Egri Törvényszék

Az Egri Törvényszék

Az Egri Törvényszék 1872. január 1-én az államkincstártól bérbe vett Zábránczky-féle házban (a vármegyeház nyugati szomszédságában) kezdte meg működését. A törvényszéki épület az 1871 és 1877 között zajlott tárgyalások után, 1878-ban az „Oroszlán” vendéglő átalakításával jött létre úgy, hogy ott az ügyészség is elhelyezhető legyen. Később, az 1880-as évek közepén a teleknek az Eger patak felőli részén a város új épületet emelt a járásbíróság részére, hogy így az összes hivatalos bírósági helyiség együtt legyen.

A bírósági szervezet fejlődésének szükségszerű következménye volt egy új igazságügyi palota emelésének igénye. A régi épület szűknek bizonyult, az esküdtszéki tárgyalásokat a bíróság kénytelen volt a városháza dísztermében megtartani, de a város a harmadik tárgyalási ciklus után a termet tárgyalási célokra nem adta át. Ezért a törvényszék fenyítő osztályát 1900-ban a Barkóczy-féle épületben helyezték el.

1906-1908 között Wágner Gyula tervei alapján épült fel az igazságügyi palota és a megfelelő börtön. Az új épületbe 1908. augusztus 1-én költözött be a bíróság. Az Eger belvárosában helyet kapó, a székesegyház mögött elhelyezkedő neobarokk építmény jól illeszkedik a jórészt barokk stílusú városközpontba. Homlokzata keletre, az egyik szárnya északkeletre, a másik délkeletre néz. A háromszintes törvényház I. emeleti aulájában megtalálható a korra jellemző ún. dekorációs festészet egy gyönyörű darabja.

A korabeli, más bírósági épültekben is fellelhető, egyiptomi, római és pompeji stílust követő, historizáló falfestmények közül is kiemelkedik ez a figurális szekkó együttes, amely a klasszikus államélet minden területét, valamint a természettudományt, az ipart, a mezőgazdaságot és a jogtudományt jeleníti meg, az 1848-as magyar címerrel ékítve.

Az impozáns díszlépcsőházat a korabeli kovácsoltvas remekének számító záródísz-alakokkal ellátott lépcsőkorlát emeli még díszesebbé. A bírósági épületet az 1964-65-ös években a kor igényeinek megfelelően felújították.