6:255. § [Mezőgazdasági vállalkozási szerződés]
(1) Mezőgazdasági vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó a megrendelő tulajdonában álló állat nevelésére, vagy terménynek a megrendelő tulajdonában álló területen való megtermelésére, a megrendelő díj fizetésére köteles.
(2) A vállalkozó a szerződésnek az állat vagy a termény betegsége miatti lehetetlenné válásáért nem felelős, ha a megbetegedést az ellenőrzési körén kívüli elháríthatatlan ok idézte elő. Ebben az esetben a vállalkozót arányos díj illeti meg.
(3) A megrendelő által elszámolásra vagy előlegként adott szolgáltatások visszafizetését a termelő nem tagadhatja meg azon az alapon, hogy azok a termelés eredményéből nem fedezhetők.
A Ptk. megszünteti a mezőgazdasági termékértékesítési szerződést mint önálló szerződéstípust, és annak az adásvételi változatát az adásvétel, vállalkozási változatát pedig a vállalkozási szerződés körében szabályozza. Ez a különbségtétel az 1959-es Ptk. rendelkezései alapján is egyértelmű volt: míg a 417. § (1) bekezdése adásvételi jellegű jogviszonyt szabályozott, a (2) bekezdés esetén a szerződés tárgya valamely terméknek meghatározott területen megtermelése, továbbá állat nevelése vagy hizlalása volt; ez utóbbi jogviszonyra az 1959-es Ptk. 422. § (4) bekezdése a vállalkozás szabályait rendelte alkalmazni.
A Ptk. a lehetetlenné válást a vállalkozás szabályaitól eltérően, a jogviszony speciális jellegére tekintettel, a vállalkozó érdekeit hangsúlyosabban figyelembe véve szabályozza, összhangban az erre vonatkozó bírói gyakorlattal.
A visszafizetés megtagadásának szabálya változatlan maradt a Ptk.-ban.
6:256. § [Közszolgáltatási szerződés]
(1) Közszolgáltatási szerződés alapján a szolgáltató általános gazdasági érdekű szolgáltatás nyújtására, a felhasználó díj fizetésére köteles.
(2) A szolgáltatót szerződéskötési kötelezettség terheli.
(3) A felhasználó a díjat havonta, utólag köteles megfizetni.
A Ptk. – az 1959-es Ptk.-tól eltérően – a közüzemi szolgáltatások igénybevételére létrejött szerződést a vállalkozási szerződés altípusának tekinti. A szerződési cél ugyanis valójában nem energiahordozók (gáz, villany) tulajdonjogának megszerzése, hanem sokkal inkább a tág értelemben vett közüzemi szolgáltatások biztonságos és folyamatos biztosítása.
A Ptk. a szerződési altípusról csupán néhány elvi rendelkezést fogalmaz meg. A közszolgáltatási szerződésnek a kódexben való megjelenítése változatlanul azt a fontos elvi közelítést fejezi ki, hogy a közüzemi szolgáltatások nyújtása nem közhatalmi, hanem polgári jogi természetű, tehát az egyenjogúság és mellérendeltség által meghatározott szerződéses jogviszony keretei között történik.
A közüzemi szolgáltatások közös vonása, hogy a szerződés megkötése, létrejötte, a szerződés tartalma, különösen a nyújtott szolgáltatás időszakos szüneteltetése vagy korlátozása, továbbá a szerződés felmondással való megszüntetése – garanciális okokból – külön jogszabályok jórészt kógens rendelkezéseinek részletszabályaiban jelenik meg. A közüzemi szolgáltatást ugyanis jelentős arányban fogyasztók veszik igénybe, emellett a szolgáltatások szakági jellege a fogyasztói szerződések körén kívül is indokolják a külön jogszabályokban részletezett garanciális rendezést.
A tananyag az ELTESCORM TESZT keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések