6:276. § [Megbízási díj]
(1) A megbízott megbízási díjra akkor is jogosult, ha eljárása nem vezetett eredményre, kivéve, ha az eredmény részben vagy egészben azért maradt el, mert a megbízott felróhatóan járt el.
(2) A megbízási díj a szerződés teljesítésekor esedékes. Ha a szerződés a megbízás teljesítése előtt szűnt meg, a megbízott a megbízási díjnak tevékenységével arányos részét követelheti.
(3) A megbízott a megbízás ellátásával rendszerint együtt járó költségek előlegezésére köteles.
(4) A szerződés megszűnésekor a megbízó köteles a megbízottat a megbízás alapján harmadik személyekkel szemben vállalt kötelezettségei alól mentesíteni, valamint szükséges és indokolt költségeit megtéríteni.
A megbízási díj tekintetében nem változtat a jogalkotó a régi Ptk. szabályain, egyetlen érdemi változás a megbízás ellátásával együtt járó költségek előlegezésére vonatkozik.
Ennek alapvető oka az volt, hogy az üzleti élet igényeit kívánta alapul venni, és a költségek előlegezése terén nem kívánt különbséget tenni a megbízási és a vállalkozási típusú szerződések között. A korábbi szabályozás csak azt foglalta magában, hogy az ügy ellátásával kapcsolatban felmerült költségek a megbízót terhelik. A Ptk. a szerződések általános szabályai között már úgy rendelkezik, hogy az ellenszolgáltatás magában foglalja a szerződés teljesítésével rendszerint együtt járó költségeket.[ld. [6:133.§.]. Ebből következően a megbízási díj külön kikötés nélkül is magában foglalja azokat a költségeket, amelyek a szerződés teljesítésével rendszerint együtt járnak. Külön kikötés hiányában a megbízott nem tarthat igényt azokra a költségeire, amelyek a szerződés teljesítése során indokoltan merültek fel, de azok a szerződés teljesítésével rendszerint nem járnak együtt. A változtatás itt arra irányul, hogy a felek a szerződéskötés időpontjában mérjék fel , a megbízó pedig ennek ismeretében dönthessen a szerződés teljesítésével várhatóan együtt járó költségekről .A Ptk. továbbra sem rendezi a megbízási díj fizetésének lehetséges módját, és arról sem rendelkezik, hogy a felek kiköthetnek-e sikerdíjat.
A bírói gyakorlat következetesen elismerte a sikerdíj kikötésének jogszerűségét.[ld. [Lásd: Szegedi Ítélőtábla Polgári Kollégiumának vitaanyagát a vállalkozás és a megbízási szerződés elhatárolási kérdéseiről, különös tekintettel az eredmény orientált (sikerdíjas) szerződésekre, de összhangban a Legfelsőbb Bíróság álláspontjával [BH.2005.28.] A szakértői vélemény rámutatott arra, hogy nem teszi vegyes szerződéssé a megbízási szerződést az, ha a felek sikerdíjat kötnek ki. Sikerdíjat éppen azért kötnek ki a felek, mert a szerződéssel elérni kívánt eredmény elérése bizonytalan (nyelvoktatás, gyógyítás, perbeli képviselet ellátására kötött szerződés esetén fogalmilag a szolgáltatást nyújtó fél nem tudja garantálni az eredmény elérését, hiszen az eredmény elérése nem csak a megbízott feladatának gondos ellátásán, hanem a megbízó, illetőleg akinek az érdekében a szolgáltatása nyújtásra kerül magatartásán is múlik. Az eredmény el nem érése esetén a megbízott csak abban az esetben vonható felelősségre, ha felróhatóan járt el, A sikerdíj nem teszi eredménykötelemmé a jogviszonyt, pusztán motiválni hivatott a megbízottat, a megbízott nem követ el szerződésszegést, ha az eljárása eredménytelen, ennek jogkövetkezménye az lesz, hogy nem válik jogosulttá a sikerdíjra.
Jogeset: A megbízási szerződés „sikerdíj” kikötésének a semmissége a szerződés részbeni érvénytelenségét okozhatja Ez esetben nem kizárt a tevékenységgel arányos megbízási díj megállapítása.[EBH.2008.1771.]
A megbízási szerződés általános szabályai szerint a megbízott díjazásra [ ld. [Kúria.Pfv.VIII.21.394/2011/6.szám] jogosult, a megbízó pedig díjfizetésre köteles. A vélelem a visszterhesség mellett szól, a megbízót terheli annak bizonyítása, hogy a felek között ingyenes, úgynevezett szívességi megbízás jött létre.[ld. [6:280.§.]
A szerződő felek a megbízási szerződésben is kiköthetik valamely eredmény elérését, de annak ismeretében, hogy az eredmény elérését a megbízott gondos eljárásán kívül számos más tényező is befolyásolhatja. Ezért a Ptk. úgy rendelkezik, hogy a megbízott a megbízási díjra akkor is jogosult, ha eljárása nem vezetett eredményre.[ld. [BDT.2012.2685.] Abban az esetben, ha a megbízott a feladata ellátása körében felróható magatartást tanúsított, a megbízási díj nem illeti meg. Ennek bizonyítása a megbízót terheli.
A bírói gyakorlat nem volt egységes annak megítélésében, hogy valamely eredmény elérésének kikötése nem minősíti-e a megbízási szerződést vállalkozási szerződéssé, és ezáltal az eredményfelelősségre, a díjazásra a szerződés megszűnésére a vállalkozási szerződés szabályait kell-e alkalmazni. A Ptk. határozott álláspontja, hogy a megbízás nem hoz létre eredménykötelmet. A klasszikus megbízási szerződésekben is elterjedtek az úgynevezett sikerdíjra vonatkozó kikötések. Sikerdíj ellenében a megbízott valamely eredmény (például: árkedvezmény, pernyertesség stb.) elérését vállalja. A sikerdíj kikötése nem változtat a jogviszony jellegén, nem teszi a megbízási szerződést még vállalkozással vegyes szerződéssé sem.]
A Ptk. díszpozitív módon rendelkezik arról, hogy a megbízási díj a szerződés teljesítésekor esedékes.(6:276.§.(2). bekezdése) Ettől eltérően is megállapodhatnak a szerződésben, kiköthetik például a feladat eredményes ellátását, külön meghatározhatják annak helyét, idejét, módját stb. A szerződés megszűnésekor el kell számolni, a díj mindenképpen esedékessé válik.(6:279.§.) Ha a szerződés a megbízás teljesítése előtt szűnik meg, a megbízott a megbízási díjnak tevékenységével arányos részét követelheti.
Esetjog: Ha a megbízó az eredményhez kötött díjazáson alapuló megbízási szerződés hatálya alatt a dolgot másnak értékesíti, a megbízás tárgytalanná válik. Ilyen esetben a szerződés megszűnése a megbízó elhatározásán múlik. Kártérítési felelőssége csak akkor állapítható meg, ha az elhatározása önkényes, ésszerű indokot nélkülöz.[BH.2012.100.] 3/2006. Polgári Jogegységi Határozat
Esetjog: ha a megbízási szerződés megszűnése után következett be a kikötött eredmény, a megbízottnak kell bizonyítania az eredmény bekövetkezését, és ennek a megbízotti tevékenységével fennálló okozati összefüggését.[ EBH.2009.1613.]
Változott a költségek előlegezésére vonatkozó diszpozitív szabály is. A Ptk. a felek megállapodására bízza, hogy melyek azok a költségek, amelyeket a megbízási díj tartalmaz, és melyeket követelhet még a megbízási díjon felül. A költségek előlegezésével kapcsolatos új rendelkezés, hogy a megbízott köteles előlegezni a megbízás ellátásával kapcsolatban felmerült költségeket.
Nem változott a jogszabályi rendelkezés a vonatkozásban sem, hogy a felek közötti elszámolással egyidejűleg a megbízottat a harmadik személyekkel szemben vállalt, a megbízásból eredő kötelezettségei alól a megbízónak mentesítenie kell.
A tananyag az ELTESCORM TESZT keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések