőnek a számlavezetéshez kapcsolódó egyéb szolgáltatásai igénybevételének jogosultságát is. A számla feletti rendelkezés a számlatulajdonost illeti meg, és magába foglalja azt a jogot is, hogy maga helyett meghatalmazottat állítson. A számla feletti rendelkezési jog alól kivételt képez a számlavezető banknak az a joga, hogy a számlatulajdonos rendelkezése nélkül is megterhelje a fizetési számlát annak érdekében, hogy ezáltal egy téves bejegyzést (jóváírást) helyesbítsen, vagy érvényesítse a számlatulajdonossal szemben a számlavezetés körében keletkezett követelését (kezelési költség). A meghatalmazott a fizetési számla feletti rendelkezési jog gyakorlására abban az esetben jogosult, ha arról a számlavezető tudomással bír, ezért a meghatalmazás bejelentése a számlavezető felé mindkét fél érdekét szolgálja. Ha több számlatulajdonos van, a rendelkezési jog a jogosultakat közösen illeti meg.
6:397. § [Törvényes zálogjog]
A számlavezetőt a számlavezetési szolgáltatással összefüggésben keletkezett követelései biztosítékául zálogjog illeti meg a számlatulajdonos számlakövetelése felett. Ennek alapján a számlavezető jogosult a számlavezetéssel összefüggésben keletkezett követelései összegével csökkenteni a fizetési számla egyenlegét. A zálogjog a fizetésiszámla-szerződés megkötésével, a zálogjognak a hitelbiztosítéki nyilvántartásba való bejegyzése nélkül létrejön.
A Ptk. 6:397.§-a törvényes zálogjogot biztosít a számlavezető javára a számlatulajdonos számlakövetelése felett a számlavezetési szolgáltatással összefüggésben keletkezett követelései biztosítására. Ez a számlavezetőt megillető zálogjog azonban nem ingó dolgon, hanem követelésen áll fenn. Ebből következik, hogy míg ingók esetén a törvényi zálogjog kézi zálogjog, tehát a zálogjog létrejöttéhez a törvény rendelkezésén túl csupán a zálogjogosult birtokszerzése szükséges, addig követeléseken kézi zálogjog nem alapítható, így az általános zálogjogi szabályok szerint annak létrejöttéhez a hitelbiztosítéki nyilvántartásba való bejegyzés lenne szükséges. A nyilvántartásba történő bejegyzés azonban a számlavezető zálogjoga esetén indokolatlan, hiszen azzal a hitelezők tisztában vannak, a számlavezetési költségek pedig jellemzően nem jelentősek. Erre tekintettel a Ptk. kimondja, hogy ezen zálogjog létrejöttéhez a nyilvántartásba való bejegyzés nem szükséges, a zálogjog tehát ipso iure a törvény rendelkezésénél fogva létrejön. Ez a zálogjog terjedelmét illetően azonban korlátozott, mert csak a számlavezetőnek a számlavezetésből fakadó követeléseit biztosítja. További specialitása, hogy a számlatulajdonosnak a számlavezetővel szembeni követelésén áll fenn, tehát a zálogjogosult egyúttal a zálogjoggal terhelt követelés kötelezettje is. Erre tekintettel a zálogjogosult kielégítési jogának gyakorlására speciális szabályok irányadók. A zálogjogosult nem értékesítheti a biztosítékul szolgáló követelést, arra nem vezethet végrehajtást, hanem zálogjogánál fogva csupán arra jogosult, hogy a követelései összegével csökkentse a fizetési számla egyenlegét, zálogjogát a szemben álló követelések beszámítása útján érvényesítheti.
6:398. § [A fizetésiszámla-szerződés szabályainak kiterjesztése]
A fizetésiszámla-szerződésre vonatkozó szabályokat az értékpapírszámlára és az értékpapír-letéti számlára azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ezekben az esetekben a számlán értékpapírra vonatkozó tulajdoni igény kerül elszámolásra.
A Ptk.6:398.§-a a fizetésiszámla-szerződés szabályait megfelelően alkalmazni rendeli a fizikai formában előállított és rendhagyó, vagy gyűjtő letétben lévő értékpapírok nyilvántartására szolgáló értékpapír letéti számlára, valamint dematerializált értékpapírok nyilvántartására szolgáló értékpapír számlára is. A számlapénz és a dematerializált értékpapír jogi jellegének különbségéből adódóan, míg a fizetési számla pénzkövetelést, addig az értékpapír számla tulajdoni igényt tart nyilván.
6:399. § [A folyószámla szabályainak alkalmazása]
E fejezet eltérő rendelkezésének hiányában a fizetésiszámla-szerződésre a folyószámla-szerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni.
A fizetésiszámla-szerződésre egyebekben a folyószámla-szerződés szabályait rendeli alkalmazni a Ptk. 6:399.§-a.
A tananyag az ELTESCORM TESZT keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések