6:273. § [Utasítás]
(1) A megbízott köteles a megbízó utasításait követni.
(2) A megbízott a megbízó utasításától akkor térhet el, ha ezt a megbízó érdeke feltétlenül megköveteli, és a megbízó előzetes értesítésére már nincs mód. Ilyen esetben a megbízót késedelem nélkül értesíteni kell.
(3) Ha a megbízó célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, a megbízott köteles őt erre figyelmeztetni. Ha a megbízó a figyelmeztetés ellenére utasítását fenntartja, a megbízott a szerződéstől elállhat, illetve a szerződést felmondhatja, vagy a feladatot a megbízó utasításai szerint, a megbízó kockázatára elláthatja. Meg kell tagadnia az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása jogszabály vagy hatósági határozat megsértésére vezetne, vagy veszélyeztetné mások személyét vagy vagyonát.
(4) A megbízó köteles megtéríteni az utasítás teljesítésével kapcsolatban felmerült költségeket. A megbízott az utasítás teljesítését megfelelő biztosíték adásához kötheti. Ha a megbízó nem ad megfelelő biztosítékot, a megbízott az utasítás teljesítését megtagadhatja.
A korábbi szabályozás azt tekinti a megbízás alapelvének, hogy a megbízó az ügy ura, tehát a megbízó utasításainak megfelelően köteles a megbízott eljárni. Két esetben merül fel a probléma: egyrészt, ha indokolt az utasítástól eltérni, de a megbízó előzetes értesítése, új utasítás kérése lehetetlen, másrészt a az utasítások szakmai értelemben rosszak (célszerűtlenek vagy szakszerűtlenek), jogszabályba vagy hatósági rendelkezésbe ütköznek, vagy a megbízott munkáját jelentősen megnehezítik. A korábbi szabályozással megegyezően (Ptk.477.(2) bekezdése), [ld. [vö:6:273.§.(2) bekezdése] a megbízó hozzájárulása nélkül a megbízott az utasítástól két konjunktív feltétel fennállása esetén térhet el:
A megbízó érdekeit védi a szabály, hiszen olyan esetben teszi lehetővé az utasítástól való eltérést, amikor annak a teljesítése nem állna a megbízó érdekében, azaz a szabály alkalmas lehet a megbízó károsodásának az elkerülésére. A megbízó érdekét szolgálja továbbá az is, hogy a Ptk a megbízottat kötelezi, hogy a megbízót a változásról késedelem nélkül értesítse.
Az értesítési kötelezettség elmulasztása vagy késedelmes teljesítése megalapozhatja a megbízott kártérítési kötelezettségét. A Ptk. tehát e körben nem az utasítástól való eltérést szankcionálja. E rendelkezés azokat az eseteket szabályozza, amelyekben az utasítástól való eltérés indokolt volt, de a megbízott az őt az eltéréssel kapcsolatban terhelő tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget, megfosztva ezáltal a megbízót attól, hogy felmérje a kialakult helyzetet és új utasítást adjon. Ugyancsak megalapozza megbízott felelősségét, ha a megbízott úgy tért el az utasítástól, hogy arra nem lett volna jogosult.
A jogalkotó egységesíti és pontosítja a korábbi szabályozást, kiegészítve a rendelkezést a jogszerűtlen valamint az élet és vagyonbiztonságot veszélyeztető utasítások megtagadásának a szabályaival.
A célszerűtlen és szakszerűtlen utasítások tekintetében a Ptk. változtat a szabályokon, a megbízott köteles az ilyen utasításokat is végrehajtani, ha a megbízó a figyelmeztetés ellenére fenntartotta az utasítását Ez, adott esetben a megbízott jó hírnevének a csorbulásához is vezethet. A megbízott szakértelméről alkotott képet jelentősen befolyásolja, hogy a megbízott hogyan teljesíti a megbízásait. A Ptk. kimondja, hogy a megbízó. ha megismétli a szakszerűtlen utasítását, a megbízott elállhat a szerződéstől, illetve azt fel is mondhatja. Nem változtat a törvényhozó azon a szabályán, hogyha az ilyen utasítást a megbízott végrehajtja, annak kockázata a megbízót terheli.
Kötelezővé teszi a megbízott számára az utasítás teljesítésének megtagadását, ha az nem csak célszerűtlen vagy szakszerűtlen, hanem végrehajtása jogszabályt vagy hatósági határozatot sértene, vagy mások személyét vagy vagyonát veszélyeztetné.
A Ptk. megismétli a vállalkozási szerződések közös szabályai között kimondott szabályt, a megbízó köteles megtéríteni az utasítás teljesítésével kapcsolatban felmerült költségeket.
Ugyancsak az utasítás teljesítésének megtagadását vonhatja maga után az a rendelkezés, hogy a megbízott az utasítás teljesítését megfelelő biztosíték adásához kötheti, és az elmarad.
Jogeset: Általános szabály, hogy a megbízott a rábízott ügyet a megbízó utasítása szerint és érdekének megfelelően köteles ellátni, de az ingatlanközvetítői szerződés speciális jellege alapján a potenciális vevők igénye, kívánsága is befolyásolja, hogy az ingatlanközvetítő hogyan látja el a megbízását, milyen tevékenységet fejt ki. Téves az a jogértelmezés, mely szerint a megbízott csak akkor tarthat igényt a közvetítői díjra, ha – függetlenül a vevő igényétől – teljes szolgáltatást nyújt, és a felek az ingatlanközvetítő által közölt „irányáron” kötik meg az adásvételi szerződést.[BDT.2002.676.]
Jogeset: A megbízó korlátlan utasítási joga a megbízott tevékenységének ellátására vonatkozik. A megbízási szerződés egyéb kikötéseit, így a díjazásra vonatkozó megállapodást egyedi utasítással nem módosíthatja. [BH2006.321.]
A tananyag az ELTESCORM TESZT keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések