Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

Hatodik Könyv: Kötelmi jog különös rész / Az egészségbiztosítási szerződés

34. Az egészségbiztosítási szerződés

Jelentős változás, hogy az új Ptk. bevezeti az egészségbiztosítási szerződést, mint nevesített biztosítási szerződést. A törvény ugyanakkor nem ad részletes szabályozást, hanem csak meghatározza ezen szerződés fogalmát, és nagyrészt utaló szabályokkal rendezi e jogviszony szabályait.

34.1. az egészségbiztosítási szerződés fogalma

6:487. § [Egészségbiztosítási szerződés]

Egészségbiztosítási szerződés alapján a biztosító a biztosított megbetegedése esetén a szerződésben meghatározott szolgáltatások teljesítésére vállal kötelezettséget. A biztosító szolgáltatása kiterjedhet a szerződésben meghatározott egészségügyi szolgáltatások egészséges személy általi igénybe vételekor felmerülő költségek megtérítésére is.

Az egészségbiztosítási szerződés törvény által bevezetett új fogalma alapján a biztosító szolgáltatása a még egészséges személy betegséget megelőző egészségügyi ellátásának költségeire, és a már megbetegedett biztosított gyógykezelésének költségeire is kiterjedhet.

Vissza a tartalomjegyzékhez

34.2. alkalmazandó szabályok

6:488. § [Alkalmazandó szabályok]

(1) Az egészségbiztosításra az életbiztosítás szabályait a következő kérdésekben kell alkalmazni:

a) csoportos biztosítás;

b) a biztosított részéről szükséges hozzájárulás, ha nem a biztosított a szerződő fél;

c) a biztosított hozzájáruló nyilatkozatának visszavonása; és

d) a biztosító kötelezettségeinek beállása a közlési kötelezettség megsértése esetén.

(2) Ha az egészségbiztosítást kárbiztosításként kötötték, a kárbiztosításra vonatkozó rendelkezéseket a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a) a kárenyhítési kötelezettség szabályainak alkalmazása során nem tekinthető a biztosító mentesülését eredményező oknak, ha a biztosított az őt törvény alapján megillető rendelkezési joggal élve az orvosi beavatkozáshoz nem járul hozzá; és

b) nem terheli a biztosítottat állapotmegőrzési kötelezettség a biztosítási esemény bekövetkezése esetén.

A törvény meghatározza, hogy a bevezetett új szerződéstípus mely kérdéseiben milyen szabályokat kell alkalmazni, figyelemmel arra, hogy az egészségbiztosítási szerződés összegbiztosításként és kárbiztosításként is megköthető.

Vissza a tartalomjegyzékhez

34.3. várakozási idő

6:489. § [Várakozási idő]

(1) Ápolási szolgáltatásra irányuló biztosítás esetén, illetve akkor, ha a biztosítandó személy valamely tartós betegsége a szerződéskötéskor mindkét fél által ismert volt, az említett betegségre vonatkozóan a felek az egészségbiztosítási szerződésben legfeljebb hároméves várakozási időt köthetnek ki.

(2) A várakozási időbe beszámít az az időtartam, amelynek során a biztosított az egészségbiztosítás megkötését megelőzően - legfeljebb hatvan napon belül - megszűnt korábbi egészségbiztosítási szerződés alapján folyamatosan jogosult volt egészségbiztosítási szolgáltatásra.

Az egészségbiztosítási szerződés körében a Ptk. a várakozási időt speciálisan szabályozza, eltérve az életbiztosítási szerződésnél [6:480. §] írtaktól. Hat hónap helyett a várakozási idő tartama három év is lehet. A várakozási idő tartamával kapcsolatos speciális beszámítási szabályt tartalmaz a (2) bekezdés is.

Vissza a tartalomjegyzékhez

34.4. felmondás egészségbiztosítás esetén

6:490. § [Felmondás egészségbiztosítás esetén]

(1) Nem tekinthető a biztosítási kockázat jelentős növekedésének a biztosított életkora előrehaladásából származó természetes egészségromlás lehetősége.

(2) Az egészségbiztosítást a biztosító rendes felmondással nem szüntetheti meg.

Az egészségbiztosítási szerződésre is irányadóak a biztosítási szerződések általános szabályai, így a biztosítási kockázat jelentős növekedésével kapcsolatos 6:446. § is. Azonban ezen szerződés természete és funkciója indokolja azt a speciális rendelkezést, hogy a biztosított életkora előrehaladásából származó természetes egészségromlás nem tekinthető a biztosítási kockázat jelentős növekedésének. Az egészségbiztosítási szerződés lényegéből ered az a rendelkezés is, hogy a szerződést a biztosító rendes felmondással nem szüntetheti meg. Mindezen rendelkezéseknek az a célja, hogy a biztosító ne mondhassa fel az egészségbiztosítási szerződést pont abban az időszakban, amikor a biztosítottnak a legnagyobb szüksége van az egészségügyi állapotával kapcsolatos szolgáltatásokra.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A tananyag az ELTESCORM TESZT keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések