6:491. § [Tartási szerződés]
(1) Tartási szerződés alapján a tartásra kötelezett a tartásra jogosult körülményeinek és szükségleteinek megfelelő ellátására, illetve gondozására, a tartásra jogosult ellenérték teljesítésére köteles.
(2) A tartási szerződést írásba kell foglalni.
A változás nyilvánvalóvá teszi, hogy a tartási szerződés alapján nyújtott tartásnak nem a létfenntartáshoz épp elegendő, hanem a tartásra jogosult körülményeinek és szükségleteinek kell megfelelniük. A fő szabály a tartási szerződés visszterhessége. Tartási szerződést bárki köthet kötelezettként, ezért a jogi személy számára megengedő rendelkezés kimaradt.
6:492. § [A tartásra kötelezett kötelezettsége]
A tartásra kötelezett kötelezettsége kiterjed a tartásra jogosult lakhatásának biztosítására, élelemmel és ruházattal való ellátásárára, gondozására, betegsége esetén ápolására és gyógyíttatására, halála esetén illő eltemettetésére.
A kötelezettségek körét a törvény kiterjeszti a lakhatás biztosítására, élelemmel és ruházattal való ellátásra, egyértelművé téve, hogy az elemi létszükségletek fedezése szintén a tartási szerződésből fakadó kötelezettség.
Természetesen ettől a felek eltérhetnek, és a szolgáltatások körét a szerződésben eltérően is jogosultak szabályozni.
6:493. § [A szerződés megszűnése]
(1) A szerződés megszűnik a tartásra jogosult halálával.
(2) Több jogosult javára szóló szerződés esetén az egyik jogosult halála után - ha a körülményekből más nem következik - a túlélő jogosult változatlanul követelheti az oszthatatlan szolgáltatásokat, ideértve a megszokott életvitel folytatásához szükséges szolgáltatásokat, és arányosan tarthat igényt az osztható szolgáltatásokra.
(3) A tartásra kötelezett halála esetén a tartási kötelezettség az örökhagyó tartozásaiért való felelősség szabályai szerint annyiban száll át a tartásra kötelezett örökösére, amennyiben a kötelezett haláláig nyújtott tartás az ellenszolgáltatást nem fedezi.
Az új szabályozás rendelkezik arról az esetről, ha több jogosult egyike meghal. A túlélő ilyenkor az oszthatatlan szolgáltatások egészét, illetve az osztható szolgáltatások arányos részét a továbbiakban is követelheti.
Így a lakhatás, azonos minőségű fűtés, világítás, stb. változatlan biztosítását kérheti a túlélő jogosult, míg pl. az élelmezésnek nyilvánvalóan csak a reá eső hányadát.
Kifejezett rendelkezés nincs ugyan, mégis nyilvánvaló, hogy az osztható szolgáltatások arányos része megállapításánál értelemszerűen nem lehet csupán az átruházott ellenérték, vagy a szolgáltatásokban való korábbi részesedés arányában megállapítani, hanem a túlélő jogosult ilyenkor is a körülményeinek és szükségleteinek megfelelő szolgáltatást igényelhet. Így ha pl. az elhalt jogosult súlyos betegsége miatt különleges ápolásban, gyógykezelésben részesült, esetleg neki költségesebb volt az étkezés biztosítása, a túlélő jogosult, akinek ezekre nincs szüksége (mert nem szenved ebben a betegségben), nem tarthat igényt a neki nyújtott szolgáltatások értékének arányos felemelésére.
6:494. § [Tartás ellenében ingatlan tulajdonjogának átruházása]
(1) Ha a tartási kötelezettség ellenében a tartásra kötelezettre ingatlan tulajdonjogát ruházzák át, és a tartásra jogosult felhívására a tartásra kötelezett az őt terhelő kötelezettség biztosítására megfelelő biztosítékot nem ad, a tartásra jogosult kérelmére az ingatlan-nyilvántartásba az átruházott ingatlan terheként tartási jogot kell bejegyezni.
(2) A tartásra kötelezett szerződésszegése esetén a tartásra jogosult a tartásra kötelezett által adott biztosítékból vagy tartási jog bejegyzése esetén az ingatlanból kielégítést kereshet.
Fő szabály szerint a tartásra kötelezett elsősorban biztosítékot kérhet a kötelezettség biztosítására, ennek eredménytelensége esetén a tartási szerződésben átruházott ingatlanra tartási jog bejegyzését lehet kérni, mely alapján a kötelezett szerződésszegése esetén a jogosult az ingatlanból kielégítést keresni.
Mindazonáltal változatlanul az lenne a kívánatos, ha a tartási jog bejegyzését a szerződés biztosítékaként már a szerződésben kikötnék a felek. A szerződésszegés ugyanis gyakran épp akkor következik be, amikor a kötelezett már nem tud biztosítékot nyújtani, s ha a szerződéssel megszerzett ingatlant is elidegenítette, akkor a jogosult aligha számíthat a szerződésszegés jogkövetkezményeinek hatékony levonására.
6:495. § [A tartási szerződés módosítása és megszüntetése]
(1) A bíróság a tartási szerződést bármelyik fél kérelmére - mindkét fél érdekeinek figyelembevételével - módosíthatja, ha a szerződés változatlan tartalommal történő fenntartása - különösen a felek megromlott viszonyára tekintettel -indokolatlan.
(2) Ha valamelyik fél magatartása vagy körülményei folytán a természetben való tartás lehetetlenné vált, bármelyik fél kérheti a bíróságtól a szerződés végleges vagy az említett körülmények megszűntéig tartó módosítását életjáradéki szerződéssé. A szerződés módosítása esetén a bíróság az ítéletben meghatározza a tartásra kötelezettet terhelő szolgáltatást.
(3) Ha a szerződés célja a szerződés módosításával nem valósítható meg, bármelyik fél kérheti a bíróságtól a szerződés megszüntetését.
(4) A bíróság a felek kérelméhez nincs kötve, de nem alkalmazhat olyan jogkövetkezményt, amely ellen mindkét fél tiltakozik.
A tartási szerződés kérelemre módosítható, s annak során mindkét fél érdekeit figyelembe kell venni. A törvény megszövegezése véleményem szerint kissé pontatlan és nagyvonalú (tkp. akkor indokolt a módosítás, ha a fenntartás indokolatlan...). Kiemeli a törvény különösen a felek viszonyának megromlását, mint indokot, ami megfelel a bírói gyakorlatnak.
6:496. § [Ingyenes tartási szerződés]
(1) E fejezet rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell az olyan tartási szerződésre, amely alapján a tartásra jogosult ellenszolgáltatás nyújtására nem köteles.
(2) Ha a körülményekből más nem következik, a közeli hozzátartozók között létrejött tartási szerződésből folyó kötelezettségek teljesítéséért ellenszolgáltatás nem jár.
(3) Az ingyenes tartási szerződés a tartásra kötelezett halálával megszűnik.
(4) Ha a szerződés teljesítése vagy életjáradéki szerződéssé módosítása a szerződéskötés után megváltozott vagyoni körülményeinél fogva a tartásra kötelezettre nézve túlságosan nagy megterheléssel járna, a tartásra kötelezett kérheti a bíróságtól a szerződés megszüntetését.
(5) Az ingyenes tartás esetén a tartási kötelezettség teljesítésének megtagadására az ajándékozási szerződés, az eltartó felelősségére az ingyenes szerződésekért fennálló felelősség szabályait kell megfelelően alkalmazni.
A tananyag az ELTESCORM TESZT keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések