6:232. § [Saját termelésű mezőgazdasági áru szolgáltatására kötött adásvételi szerződés]
(1) Ha az eladó az adásvételi szerződésben maga termelte mezőgazdasági termény, termék, saját nevelésű vagy hizlalású állat későbbi időpontban történő szolgáltatására vállal kötelezettséget, jogosult a szerződésben kikötött mennyiségnél tíz százalékkal kevesebbet teljesíteni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szerződést az eladó jogosult a kikötött teljesítési idő előtt is teljesíteni, feltéve, hogy a vevőt a teljesítés megkezdéséről az átvételhez szükséges felkészülési idő biztosításával előzetesen értesíti.
A Ptk. nem szabályozza önálló szerződéstípusként a mezőgazdasági termékértékesítési szerződést, viszont fenntartja azt az indokolt speciális szabályt, hogy – a mezőgazdasági termelés sajátosságaira tekintettel – az eladó jogosult 10%-kal kevesebbet teljesíteni.
BH2006. 58. Együttműködési kötelezettség mezőgazdasági termékértékesítési szerződés teljesítése során.
BH2001. 114. Az elmaradt haszon mértéke mezőgazdasági termékértékesítési szerződés megszegése esetén.
BH1992. 476. Mennyiségi eltérés mezőgazdasági termékértékesítési szerződés esetén
BDT2012. 2639. A vételár meghatározásának módja adásvételi típusú mezőgazdasági termékértékesítési szerződés esetén.
BDT2009. 2064. A jelentős létszámú, tömeges mennyiségben vásárolt napos baromfi esetében a felek a szerződésben meghatározhatják azt a százalékos mennyiséget, amely határon belül a hibás (beteg) egyedek száma az egész állomány szempontjából hibás teljesítést nem eredményez. Külön kikötés nélkül, a szakmai szokásokból is következhet a hibás (beteg, elhullott) egyedek elfogadható százalékos aránya.
BDT2007. 1650. Az adásvételi és a vállalkozási mezőgazdasági termékértékesítési szerződés minősítése.
BDT2003. 847. Az ún. adási típusú mezőgazdasági termékértékesítési szerződés alapján a termelő a kikötött későbbi időpontban az állatok tulajdonát köteles átruházni, míg az ún. vállalkozási típusú változat esetén tulajdonjog átruházás nem történik, hanem a termelő szolgáltatásként a munkáját adja, amelynek ellenértéke a vállalkozói díj. A vállalkozási típusú termékértékesítési szerződés esetén a díj meghatározható úgy is, hogy a termelő a leadott állatok felvásárlási ára és a megrendelő költségei közötti különbözetre tarthat igényt munkája fejében. A napos állatok kiterhelése ilyenkor nem megelőlegezett vételár, nem termelési előleg, hanem csak a termelőknek járó díj számítása szempontjából van jelentősége. A termékértékesítési szerződés minősítésének nagy jelentősége van a kárveszélyviselés szempontjából; a senkinek fel nem róható okból bekövetkező állatelhullások kárkövetkezményei melyik félre hárulnak.
PRUGBERGER Tamás: A mezőgazdasági termékértékesítési és szolgáltatási szerződés a gazdasági változások tükrében. Jogtudományi Közlöny, 1997/9. 384-393. o.
BÍRÓ György: Az adásvételi szerződés, szállítási szerződés, a közüzemi szerződés és a mezőgazdasági termékértékesítési szerződés tipizálási kérdései. In Munkajog és polgári jog. 2001. 7-69. o.
A tananyag az ELTESCORM TESZT keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések