6:278. § [Felmondás]
(1) A szerződést bármelyik fél felmondhatja.
(2) A megbízó felmondása esetén a megbízó köteles megtéríteni a megbízottnak a felmondással okozott kárt, kivéve, ha a felmondásra a megbízott szerződésszegése miatt került sor.
(3) Ha a szerződést a megbízott alkalmatlan időben mondta fel, köteles megtéríteni a megbízónak a felmondással okozott kárt, kivéve, ha a felmondásra a megbízó szerződésszegése miatt került sor.
(4) A felmondás jogának korlátozása vagy kizárása semmis. Tartós megbízási jogviszony esetén a felek megállapodhatnak a felmondás jogának korlátozásában, és kiköthetik azt is, hogy meghatározott idő előtt a rendes felmondás joga nem gyakorolható.
Az új Ptk. a szerződések általános szabályai között kimondja, hogy a felmondás a szerződést megszünteti; ezért nem tartja fenn a megbízásra vonatkozó speciális megszűnési okok és szabályok jelentős részét abból kiindulva, hogy, azok helyett megfelelőek a szerződés általános szabályai:
A korábbi szabályozás alapján a megbízás megszűnt a megbízott halálával. A megbízó halála viszont nem minősült feltétlen megszűnési oknak, mert az eset körülményei szerint a szerződés ilyenkor is hatályban maradhatott mindaddig, amíg az örökösök azt vissza nem vonták. Indokolatlan volt a Ptk. álláspontja szerint a megbízó oldalán bekövetkező egyetemleges jogutódlás, azaz a megbízó halála vagy jogutódlással történő megszűnése a megbízási szerződés megszűnésével járjon. (példaként említette, az ügyvédi megbízást, az ingatlanértékesítési megbízást, mivel nem látszott ebben az esetben sem indokoltnak a szerződés megszűnésének főszabályként való kimondása, hiszen a továbbiakban is lehetősége volt az örökösöknek, vagy a jogutódoknak a szerződés felmondására. Ez a helyzet mindkét fél szempontjából előnyösebb és dogmatikailag is megalapozottabb megoldáshoz vezet .A jogalkotó ezen szabályokat a kötelem megszűnésének általános szabályai között rendezi. [ld. [6:3.§.] A Ptk. ugyancsak elhagyta a cselekvőképtelenné vagy korlátozottan cselekvőképessé válás esetén a szerződés megszűnését, hiszen a cselekvőképesség korlátozása esetén a korlátozás módjától és mértékétől is függ, hogy az a szerződés megszűnéséhez vezet-e.
Az új szabályozás eltér a vonatkozásban is, hogy nem kívánta a többi nevesített szerződésnél hangsúlyosabban kifejezésre juttatni a szerződő partner iránti bizalom fontosságát, A korábbi szabályozás a megbízó és a megbízott számára is biztosította a felmondás jogát. A szabályozás azonban eltérően alakult a két fél esetén: míg a megbízó bármikor jogosult volt azonnali hatállyal felmondani a szerződést, addig a megbízott azonnali hatályú felmondási joga csak szankciós jelleggel, a megbízó súlyos szerződésszegése esetén illette meg. A megbízási szerződés felmondása körében ez alól kivételt tesz a törvényhozó, mindkét felet feljogosítja a megbízási szerződés azonnali hatályú felmondására.
Nem tartja fenn azt a szabályát sem, hogy a felmondáshoz a kártérítési szankció abban az esetben járul, ha a felmondás alapos ok nélkül történt. A 3/2006.PJE kimondta, hogy a visszterhes megbízási szerződés bármelyik alanya kártérítési felelősséggel tartozik a másik féllel szemben, ha a felmondásának nem volt alapos indoka. E felelősség fennállását az indokolta,hogy az ilyen felmondás nem felelt meg a Ptk. általános jogelvének, amely szerint a polgári jogi jogviszonyokban úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható [ld. [1:4.§.(1) bekezdés] A Ptk. a szerződésszegési ( kontraktuális) kártérítési felelősség alóli kimentés körében szakított a vétkességi ( felróhatósági ) elvvel. E szerint a károsult másik fél kárának megtérítésére tarthat igényt akkor is ha a szerződésszegő az általános elvárhatóság mércéjének megfelelően járt el, de a fél ( a károsult) jogos ügyleti várakozásai ennek ellenére meghiúsultak. A kontraktuális kártérítési felelősség megváltozott koncepciójának felelnek meg a megbízási szerződés felmondásával okozott kár megtérítésének szabályai. Ennek megfelelően a 3/2006 PJE eltérő szemléletű iránymutatása sem tartható fenn.
Ha a megbízás felmondása alapos ok nélkül történt az okozott kárt meg kellett térítenie.
A Ptk. e körben helytállónak tekintette a 3/2006. PJE-t amely a Legfelsőbb Bíróság Tanácsainak eltérő joggyakorlására tekintettel kimondta, hogy a visszterhes megbízási szerződés – alapos felmondási ok hiányában történő – azonnali hatályú felmondása esetén a megbízó köteles a megbízott kárát megtéríteni. Ez alól azzal mentheti ki magát, hogy a felmondása a megbízott súlyos, a bizalmát megrendítő –akár vétlen- szerződés szegése miatt került sor. Az új Ptk. a megbízott számára is biztosítja az azonnali hatályú felmondás jogát. Felmondásra tehát a megbízott attól függetlenül jogosult, hogy a megbízó az ügy intézéséről mennyi időn belül tud gondoskodni. A megbízott kártérítési felelősségét az alapozza meg, hogy alkalmatlan időben élt az azonnali hatályú felmondás jogával. ( Az alkalmatlan időben gyakorolt azonnali hatályú felmondás eseteinek kimunkálása még a bírói gyakorlatra vár.)
Az alkalmatlan idejű felmondással okozott kárt sem kell azonban megtérítenie, ha a felmondása a megbízó akár vétlen, de súlyos bizalomvesztéssel járó szerződésszegése miatt került sor.
Jogeset: Amennyiben a megbízó bizonyítja, hogy a megbízottal szemben a bizalma ténylegesen megingott, ez a megbízási szerződés felmondásához alapos okot szolgáltat akkor is, ha a megbízott részéről nem történt szerződésszegő magatartás.[BH.2012.221.]
Mind a megbízó, mind a megbízott felmondás miatti kártérítési felelősségére egyebekben (további kimentési okok, a kártérítés mértéke stb.) a szerződésszegés kártérítési felelősség általános szabályai az irányadók. Az új Ptk. egyértelművé teszi, hogy a rendelkezés kizárólag a rendes felmondás korlátozását és kizárását teszi lehetővé, súlyos szerződésszegés esetén továbbra is lehetőség van tehát a felmondási jog gyakorlására. A Ptk. fenntartja ugyan a régi Ptk-nak a felmondási jog kizárására, illetőleg korlátozásának semmisségére vonatkozó főszabályt, a semmisségi szabály alól azonban változatlan kivételt enged a tartós megbízási jogviszony esetében. Tartós megbízás esetén a felek megállapodhatnak a felmondás jogának a korlátozásában, illetőleg abban, hogy meghatározott idő előtt a rendes felmondás joga nem gyakorolható. A felmondás kizárása ez esetben is semmis.
Jogeset: Folyamatos megbízási jogviszony esetén a felmondási jog korlátozása nem terjedhet odáig, hogy a felek a szerződés teljes időtartamára kizárják a felmondás gyakorlásának a lehetőségét.[EBH.2006.1510.]
A tananyag az ELTESCORM TESZT keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések