Az új Ptk. összegbiztosítási szerződés néven szabályozza azokat a szerződéseket, amelyekben a biztosítónak a szerződésben meghatározott összeg megfizetésével kell szolgáltatását teljesítenie [6:439. § (2) bekezdés]. Ide tartoznak az életbiztosítási és a balesetbiztosítási szerződések. A fejezet elején a valamennyi összegbiztosítási szerződésre irányadó általános szabályok kerülnek összefoglalásra.
6:475. § [A biztosítási érdek összegbiztosítás esetén]
Összegbiztosítás esetén a szerződés létrejöttéhez és módosításához a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges, ha a szerződést nem ő köti meg. A biztosított hozzájárulása nélkül kötött biztosítási szerződésnek a kedvezményezett kijelölését tartalmazó része semmis; ilyen esetben kedvezményezettnek a biztosítottat vagy örökösét kell tekinteni, aki - a csoportos biztosítás esetét kivéve - a szerződő félnek köteles megtéríteni a kifizetett biztosítási díjakat és a szerződésre fordított költségeket.
A biztosítási érdek minden biztosítási szerződésnek érvényességi feltétele [vö. 6:440. §]. Az új Ptk. a régi Ptk. 561. §-ában, az életbiztosítás körében ezzel kapcsolatosan elhelyezett szabályt az összegbiztosítások általános szabályaként rendezi, mert ezek valamennyi összegbiztosítási szerződésre irányadóak.
Ennél a szabályozásnál is megfigyelhető, hogy – a fentiekben kifejtettek szerint – a biztosítási szerződés csoportos jellegének jelentősége van, mert csoportos összegbiztosítás esetén a vélelmezett kedvezményezettnek nincs megtérítési kötelezettsége a szerződő fél felé.
6:476. § [Többszörös biztosítás]
A felek azonos biztosítási érdekre és azonos biztosítási kockázatokra több biztosítást is érvényesen köthetnek, és halmozhatják a biztosítói szolgáltatásokat.
A kárbiztosítással szemben [vö. 6:458-6:459. §] összegbiztosítás esetén a törvény kifejezetten megengedi a többszörös biztosítás lehetőségét. A felek így ugyanazon érdekre és kockázatra több biztosítást is köthetnek, és a szolgáltatást követelhetik valamennyi biztosítótól.
6:477. § [Életbiztosítás]
Életbiztosítási szerződés alapján a biztosító a természetes személy biztosított halála, meghatározott életkor vagy időpont elérése vagy más esemény bekövetkezése esetére a szerződésben meghatározott biztosítási összeg kifizetésére, járadék élethosszig tartó vagy meghatározott időszakra történő folyósítására vállal kötelezettséget. Az életbiztosítás lehet különösen:
a) kockázati életbiztosítás, amelynek sem lejárati szolgáltatása, sem visszavásárlási értéke nincs; vagy
b) kockázati életbiztosításnak nem minősülő életbiztosítás, ideértve a befektetési egységekhez kötött életbiztosítást is, ahol a befektetési kockázatot a szerződés szerint a szerződő fél maga viseli.
A régi Ptk. nem határozta meg az életbiztosítási szerződés fogalmát. Az új Ptk. pótolja ezt a hiányt, megjelölve a biztosító szolgáltatásait. A törvény alapján biztosított csak természetes személy lehet. A biztosítási gyakorlatra figyelemmel – példálózó felsorolással – az új Ptk. megjelöli az életbiztosítási szerződések két nagy típusát is.
A kockázati életbiztosítás lényege, hogy csak halál esetén nyújt szolgáltatást, ezért nincs lejárati szolgáltatása és visszavásárlási értéke sem. A nem kockázati életbiztosítások a tőkeképző életbiztosítások. Ezek egyik fajtája a befektetési egységekhez kötött (ún. unit-linked) életbiztosítás, amelyben a szerződő fél által befizetett díjakat a biztosító által kínált és a szerződő fél által kiválasztott eszközalapokba fektetik be, így a kifizetésre kerülő összeg a kiválasztott alapok hozamától függ. Ennél a szerződéstípusnál a befektetésből eredő kockázatot nem a biztosító, hanem a szerződő fél viseli.
6:478. § [A kedvezményezett]
(1) Kedvezményezett
a) a szerződésben megnevezett személy;
b) a bemutatóra szóló kötvény birtokosa;
c) ilyen személyek hiányában vagy ha a kedvezményezett megnevezése nem volt érvényes a biztosítási esemény időpontjában, a biztosított vagy örököse.
(2) A szerződő fél a kedvezményezettet a biztosítóhoz címzett és a biztosítónak eljuttatott írásbeli nyilatkozattal jelölheti ki, és a biztosítási esemény bekövetkezéséig bármikor ugyanilyen formában a kijelölését visszavonhatja vagy a kijelölt kedvezményezett helyett más kedvezményezettet nevezhet meg. Ha nem a biztosított a szerződő fél, mindezekhez a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges. Abban az esetben, ha bemutatóra szóló kötvényt állítottak ki, a kedvezményezett későbbi kijelölése akkor lép hatályba, ha a kötvényt megsemmisítették és új kötvényt állítottak ki.
(3) Ha a szerződő fél a biztosítotthoz vagy a kedvezményezetthez intézett írásbeli nyilatkozattal kötelezettséget vállal arra, hogy a kedvezményezett kijelölését folyamatosan hatályban tartja, a kedvezményezett kijelölését nem lehet visszavonni vagy megváltoztatni azon személy hozzájárulása nélkül, akinek részére a kötelezettségvállalást tették. A szerződő fél nyilatkozatáról a biztosítót tájékoztatni kell.
(4) A kedvezményezett kijelölése hatályát veszti, ha a kedvezményezett a biztosítási esemény bekövetkezte előtt meghal vagy jogutód nélkül megszűnik.
Az új Ptk. pontosítások mellett fenntartja a régi Ptk. szabályozását [560. § (1) bekezdés] a kedvezményezettek lehetséges személyével kapcsolatban. A törvény alapján kedvezményezett bármilyen személy, így jogi személy is lehet. Ebből ered a (4) bekezdés azon új rendelkezése is, mely szerint nemcsak a kedvezményezett halála, hanem jogutód nélküli megszűnése is a kedvezményezett-jelölés hatályvesztésével jár.
A kedvezményezett kijelölésére és annak megváltoztatására vonatkozó régi szabályozást [560. § (2) bekezdés] az új törvény kiegészíti azzal, hogy a biztosítási esemény bekövetkezéséig van erre lehetőség. Új szabály, hogy bemutatóra szóló kötvény esetén a kedvezményezett kijelölése akkor lép hatályba, ha a régi kötvényt megsemmisítették és új kötvényt állítottak ki.
A (3) bekezdés új szabályozását a gyakorlatban felmerült igények indokolták, például a banki hitelek biztosítékaként az adós által kötött életbiztosítási szerződések körében, amelyekben a bank a kedvezményezett. Az új Ptk. ezt az esetkört törvényi szabályokkal rendezi azáltal, hogy a kedvezményezett kijelölését nem lehet visszavonni vagy megváltoztatni a törvényben megjelölt hozzájárulás nélkül.
6:479. § [A szerződéskötés különös szabályai]
(1) Ha a biztosított kiskorú, és a szerződést nem a törvényes képviseletet gyakorló szülője köti meg, a szerződés érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges. A gyámhatóság jóváhagyásával érvényes a szerződés akkor is, ha a biztosított a cselekvőképességében vagyoni jognyilatkozatai tekintetében részlegesen korlátozott vagy cselekvőképtelen nagykorú személy.
(2) A biztosított a szerződés megkötéséhez adott hozzájárulását írásban bármikor visszavonhatja. Csoportos életbiztosítási szerződés ettől eltérően rendelkezhet. A visszavonás következtében a szerződés a biztosítási időszak végével megszűnik, kivéve, ha a biztosított a szerződésbe belép.
Az új Ptk. az (1) bekezdésben a régi Ptk. 561. § (1) bekezdésében írt szabályozást kiegészíti, figyelemmel az új törvény cselekvőképességgel kapcsolatos módosult szabályaira. A (2) bekezdésben pedig a régi Ptk. 561. § (3) bekezdésében írt szabályozást egészíti ki azzal, hogy a biztosítotti hozzájárulás visszavonásáról a csoportos életbiztosítási szerződés eltérően rendelkezhet [vö. 6:442. § (3) bekezdés]. (Ez is egyike a csoportos jellegű biztosítási szerződésekre vonatkozó speciális rendelkezéseknek.)
6:480. § [Várakozási idő]
A felek a szerződésben kiköthetik, hogy a biztosító valamely biztosítási esemény kockázatát csak a szerződés létrejöttét követő későbbi időponttól vállalja, vagy - ha a biztosítási esemény a kikötött várakozási időn belül következik be - jogosult a szolgáltatást csökkenteni. A várakozási idő legfeljebb hat hónap lehet; a kikötött várakozási idő ezt meghaladó része semmis.
Új szabályként a Ptk. kifejezetten rendelkezik a várakozási idő kikötésének lehetőségéről. Ez a jogintézmény annak a veszélyét kívánja csökkenteni, amely abból ered, amikor a szerződő fél annak tudatában köti meg a szerződést, hogy a biztosítási esemény rövid időn belül be fog következni. A biztosító a várakozási idő kikötésével csökkentheti a fentiekből eredő kockázatot. Mivel a várakozási idő egy bizonytalan helyzetet okoz, ezért a törvény hat hónapban maximálja annak tartamát, kimondva az ezt meghaladó tartamra vonatkozó szerződéses rendelkezés részleges semmisségét.
6:481. § [A díjfizetés elmulasztásának következménye]
(1) A teljes biztosítási időszakra járó díjat a biztosító az első évben bírósági úton érvényesítheti; ezt követően csak akkor élhet e jogával, ha abban az évben a szerződő fél a díjfizetést már megkezdte vagy a díjfizetés halasztásában állapodtak meg.
(2) A díjfizetés elmulasztása esetén a kockázati életbiztosításnak nem minősülő életbiztosítási szerződés megfelelően csökkentett biztosítási összeggel marad fenn (a továbbiakban: díjmentes leszállítás). A szerződő fél e jogkövetkezmény helyett választhatja a szerződés rendes felmondását.
(3) Nem lehet díjmentesíteni a szerződést, ha visszavásárlási összeg a díjmentes leszállítás időpontjában még nem keletkezett. Ebben az esetben a szerződés szolgáltatási összeg hiányában megszűnik.
Az új Ptk. a vastagítással megjelölt módosításokkal a régi Ptk. 564-565. §-ai szerint rendezi a díjfizetés elmulasztásának következményeit. Hangsúlyozandó, hogy az életbiztosítási szerződésekre is alkalmazandóak a biztosítási szerződések általános szabályai, így a díjfizetés elmulasztása körében a 6:449. §-a is. A jelen szakasz az ettől eltérő speciális szabályokat rendezi.
A díjmentes leszállítás az új Ptk.-ban csak a kockázati életbiztosításnak nem minősülő életbiztosítási szerződésekre vonatkozik, míg a régi Ptk. a díjmentes leszállítást általánosan, valamennyi életbiztosítási szerződésre szabályozta. A (2) bekezdésben az új Ptk. a régi Ptk. megoldása helyett (megszüntetés és visszavásárlási összeg kifizetése) a rendes felmondás lehetőségét adja meg [vö. 6:483. §].
A (3) bekezdés kifejezetten rendezi azt a kérdést, ha a díjfizetés elmulasztására akkor kerül sor, amikor még nem keletkezett visszavásárlási összeg.
6:482. § [A közlési és változásbejelentési kötelezettség megszegésének következménye]
(1) Ha a biztosító a szerződéskötést követően szerez tudomást a szerződéskötéskor már fennállt lényeges körülményről, az ebből eredő jogokat a szerződés fennállásának az első öt évében gyakorolhatja.
(2) A közlési kötelezettség megsértése ellenére beáll a biztosító kötelezettsége, ha a szerződés megkötésétől a biztosítási esemény bekövetkeztéig öt év már eltelt.
(3) Az (1) és a (2) bekezdés rendelkezéseit a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változására vonatkozó bejelentési kötelezettség megsértésének következményeire is megfelelően alkalmazni kell. A biztosító ezzel kapcsolatos jogainak gyakorlására nyitva álló ötéves időszak a változásbejelentési határidő leteltét követő napon kezdődik.
Az új Ptk. a (3) bekezdésben írt kiegészítéssel a régi Ptk. 563. §-ának megfelelően szabályoz.
6:483. § [Rendes felmondás]
(1) A szerződő fél - ha az első évi biztosítási díjat befizették - az életbiztosítási szerződést írásban, harmincnapos felmondási idő mellett, a biztosítási időszak utolsó napjára felmondhatja.
(2) Az életbiztosítási szerződést - a biztosítási kockázat jelentős növekedésének esetét kivéve - a biztosító nem mondhatja fel.
A régi Ptk. nem szabályozta az életbiztosítási szerződés rendes felmondását. Az új Ptk. ennek körében egyértelművé teszi, hogy a szerződő fél rendes felmondással csak akkor élhet, ha az első évi biztosítási díjat befizették, valamint a biztosító kizárólag csak a biztosítási kockázat jelentős növekedésének esetében élhet a felmondás jogával. Az utóbbi rendelkezés célja a biztosított érdekeinek a védelme.
6:484. § [Maradékjog]
(1) Ha az életbiztosítási szerződés bármely okból a biztosítási összeg kifizetése nélkül szűnik meg, a biztosító köteles a szerződésben meghatározott visszavásárlási összeget kifizetni.
(2) A biztosító mentesül a biztosítási összeg kifizetése alól, ha a biztosított a kedvezményezett szándékos magatartása következtében vesztette életét; a visszavásárlási összeg ebben az esetben az örökösöket illeti meg, és a kedvezményezett abból nem részesülhet.
(3) A szerződés a biztosítási összeg kifizetése nélkül szűnik meg, és a biztosító a visszavásárlási összeget köteles visszatéríteni, ha a biztosított szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye folytán, azzal összefüggésben vagy a szerződéskötéstől számított két éven belül elkövetett öngyilkossága következtében halt meg.
Az új Ptk. a vastagítással jelzett módosítással a régi Ptk. 565. §-a szerint szabályozza a maradékjogot. A régi Ptk. 565. § (4) bekezdése szerint a megjelölt esetekben a biztosító nem a visszavásárlási összeget, hanem a díjtartalékot volt köteles visszatéríteni, míg az új szabályozás (3) bekezdése szerint a biztosító a visszavásárlási összeg visszatérítésére köteles.
6:485. § [Balesetbiztosítás]
Balesetbiztosítási szerződés alapján a biztosító különösen a biztosított baleset miatt bekövetkező halála, egészségkárosodása vagy rokkantsága esetére a szerződésben meghatározott biztosítási összeg vagy járadék fizetésére, vagy a szerződésben meghatározott egyéb szolgáltatásra vállal kötelezettséget.
Az új Ptk. a régi Ptk.-tól eltérőn kifejezetten meghatározza a balesetbiztosítási szerződés fogalmát, példálózva megjelölve benne a lehetséges biztosítási eseményeket és a biztosító szolgáltatását. A definíció tartalmazza a baleset fogalmát is, de azt nem határozza meg.
A baleset fogalmát a régi Ptk. sem határozta meg. A biztosítók által alkalmazott szabályzatok szerint a biztosított akaratán kívül hirtelen fellépő külső behatás minősül balesetnek.
6:486. § [Alkalmazandó szabályok]
(1) A balesetbiztosításra az életbiztosítás szabályait a következő kérdésekben kell alkalmazni:
a) a biztosított hozzájáruló nyilatkozatának visszavonása;
b) a kedvezményezett kijelölése és jogai; és
c) a biztosító mentesülése, ha a biztosított halálát a biztosítási összegre jogosult okozta.
(2) A felek a felmondási jog korlátozásában nem állapodhatnak meg.
(3) A balesetbiztosításra egyebekben a kárbiztosítás szabályait kell alkalmazni a következő eltérésekkel:
a) a biztosító a balesetért felelős személlyel szemben megtérítési igénye alapján nem érvényesíthet igényt;
b) nem terheli a biztosítottat állapotmegőrzési kötelezettség a biztosítási esemény bekövetkezése esetén.
A régi Ptk.-hoz hasonlóan az új Ptk. is utaló szabályokkal rendezi a balesetbiztosítási szerződés szabályait.
A tananyag az ELTESCORM TESZT keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések