A megbízási típusú szerződések két nevesített szerződési altípusa:a bizomány és a szállítmányozás. Az új szabályozás nem veszi át többek között az európai alapelvek és az UNIDROIT alapelvek által szabályozott közvetett képviselet konstrukcióját. Ebből következően a szabályozás nem teszi lehetővé, hogy a megbízó és a harmadik személy között – legalább is a bizományost a megbízó képviselőjeként pozícionálva – a tulajdonszerzés közvetlenül bekövetkezzen. A szabályozás nem kívánja a bizományi szerződés szabályait radikálisan átalakítani.
6:281. § [Bizományi szerződés]
(1) Bizományi szerződés alapján a bizományos a megbízó javára a saját nevében ingó dologra adásvételi szerződés kötésére, a megbízó a díj megfizetésére köteles.
(2) E fejezet rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell az olyan bizományi szerződésre, amely alapján a bizományos más szerződés kötésére vállal kötelezettséget.
(3) Semmis a bizományi szerződés, ha annak alapján a bizományos ingatlan tulajdonjogának a megszerzésére köteles.
A Ptk. a bizományi szerződést a megbízási szerződés önálló altípusaként szabályozza. A bizományi jogviszony kettős jellegű, amely a jogviszony közvetítői jellegéből fakad. A bizományos két irányban szerződik: megbízójával megköti a bizományosi szerződést, és annak teljesítéseként egy harmadik személlyel az adásvételi, vagy egyéb más szerződést. A két szerződés által három személy válik érintetté:
A két szerződést a bizományos személye kapcsolja össze. A bizományos mindkét szerződésben szerződő félként szerepel, szerződéses pozíciója azonban önálló, megbízója felé közvetítőként, a harmadik személy számára önálló gazdasági szereplőként (eladó, vevő, megrendelő) jelenik meg. Mind a régi Ptk., mind az új Ptk. a bizományos alapvető kötelezettségeként szerződés, tipikusan adásvételi szerződés megkötését határozza meg. A szabályozás szűk körben fenntartja annak a lehetőségét is, hogy a bizományos nem adásvételi, hanem más szerződés megkötésére vállaljon kötelezettséget. Az adásvételi bizomány modelljéből kiindulva azonban ennek lehetőségét a kialakult bírói gyakorlatnál szűkebb körre kívánja szorítani.
A bírói gyakorlat bizományi szerződésként ismert el egyes olyan szerződéseket is, melyekkel a megbízott például: vagyonkezelési, bérleti szerződések megkötésére vállalt kötelezettséget. A vagyoni forgalom fejlődésének eredményeként a bizomány jelentősége visszaszorult, és már csak egyike a közvetítőn keresztül történő értékesítésnek. A bizományi áruházak mellett elsősorban az értékpapír bizományi tevékenység az a terület, ahol a bizomány speciális szabályai megfelelően érvényesülhetnek.
A bizományos önállóan, a saját nevében eljárva, de a megbízó javára köti meg a szerződést.(adásvételi szerződést.) Az adásvétel tárgya csak ingó dolog lehet. Változtat tehát a szabályozás azon, hogy milyen szerződés megkötésére szólhat a bizományi szerződés. A korábbi szabályozás értelmében a bizomány tárgya más dolog, tehát így ingatlan is lehetett. A megszorítás indoka az, hogy a Ptk törvényjavaslatának miniszteri indokolása szerint az, hogy az ingatlan-nyilvántartási szabályok nem teszik lehetővé az ingatlan tulajdonjogának bizomány jogcímén történő bejegyzését, így nem jegyezhető be az ingatlan-nyilvántartásba olyan tulajdonosváltozás, amely eladóként nem az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett tulajdonost szerepelteti, vagy melynek vevője nem maga kíván az ingatlan nyilvántartásban megjelenni, hanem, mint vevő egy harmadik személy, a bizományi jogviszony megbízója jogszerzése érdekében jár el.
Jogeset: A közvetett képviselet lényege abban áll, hogy a megbízott képviselő ugyan a megbízó utasításai szerint és érdekeinek megfelelően jár el, azonban a saját nevében teszi meg a jognyilatkozatot és köt szerződést, ezért a megbízott és a harmadik személy egymással szemben, közvetlenül válnak jogosulttá, és kötelezetté a megbízó és a harmadik személy között nem jön létre közvetlen jogviszony. [BDT 2006.1395.], [BDT 2012.2007.]
Mivel az értékpapír is ingó dolognak minősül, a bizományi szerződésre vonatkozó szabályai érvényesülnek az értékpapírok adásvételére kötött bizományi szerződések esetében is. Az értékpapír bizomány speciális szabályait a befektetési vállalkozásokról, és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. tv. 70-72.§-ai tartalmazzák.
A felek alapvető jogai és kötelezettségei nem térnek el az új szabályozás szerint sem, ha a bizományos a fenti feltételek megléte esetén adásvételi szerződés megkötésére, a megbízó pedig díj fizetésére köteles. A megbízás szabályainak megfelelő alkalmazásával itt is a vélelem a szerződés visszterhessége mellett szól. Nem kizárt azonban a bizományi szerződés ingyenessége sem. Az általános szabályokból eredően a bizományos akkor teljesít szerződésszerűen, a megbízóra jellemző gondos eljárással és együttműködéssel, ha az adásvételi szerződés megkötését előkészíti, és a bizományi szerződésben foglalt tartalommal a szerződést megköti.
A bírói gyakorlat gyakran találkozott a szerződéstípusuk elhatárolási problémáival, elsősorban a megbízási és bizományi szerződések elhatárolásának a kérdéseivel.[Lásd: a megbízási és a bizományosi jogviszony elhatárolása:[BDT 2001.534.]
A bizományi és az un. saját számlás szerződések elhatárolása szintén felvetett jogalkalmazási problémákat. A szerződés gazdasági-jogi tartalma alapján dönthető el, hogy a tovább-eladás céljából beszerző fél „saját számlás” adásvételi, szállítási, illetve raktári szerződést, vagy – a raktári szerződésen belül – „idegen számlás” bizományi szerződést köt.[Ld. [BDT 2009.2007.] Az uralkodó álláspont szerint a „saját számlás” beszerzés az adásvételi, stb. szerződést, míg az „idegen számlás” beszerzés a bizományi szerződést jellemzi.
A jogalkotó egyértelművé teszi, a Ptk. szabályozása folytán, hogy az adásvételi bizomány tárgyát csak az ingó dolgok adásvétele képezi, semmisnek nyilvánítja azt a bizományi szerződést, amelynek alapján a bizományos ingatlan tulajdonjogának a megszerzésére köteles. (6:281.§ (3) bekezdés).
6:282. § [A bizományos jogállása]
(1) A bizományi szerződés alapján kötött adásvételi szerződés a bizományossal szerződő féllel szemben a bizományost jogosítja és kötelezi.
(2) A bizományos akkor áll helyt mindazoknak a kötelezettségeknek a teljesítéséért, amelyek a vele szerződő felet a szerződés folytán terhelik, ha ezt kifejezetten elvállalta.
(3) A bizományos hitelezői nem támaszthatnak igényt
a) a bizományossal szerződő féllel szemben fennálló és a megbízót illető követelésekre;
b) vételi bizomány esetén a bizományos által megvett dolgokra;
c) a bizományoshoz befolyt és elkülönítve tartott vagy kezelt olyan pénzösszegekre, amelyekről megállapítható, hogy a megbízót illetik.
A bizományos főkötelezettsége harmadik személlyel szerződést kötni saját nevében, de a megbízó javára. A bizományi szerződés a megbízó és a bizományos között jön létre, míg a bizományi szerződés teljesítéseként megkötött szerződés a bizományos és a vele szerződő harmadik személy között. A két jogviszony között nincs átjárás, a megbízó és a harmadik személy kizárólag a bizományossal szemben léphet fel a szerződés alapján. E körben továbbra is irányadó a bírói gyakorlat a közvetlen igényérvényesítés lehetőségét kizárta, e tekintetben változatlan szabályai ennek a jogelvnek az érvényesülésén nem változtattak.[ld. [LBH 2008.1882.]
Jogeset: A bizományossal adásvételi szerződés alapján kapcsolatban álló vevő az adásvételi szerződőséből eredő igényeit a megbízóval szemben, nem, kizárólag a bizományossal szemben érvényesítheti..[BH 2003.248]
Jelentősen változtatott ugyanakkor a Ptk. a régi Ptk. del credere felelősségi szabályán. A régi Ptk. 509.§ (2) bekezdése alapján a felek eltérő rendelkezés hiányában a bizományos köteles volt megbízójával szemben mindazon kötelezettségek teljesítéséért helytállni, amelyek a vele szerződő felet a szerződés folytán terhelték. Az új szabályozás egyértelművé teszi a del credere felelősség lényegét, két ponton is változtat a korábbi szabályozáshoz képest:
A Ptk. visszatérve ezzel a Kt. eredeti megoldásához – ezt a kötelezettséget csak abban az esetben telepíti a bizományosra, ha a szerződésben kifejezetten elvállalja (nyilvánvalóan magasabb megbízási díj ellenében). A Kt, szemléletének megfelelően der credere felelősség terheli a bizományost a kialakult és alkalmazandó kereskedelmi szokások alapján is. Mivel a Ptk. általános szerződési szabályai szerint a kereskedelmi szokások egyébként is a szerződés részévé válnak, erre a bizományi szerződés külön szabályai között a törvény nem utal. [Ld. [6:63.§. (5) bekezdés]
Az új szabályozás nem változtat a régi Ptk.-nak a megbízó védelmét szolgáló szabályain, a régi Ptk.-val egyező módon védett vagyonként határozza meg a bizományossal szerződő féllel szemben fennálló, és a megbízót illető követeléseket vételi bizomány esetén, a bizományos által megvett dolgokat, a bizományoshoz befolyt és elkülönítve tartott, vagy kezelt olyan pénzeszközöket, amelyekről megállapítható, hogy a megbízót illetik.
Az eladási bizományra átvett dolgok tulajdonjogát a bizományos nem szerzi meg, ezért a védelem fogalmilag kiterjed az eladási bizomány folytán a bizományoshoz került dolgokra is.
6:283. § [Tulajdonszerzés]
(1) Vételi bizomány esetén a bizományos a szerződés teljesítése során megszerzett ingó dolog tulajdonjogát az elszámolás során ruházza át a megbízóra.
(2) Eladási bizomány esetén a bizományos jogosult a megbízó tulajdonjogában álló ingó dolog tulajdonjogának az átruházására.
A Ptk. új rendelkezése, hogy egyértelművé teszi, hogy a bizományos tulajdonjogot szerez-e a szerződés tárgyán. A bizomány gazdasági oldalról való megközelítése esetén ésszerűtlennek tűnik az a konstrukció, hogy a tranzakció során a bizományos tulajdont szerezzen. Ez nemcsak a tulajdonszerzéssel járó problémák (közterhek, számviteli kötelezettségek, stb.) miatt valószínűsíthető, hanem amiatt is, hogy sem a megbízó, sem a bizományos szándéka nem irányul arra, hogy a bizományos tulajdont szerezzen.
A Ptk. a tulajdonszerzés kérdésének szabályozása során a Ptk. tulajdon átruházásra irányuló szabályaiból indul ki, és ezek alapján külön vizsgálja a vételi és az eladási bizomány esetén a tulajdonszerzés kérdését.
A vételi bizomány esetén a bizományos tulajdonszerzésének kimondása mégis szükséges, mert az adott jogszabályi környezetben (a nem tulajdonostól történő tulajdonszerzés szabályozása miatt) nincs olyan jogi megoldás, amely lehetővé tenné, hogy a bizományos tulajdonszerzése nélkül szálljon át a tulajdonjog az eladóról a megbízóra. A bizományos a harmadik személy eladóval megkötött adásvételi szerződés alapján megszerzett tulajdonjogot ruházza át a megbízóra.
Eladási bizomány esetén a bizományos a bizományi értékesítésre átvett, de a megbízó tulajdonában maradó ingó dologra kötheti meg harmadik személlyel (a vevővel) az adásvételi szerződést. A bizományos jogosultsága egyben kötelezettséget is jelent, mivel a bizományi szerződés fogalmi eleme az adásvételi szerződés megkötésének a bizományost terhelő kötelezettsége.
A nem tulajdonos bizományos tulajdonjog átruházására való feljogosítása tartalmilag annak a kimondását jelentheti, hogy – az elvetett képviseleti (megbízási) konstrukció helyett – a Ptk. e szabálya jogosítja fel a nem tulajdonos bizományost, mint speciális közvetítőt eladási bizomány jogcímén a megbízó tulajdonjogának az átruházására. E minőségében jogosult a saját nevében, de a megbízó javára az adásvételi szerződét megkötni. A harmadik személy vevő közvetlenül a tulajdonos megbízótól szerez tulajdonjogot.
Az adásvételi szerződés megkötéséig és a dolog átadásáig a kárveszély változatlanul a megbízót terheli azzal, hogy a bizományos a dolog gondos őrzésére köteles. Az e körben tanúsított károkozó magatartásért a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség [Ld. [6:142.§] szabályai alapján felel. Az adásvételi szerződés megkötését követően a vételi bizományhoz hasonlóan kerül sor a megbízó és a bizományos között az elszámolásra, amely a vételár kifizetésére, és a megbízási szerződés teljesítésével kapcsolatban felmerült költségek elszámolására is kiterjed.
Az eladási bizomány szabályozásának vitatható jellemzői között megemlítendő, hogy a tulajdonjog közvetlen átruházása ellenére a vevővel szemben változatlanul a bizományos marad az adásvételi szerződésből eredő jogok és kötelezettségek alanya. (6:282.§.(1) bekezdés) Ennek megfelelően, pl. a hibás teljesítésre, de a szerződés érvénytelenségére alapított igények is vele szemben érvényesíthetőek.
Jogeset: Nem állna összhangban a bizományos pozíciójával, ha a bizományi szerződés érvénytelensége esetén az eredeti állapot helyreállítására kerülne sor, hiszen az eredeti állapot helyreállítása mindig csonka lenne, mivel a csatlakozó szerződés érvényességét a bizomány érvénytelensége nem érintené, így az továbbra is érvényes lenne. Ez a gazdasági megközelítés összhangban áll az érvénytelenség Ptk. szerinti jogkövetkezményeivel. Az [1/2010. (VI.28.) PK véleményt] követően több ítélet és a Legfelsőbb Bíróság [EBH 2011.2414.] számú elvi döntése is kimondta, hogy a bizomány facere tevékenységre irányul, ezért a teljesítés megkezdését követően a szerződés érvénytelensége esetén nincs lehetőség az eredeti állapot helyreállítására. Mivel a PK vélemény a Ptk. érvénytelenségi szabályait előlegezte meg, bírói gyakorlat e tekintetben összhangban van a Ptk. új szabályaival.
Jogeset: Eladási bizomány esetén az adásvételi szerződés a bizomány a vevő között jön létre, így e szerződés eredményes megtámadása esetén az eredeti állapotot a vevő és a bizományos között kell helyreállítani [BH 2009.116.]
6:284. § [Bizományi díj]
A bizományosnak díj akkor jár, ha az adásvételi szerződést megkötötték, vagy ha a szerződés megkötésére a megbízó érdekkörében felmerült okból nem került sor.
A régi szabályozás szerint (Ptk. 511.§) a bizományosnak díj csak annyiban jár, amennyiben az adásvételi szerződést teljesítette. Az új szabályozás abban tér el a korábbi Ptk. rendelkezéseitől, hogy kimondja, hogy a bizományosnak akkor jár a díj, ha az adásvételi szerződést megkötötték, vagy ha a szerződés megkötésére a megbízó érdekkörében felmerült okból nem került sor. Ily módon a megbízóra telepíti annak kockázatát, hogy az eladó vagy a vevő nem teljesít. Ha a bizományos az eladó, illetve a vevő kiválasztása, vagy az adásvételi szerződés megkötése során nem a megbízásra jellemző gondossággal járt el, és a megkötött szerződés teljesítésére ez okból nem kerül sor, a bizományos a szerződésszegéssel okozott kár megtérítésének a szabályai szerint felel. A del credere felelősség alapján a bizományos nemcsak a szerződés megkötéséért, hanem a teljesítéséért is felel a megbízójával szemben. A megbízási díjra való jogosultság háttér szabályaként nem vehető figyelembe a megbízási szerződés általános díjszabálya sem [Ld. [6:276.§ (1) bekezdés], mivel a del credere felelősség alól a bizományos nem mentheti ki magát. A Ptk. általános szabályként rögzíti, hogy az ellenszolgáltatás magában foglalja a szerződés teljesítésével rendszerint együtt járó költségeket is [Ld. [6:133.§], a szerződés teljesítésével együtt nem járó költségek megtérítését a bizományos – külön megállapodás hiányában – nem követelheti.
Jogeset: bizományi szerződés alapján kötött adásvételi szerződés esetén a bizományos – megbízójával szemben – felelős a vele szerződő fél fizetési kötelezettségének teljesítéséért is (del credere felelősség). Olyan értelmezés nem adható e rendelkezésnek, hogy a bizományos csak a hozzá befolyt vételárat köteles a megbízójának átutalni, mert a bizományosi viszony és felelősség az egyszerű megbízásnál szigorúbb. A hatályos tárgyi jog nem tesz különbséget a külkereskedelmi bizomány, és a Polgári Törvénykönyvben szabályozott bizományi szerződés között. [BDT 2003.888.]Megjegyzés
Jogeset: A bizományi szerződés alapján kötött szállítási szerződés esetén a bizományos – megbízójával szemben – felelős a vele szerződő fél fizetési kötelezettségének teljesítéséért is. [Ptk. 509.§ /1/ és /2/ bekezdése], [BH 1994.152.]Megjegyzés
Jogeset: Import bizományi szerződés esetén – a felek eltérő megállapodásának hiányában – a bizomány ellátásával rendszerint együtt járó költségek, így az ügylet létrehozásával és bonyolításával kapcsolatos költségek (Pl.: a bankköltségek) a bizományost terhelik. [BH 1999.221.]Megjegyzés
6:285. § [Belépési jog]
(1) A bizományos az adásvételi szerződést a megbízóval maga is megkötheti, ha a dolog forgalmi értéke nyilvános információ alapján egyértelműen megállapítható.
(2) A bizományos belépése esetén is köteles a szerződést a megbízóra legkedvezőbb feltételek mellett megkötni.
(3) A bizományos az elszámolás keretében köteles a megbízót tájékoztatni, ha az adásvételi szerződést a megbízóval maga kötötte meg.
(4) A bizományos díjigényét nem érinti, ha a szerződést a megbízóval maga köti meg. Egyebekben a bizományos belépése esetén a megbízó és a bizományos jogviszonyára az adásvételi szerződés szabályait kell alkalmazni.
A magyar magánjog a Kt. 381.§-ára visszavezethetően elismerte a bizományos belépési jogát, azaz az önszerződését. Ennek lényege, hogy a bizományos a megbízóval bizományi szerződést köt, majd nem harmadik személlyel köti meg az adásvételi szerződést a bizományi szerződés alapján, hanem ő maga lép a harmadik személy helyére, megveszi az értékesíteni kívánt, vagy eladja a beszerezni kívánt árut. A Kt. meghatározott korlátok között tette lehetővé a bizományos önszerződését, tőzsdei, vagy piaci árral rendelkező áruk, váltók, értékpapírok adásvétele esetén. E jogintézmény továbbélését biztosította a régi Ptk., amelynek [Ld. a [73/1992. (XII.28.) AB határozat] után hatályos szabályai szerint a bizományos korlátozás nélkül beléphetett a szerződésbe. Ez előnyös volt a bizományosnak, mivel fennmaradt a megbízó és a bizományos között a bizományi szerződés, illetőleg emellett a megbízó és a bizományos között adásvételi szerződés is létrejött. Egyrészt jogosult volt a bizományi szerződésből eredő bizományi díjra, másrészt pedig az adásvételi szerződésből eredően is egy üzleti hasznot jelentett a bizományos számára.
A Ptk. változtatott a bizományos belépési jogának szabályain. Korlátozta annak esetköreit, és meghatározta a belépés feltételeit. A bizományos az adásvételi szerződést a megbízóval csak akkor kötheti meg, ha a dolog forgalmi értéke nyilvános információ alapján egyértelműen megállapítható. A Ptk. új szabályként egyértelműen kötelezővé teszi, hogy a bizományos belépése esetén is a megbízóra legkedvezőbb feltételek mellett köteles a szerződést megkötni. A szabályozás célja, hogy a megbízó védelmét önszerződés esetén is biztosítsa. (Az önszerződést kivéve a haszon a bizományost illeti meg, ha a limitárnál kedvezőbb áron köt szerződést.) A Ptk. e rendelkezésével megakadályozza, hogy a limitárnál magasabb vételár esetén a bizományos belépésével a limitár és a vételár közötti különbséget a maga számára realizálja.
A Ptk. új szabálya, hogy tájékoztatási kötelezettséget ír elő a bizományos számára. A jogviszony lezárása során a felek között elszámolás keretében a bizományos köteles tájékoztatni a megbízót, ha a belépési jogát gyakorolta. A szabályozás célja az, hogy a megbízó legalább a jogviszony lezárásakor tisztában legyen azzal, hogy a bizományossal nem csupán a bizományi szerződést, hanem a belépés következtében létrejött szerződés alapján is jogviszonyba került. E rendelkezés a megbízó tájékoztatásán túl, megkönnyíti többek között a megbízó igényérvényesítését is azáltal, hogy egyértelművé teszi, hogy a bizományossal szemben milyen igény érvényesíthető. A Ptk. egyértelműen rendezi önszerződés esetén a megbízó és a bizományos közötti jogviszonyt. A bizományos belépése esetén a megbízó és a bizományos jogviszonyára az adásvételi szerződés szabályait kell alkalmazni.
6:286. § [Eltérés a bizományi szerződés feltételeitől]
(1) Ha a bizományos a megbízóra kedvezőbb feltételek mellett köti meg az adásvételi szerződést, mint amilyeneket a bizományi szerződésben megállapítottak, az ebből eredő előny a megbízót illeti.
(2) Ha a bizományos a bizományi szerződésben megállapított áron alul ad el, köteles a megbízónak az árkülönbözetet megtéríteni, kivéve, ha bizonyítja, hogy az adásvételi szerződést a megállapított áron megkötni nem lehetett, az eladással a megbízót kártól óvta meg, és a megbízót idejében értesíteni nem tudta.
(3) Ha a bizományos a bizományi szerződésben kikötött feltételektől lényegesen eltér, köteles az eltérésről a megbízót értesíteni. A megbízó az értesítést követően késedelem nélkül jogosult az adásvételi szerződést visszautasítani, kivéve, ha a bizományos a szerződésben meghatározott árnál drágábban vásárolt, de az értékkülönbözetet megtéríti.
A bizományi szerződés feltételeitől eltérés szabályozása tartalmilag azonos a két törvényben. Az adásvételi bizomány esetében a bizományi szerződés lényegi tartalmi eleme a limitár. A limitár kikötése azt jelenti, hogy a megbízó a bizományi szerződésben meghatározza az eladási bizomány esetében azt a legalacsonyabb árat, amelyért a bizományos a dolgot még eladhatja, vételi bizomány esetében pedig azt a legmagasabb árat, amelyért azt a bizományos megveheti. A bizományos nem jogosult az adásvételi szerződést a bizományi szerződésben meghatározottnál kedvezőtlenebb feltételek mellett (vételi bizomány esetén drágábban, eladási bizomány esetén olcsóbban) megkötni. A Ptk. a régi Ptk.-val összhangban nagyon szűk körben enged kivételt, három együttes feltétel fennállása esetén jogosult a bizományos áron alul eladni:
A bíróság egy eseti döntésében helyesen állapította meg, hogy a megbízó visszautasítási joga a limitártól való eltérés tekintetében csak a vételi bizományra vonatkozik. [Ld. [BDT. 2000.222.]
A visszautasítás azonban a bizományos számára hátrányos megoldást eredményez, ezért a Ptk. előírja, a bizományos tájékoztatási kötelezettségét, másrészt pedig kimondja, hogy a megbízó a tájékoztatást követően késedelem nélkül jogosult a szerződést visszautasítani.
A szabályozás változatlansága és diszpozitivitása folytán követhető az a bírói gyakorlat is, amely szerint nem tekinthető érvénytelennek az a megállapodás, amellyel a megbízó és a bizományos a bizományi szerződésben abban állapodik meg, hogy a limitár és az eladási ár közötti különbözet, a bizományost illeti meg. [Ld. [BH.1993.248.]
6:287. § [A megbízás szabályainak alkalmazása]
E fejezet eltérő rendelkezésének hiányában a bizományi szerződésre a megbízási szerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni
A megbízás szabályainak alkalmazására vonatkozó rendelkezés tartalmilag azonos a két törvényben. Az utaló szabályra tekintettel nincs szükség a megbízót megillető utasítási jog, a bizományost terhelő tájékoztatási kötelezettség, vagy a bizományost megillető törvényes zálogjog szabályának a megismétlésére.
A bizományi szerződés megszűnésének nincsenek a megbízási szerződés megszűnésétől eltérő speciális szabályai, ezért alkalmazandóak a megbízási szerződés azonnali hatályú felmondására, a felmondás kizárására, vagy korlátozására vonatkozó szabályok is.
Jogeset: Az írásban megkötött bizományi szerződés szóbeli felmondása is érvényes, ha a felek a szerződésük érvényességét nem tették függővé annak írásba foglalásától.[BH. 2008.339.]Megjegyzés
Jogeset: Ha a megbízó a bizományi szerződést az adásvételi szerződés megkötését megelőzően alapos ok nélkül azonnali hatállyal felmondja, a bizományos kárát köteles megtéríteni.[LB 3/2006. PJE. határozat]
A tananyag az ELTESCORM TESZT keretrendszerrel készült
ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001 - Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó képzések