Vissza az előzőleg látogatott oldalra (nem elérhető funkció)Vissza a tananyag kezdőlapjára (P)Ugrás a tananyag előző oldalára (E)Ugrás a tananyag következő oldalára (V)Fogalom megjelenítés (nem elérhető funkció)Fogalmak listája (nem elérhető funkció)Oldal nyomtatása (nem elérhető funkció)Oldaltérkép megtekintése (D)Keresés az oldalon (nem elérhető funkció)Súgó megtekintése (S)

Hatodik Könyv: Kötelmi jog különös rész / A vállalkozási szerződés /6.4 Kutatási szerződés

6. A vállalkozási szerződés

6.4 Kutatási szerződés

6:253. § [Kutatási szerződés]

(1) Kutatási szerződés alapján a kutató kutatómunkával elérhető eredmény megvalósítására, a megrendelő annak átvételére és díj fizetésére köteles.

(2) A kutató közreműködőt a megrendelő hozzájárulása esetén vehet igénybe. Nincs szükség hozzájárulásra, ha a közreműködő igénybevétele a kutatás jellegével együtt jár.

(3) Ha az eredmény szerzői jogi védelemben részesül vagy iparjogvédelmi oltalomban részesíthető, a kutató a védelemből eredő vagyoni jogokat köteles a megrendelőre átruházni. Ha a vagyoni jog átruházását jogszabály kizárja, a kutató a megengedett legszélesebb terjedelmű felhasználási jog engedélyezésére köteles.

(4) Kutatási szerződésben a jogszavatosság kizárása vagy korlátozása semmis.

(5) A szerződéssel összefüggő üzleti titok jogosultja a megrendelő. A kutatómunka alapján elkészített szellemi alkotás nyilvánosságra hozatalához a megrendelő előzetes hozzájárulása szükséges.

(6) Ha a felek abban állapodnak meg, hogy a díj a kutatás eredménytelen befejezése esetén is jár, a kutatás végzésére és a kutató díjigényére a megbízás szabályait kell alkalmazni.

A Ptk. nem változtat érdemben a kutatási szerződés fogalmán, de a szerződés eredménykötelem jellegét a definícióban is megjeleníti: a vállalkozó kötelezettsége kutatómunkával elérhető eredmény megvalósítása. Az eredménykötelem jelleg határozottabb megjelenítése nem jelenti, hogy a Ptk. szakítana a megbízási jellegű kutatási szerződés lehetőségével, amely esetén díj eredmény hiányában is jár. Ezt a 6:253. § (6) bekezdése továbbra is lehetővé teszi. A Ptk. – az általános szerkesztési elvekkel összhangban – elhagyja az írásbeli formára vonatkozó előírást.

Bár a Ptk. főszabállyá teszi a közreműködő igénybevételének jogát (6:129. §), a Ptk. a kutatási szerződés esetén – a jogviszony jellegére tekintettel – kivételt ad ez alól, így közreműködőt a kutató főszabályként csak a megrendelő hozzájárulása esetén vehet igénybe. A Ptk. változatlanul veszi át az 1959-es Ptk.-nak a főszabály alóli kivételét.

Az 1959-es Ptk. 412. § (3) bekezdése szerint a szerződéssel kapcsolatban rendelkezésre bocsátott, jogi oltalomban részesíthető szellemi alkotások tekintetében a) ha a megrendelő a rendelkezés jogát kiköti, a vállalkozó a szellemi alkotást csak saját belső tevékenységéhez használhatja fel, nyilvánosságra nem hozhatja, harmadik személlyel nem közölheti; ilyen esetben a szellemi alkotással a megrendelő szabadon rendelkezik; b) ha a megrendelő a rendelkezés jogát nem köti ki, a szellemi alkotást csak saját üzemi tevékenysége körében használhatja fel, nyilvánosságra nem hozhatja, harmadik személlyel nem közölheti; ilyen esetben a szellemi alkotással a vállalkozó szabadon rendelkezik. A Ptk. ezzel szemben diszpozitív szabállyal úgy rendelkezik, hogy az oltalomban részesíthető kutatási eredményhez fűződő vagyoni jogot a kutatási szerződés alapján a kutató átruházza a megrendelőre. A felek eltérő rendelkezésének hiányában tehát a Ptk. alapján a jelen szabály alkalmazásával a jogátruházás a kutatási szerződés alapján megtörténik. Ha a szerződés tárgya olya mű, amely a külön szabályok (pl. Szjt.) alapján nem átruházható, akkor a megrendelő a teljes védelmi időre szóló, területi korlát nélküli, minden felhasználási módra kiterjedő felhasználási jogot szerez.

„A kutató érvényesen nem zárhatja ki a jogszavatosságot, amely a megrendelőnek a kutatás alapján elkészített, szerzői jogi, iparjogvédelmi oltalmi tárgyra vonatkozó vagyoni (felhasználási) jogok akadálytalan és korlátozásmentes gyakorolhatóságáért áll fenn. A kutatási szerződésnek ugyanis szerves része, hogy a kutató saját (ideértve a munkavállalókat és az igénybe vehető közreműködőket is) szellemi alkotó tevékenysége kifejtésével nyújtja a kutatási szolgáltatást. Ha a jogszavatosság kizárható vagy korlátozható lenne, a szerződés lényeges tartalmi eleme hiányozna. A kutató nem teljesít szerződésszerűen, ha kutatási eredményként más személy javára fennálló oltalom alá tartozó vagy ilyen oltalommal korlátozott oltalmi tárgyat határoz meg. Ez tekinthető a kutató legsúlyosabb szerződésszegésének.” (FALUDI Gábor: Kutatási szerződés. In VÉKÁS Lajos (szerk.): A Polgári Törvénykönyv magyarázatokkal. Budapest, 2013, Complex, 735. o.)

Vissza a tartalomjegyzékhez

A tananyag az ELTESCORM TESZT keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések