A beadványt a befogadás-visszaigazolásban megjelölt időpontban kell a bíróságra megérkezettnek tekinteni. A Központi Rendszer által küldött értesítések közül ez a feladási igazolás.

Ha a perben a kapcsolattartás elektronikus úton történik, a határidő elmulasztásának következményeit nem lehet alkalmazni, ha a bírósághoz intézett beadványt legkésőbb a határidő utolsó napján elektronikus úton az informatikai követelményeknek megfelelően benyújtották.

A határidő számítása szempontjából benyújtottnak az a beadvány tekintendő, amelyről a bíróság informatikai rendszere befogadás-visszaigazolást küldött, és adathordozón történő benyújtás esetén a 394/G. § (7) bekezdése szerinti határidő is betartásra került.

Ezeknek a meglétét az ügy bírája vizsgálja és amennyiben szükséges, a beadványt előterjesztőt a hiányok pótlására hívja fel.

Amennyiben a nyomtatványt és valamennyi mellékletét is minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy elektronikus bélyegzővel látta el, úgy nem szükséges az AVDH szolgáltatással történő hitelesítés.

A bíróság az EFER rendszeren keresztül elindított fizetési tranzakcióval létrejövő ún. visszavonhatatlan fizetési ígérvényről közvetlenül, a lajstromprogram útján értesül, ezt követően szintén ugyanígy értesül az illeték összegének beérkezéséről is.

A Pp. 394/H. § (5) bekezdése szerint elektronikus úton benyújtott beadvány esetén az illeték vonatkozásában a Pp. 95. § (3) bekezdése és a Pp. 124. § (2) bekezdés c) pontja alkalmazásának a beadvány érkeztetését követő három munkanapon belül helye nincs.

Az átutalással történő illetékfizetés tényét az eljáró törvényszék a Kincstártól kapott illeték-bevételi számlakivonat adatai alapján a számlaforgalomba történő betekintéssel ellenőrzi.

Amennyiben ez nem vezetne eredményre, vagy ezt indokoltnak tartja az átutalási bizonylatot a P23 számú nyomtatvány segítségével küldheti meg a bíróságnak.

Az illetékfizetéssel kapcsolatosan bővebb információkat az Illetékfizetés oldalon találhat. Ezen az oldalon találhatja meg az EFER rendszerhez kötődő képernyőképes útmutatónkat is.

Átutalás esetén az átutalás közlemény rovatában fel kell tüntetni annak a konkrét bíróságnak a nevét, amely előtt az illetékfizetéssel érintett ügy folyamatban van, a beadvány bírósági érkeztetési azonosító számát (UKM azonosító) vagy ha a fél előtt ismert, akkor a beadvány lajstromszámát és annak a peres félnek a nevét, akinek a javára az illeték befizetése történik.

Ha EFER rendszeren keresztül bármely okból nem tudta megfizetni az illetéket, az illetékfizetési kötelezettségét ez nem érinti, az továbbra is fennáll. Válassza az illetékfizetés további módjainak valamelyikét, bővebb információt az Illetékfizetés oldalon talál.

Bármely pénzforgalmi számlaszám IBAN kódját a http://www.ibancalculator.com/ oldalon tudja legenerálni.

A Magyar Államkincstár SWIFT kódját és a Magyar Államkincstárnál vezetett számlaszámra történő utalás feltételiről bővebben http://www.allamkincstar.gov.hu/  oldalon tájékozódhat.

Valamennyi illetékfizetésre alkalmas nyomtatványon az erre szolgáló mezőben azt az összeget kell megadni, amelyet az illetékfizetésre vonatkozó szabályok előírnak, mivel ez az összeg kerül előírásra, mint befizetendő illeték.

Amennyiben bármilyen illetékkedvezmény, illetékmentesség folytán a mezőben írt illetéket nem kellene megfizetni, az „Illetékkedvezményt igénylek, illet meg” jelölőnégyzet kijelölésével ez jelezhető. Ebben az esetben bár az illeték a bírósági ügyben előírásra kerül - mint az állam által előlegezett költség-, az EFER-en keresztüli illeték fizetési link nem kerül megküldésre.

Az EFER a befizetett illeték összegéről számlát nem állít ki és ilyen számla kiállítására az eljáró bíróság sem jogosult. Az EFER csak a fizetési forgalom lebonyolítását végzi, a rendszert nem az OBH működteti, annak az OBH-n keresztül az összes bíróság is csak felhasználója.

A könyvelhetőség érdekében javasoljuk az Igazságügyi Fizetési Portál (IFP) sikeres fizetést megjelenítő oldalát kinyomtatni, illetőleg az adott tranzakcióhoz tartozó számlakivonatot csatolni.

A tévesen megfizetett illeték visszaigénylésére a Kincstárnál vezetett illeték-bevételi számla javára tévesen indított banki átutalások esetén az állami adóhatóságnál kérhető a tévesen átutalt összeg visszatérítése.

A kérelemhez csatolni kell az átutalásról szóló banki igazolást. Az állami adóhatóság a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül a kérelmező számlaszámának, nevének, az átutalt összegnek és az átutalás dátumának közlésével megkeresi a Kincstárt. A Kincstár a megkereséstől számított 8 napon belül visszaigazolja, hogy a kérdéses átutalás megtörtént, és azt más szerv megkeresésére nem igazolta vissza.

Amennyiben visszatérítésnek van helye, az állami adóhatóság azt postai átutalás, ha pedig az ügyfél (kérelmező) számlaszáma ismert, akkor banki átutalás útján fizeti vissza.

A kézbesítési rendszer útján megküldött, a bíróság által alakszerűen kiállított elektronikus bélyegzővel ellátott elektronikus okirat közokirat.

Ha a kézbesítési rendszer a bíróság részére azt igazolja vissza, hogy a bíróság által megküldött bírósági iratot az elektronikus úton kapcsolatot tartó kétszeri értesítése ellenére nem vette át, a második értesítésigazolásban feltüntetett időpontot követő ötödik munkanapon a bírósági iratot kézbesítettnek kell tekinteni.

Ha a kézbesítési vélelem beállta megállapításának van helye, a bíróság és az elektronikus úton kapcsolatot tartó a kézbesítési rendszer útján automatikus tájékoztatást kap. A Központi Rendszer által küldött értesítések közül ez a meghiúsulási igazolás.

A kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelem a Pp. 99/A. § (1) bekezdésében meghatározott határidőkön belül arra hivatkozással terjeszthető elő, hogy a kérelmező a kézbesítési tárhelyhez való kizárólagos hozzáférési jogosultságát önhibáján kívüli okból nem tudta gyakorolni.

A törvényi rendelkezések értelmében, ha a perben a kapcsolattartás valamely fél részéről elektronikus úton történik, és az elektronikus úton kapcsolattartó a beadványát nem elektronikusan terjeszti elő – amennyiben a törvény másként nem rendelkezik – keresetlevél esetében a bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítja, az egyéb beadványban foglalt nyilatkozat pedig hatálytalan és úgy kell tekinteni, hogy nyilatkozatot egyáltalán nem tesz. [Pp. 394/I.§ (1) bekezdése]

Ha a perben a kapcsolattartás elektronikus úton történik és az elektronikus úton kapcsolatot tartó a beadványát nem elektronikus úton terjeszti elő, a bíróság a fenti jogkövetkezményen felül az elektronikus úton kapcsolatot tartót pénzbírsággal sújtja és a bírósági iratot papír alapon kézbesíti. [Pp. 394/I.§ (2) bekezdése]

A végrehajtási nem peres eljárások során a kérelem benyújtására papír alapon kerül sor és a fél és bíróság közötti kapcsolattartási forma e nem peres eljárás során mindvégig papír alapú.

A jogi képviselővel eljáró fél, valamint a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet az űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével köteles benyújtani a keresetlevelet a 330. § (2) bekezdésében foglaltak szerint az elsőfokú közigazgatási határozatot hozó szervnél.

Az IKR rendszer egy az ÁNYK programot kiváltó űrlap benyújtást támogató szolgáltatás, amelyen keresztül a Kormányhivatalok, vagy járási és kerületi hivatalok döntéseivel szemben terjeszthető elő a bírósági felülvizsgálati kérelemre vonatkozó keresetlevél az első fokon eljárt hivatalnál.

Az IKR rendszer felhasználói kézikönyve a http://www.kormanyhivatal.hu/download/5/85/d2000/Felhaszn%C3%A1l%C3%B3i%... oldalon érhető el.

A bíróságon már folyamatban lévő ügyben előterjesztendő előkészítő irat az "Űrlap egyéb beadvány benyújtásához" megjelölésű, P23 számú űrlapon terjeszthető elő.

Amennyiben nem talált olyan nevesített nyomtatványt, amin a beadványa előterjeszthető, akkor válassza a P23 nyomtatványt.

A gondnokság alá helyezés iránti per megindítására a P01 számú nyomtatvány szolgál. Az űrlap 1.3. pontjában az Ügykategória legördülő listából a "Gondnokság alá helyezéssel kapcsolatos per" érték kiválasztható.

Azok közül a nyomtatványok közül válassza ki a megfelelőt, amelyek az Ügyfélkapun történő beküldésre alkalmasak. E nyomtatványok Hivatali Kapun is beküldhetőek azzal, hogy a nyomtatványokon szükséges a beküldő feltüntetése.

Igen, amennyiben a nyomtatványon erre szolgáló mezők vannak, azok kitöltése kötelező.

A beküldő személyes adatai a bírósági eljárás irataiban nem kerülnek megjelenítésre. A megadott adatok csak az azonosítást szolgálják, az 1.1. pontban megadott „Viselt név” mezők adatain kívül más adat nem kerül megjelenítésre a feldolgozás során.

Be kell jelentenie a szakértői névjegyzékbe, hogy az elektronikus kapcsolattartást vállalja, erre szolgáló elérhetőségét pedig az Országos Bírósági Hivatal részére meg kell küldenie.

Arról is értesítenie kell az Országos Bírósági Hivatalt, amennyiben úgy dönt, hogy a továbbiakban nem vállalja az elektronikus kapcsolattartást.

Nem, külföldi székhelyű gazdálkodó szervezet esetében a bírósággal történő elektronikus kapcsolattartás nem kötelező.

Amennyiben azonban a külföldi székhelyű gazdálkodó szervezet jogi képviselővel jár el, a jogi képviselő részére az elektronikus kapcsolattartás kötelező.

Igen, mivel egyéni vállalkozói minőségében eljárva az egyéni vállalkozó természetes személy is gazdálkodó szervezetnek minősül a Pp. 396. § rendelkezései alapján.

A jogi képviselő részére adott meghatalmazást benyújthatja a peres fél papír alapon, de benyújthatja azt a jogi képviselő is. Ez utóbbi esetben azt a jogi képviselőnek digitalizálnia kell és elektronikus úton kell megküldenie a P13 számú nyomtatvánnyal az adott peres ügyszámra hivatkozással a bíróságnak.

Lényeges, hogy a jogi képviselő részére a bíróság csak azt követően kézbesíti az iratokat elektronikus úton, ha a jogi képviselő az elektronikus elérhetőségének biztosítása érdekében a bírósággal a fél nyilatkozatának bírósághoz érkezéséhez képest 15 napon belül felvette a kapcsolatot. Ennek elmulasztása esetében a bíróság a jogi képviselőt pénzbírsággal sújtja.

A jogi képviselő megbízatásának megszűnése az eljáró bíróságnál elektronikusan és papír alapon is bejelenthető.

Amennyiben a továbbiakban a perben természetes személy félként vesz részt és a bírósággal papír alapon kíván kapcsolatot tartani, a jogi képviselő megbízatásának megszűnését papír alapú beadványában jelentse be az eljáró bírósághoz.

Amennyiben a jogi képviselet megszűnését elektronikusan kívánja bejelenteni, használja a P13 számú nyomtatványt. A jogi képviselet megszűnésének elektronikus úton történő bejelentésével a továbbiakban a bírósággal elektronikus úton kell a személyes Ügyfélkapuján keresztül kapcsolatot tartani.

Amennyiben a papír alapú okirat valódisága vitás a bíróság – hivatalból vagy a fél kérelmére – a papír alapú benyújtást elrendelheti.

Az egyes űrlapokhoz csatolható fájlok egyenkénti mérete a 150 MB-ot, az űrlaphoz csatolt valamennyi melléklet együttes mérete pedig a 300 MB-ot nem haladhatja meg.

A kézbesítési rendszer által befogadható mérethatárt meghaladó beadványát adathordozón nyújthatja be. Az adathordozón történő benyújtásról bővebben az Informatikai segédlet IV. pontjában tájékozódhat.

A Központi Rendszer (KR) által valamennyi feladott beadvány vonatkozásában visszaküldött értesítése (feladási igazolás, átvételi értesítő, letöltési igazolás) tartalmazza a beküldött dokumentum eredeti elnevezését és a Központi Rendszer által adott értesítési számot (ún. KR szám).

Az OBH által küldött valamennyi rendszerüzenet (érkeztetési igazolás, lajstromozási igazolás) is tartalmazza a fenti KR számot, ekként valamennyi igazolás és értesítés az eredetileg feladott dokumentumhoz köthető.

Automatikus feldolgozás esetén az érkező XML fájl "hivatkozási szám" mezője a KR számot szintén tartalmazza.

Az illetékes törvényszéknél kérje „nemleges igazolás” kiállítását arra vonatkozóan, hogy az IFP portálon megjelölt adatokkal, felekkel - mint hitelező és adós -, nem érkezett be és nincs folyamatban eljárás, vagy azt 2016. július 1. napját megelőzően papír alapon illetékbélyeg lerovása mellett indították.

Az illetékes törvényszék által kiállított "nemleges igazolást”, valamit a megfizetést igazoló iratokat (pl.: terhelést kimutató bankszámlakivonat, vagy a FIZIG kiterjesztésű fájl IFP portálon "Ígérvény ellenőrzése” menüpont alá történő visszaolvasásával előállt oldalnézet képe) a NAV-nál előterjesztendő visszafizetés iránti kérelméhez csatolja.

A fizetés tényét egy digitálisan aláírt, elektronikus FIZIG állomány testesíti meg, amely az IFP portálon az „Ígérvény ellenőrzése” menüpont alatt ellenőrizhet. A visszaolvasás eredményeként előállt oldalnézet kinyomtatható.

A visszaolvasott ígérvény oldalnézetéről kinyomtatott dokumentum bizonylatként könyvelésre alkalmas, mert tartalmazza annak hiteles voltát, az egyedi ügyazonosítót, a szervezet megjelölését, a kiállítás (könyvelés) napját és – helyes kitöltés esetén – tartalmaznia kell a a befizető nevét és cégjegyzékszámát.

A "Megjegyzés" rovat szabad szöveges mezőként került kialakításra, melynek kitöltése kötelező. A rovatban bármilyen adatot megadhat (pl.: adós vagy hitelező adatai), amely a befizetést könnyebben azonosíthatóvá teszi.

A kérelemhez csatolandó az átutalás kezdeményezését és bank általi teljesítését követően, a webbankból lekért terhelési értesítőnek az elektronikus aláírással vagy bélyegzővel ellátott elektronikus dokumentuma.

A FIZIG állomány minden további teendő nélkül a nyomtatványhoz mellékletként csatolandó.

A csődeljárásban lefolytatott tárgyalás eredményének bejelentésére három nyomtatvány szolgál attól függően, hogy azt ki jelenti be és annak mi lett az eredménye.

A CSKP-02 számú nyomtatvány a tárgyalás eredményének – az egyezség létrejöttének, vagy az egyezség létre nem jöttének – adós általi bejelentésére szolgál. [Cstv. 21/A. § (1) bekezdés]

A CSKP-05 számú nyomtatvány a tárgyalás sikertelenségének az adós késedelme esetén a vagyonfelügyelő általi bejelentésére szolgál. [Cstv. 18. § (3) bekezdés]

A CSKP-20 számú nyomtatvány a tárgyalás sikertelenségének az adós általi bejelentésére szolgál. [Cstv. 18. § (3) bekezdés]

A Pénzügyi Békéltető Testület felhívásának a felhívás kézbesítésétől számított 15 napon belül a peres felek személyétől függően P01 vagy G01 számú nyomtatvány kitöltésével és elektronikus úton történő beküldésével tehet eleget.

A Pénzügyi Békéltető Testület az Mnb tv. 122. § (2) bekezdésében foglalt iratbeterjesztési kötelezettségének  - erre irányuló űrlap hiányában szintén a peres felek személyétől függően P01 vagy G01 számú nyomtatvány kitöltésével és elektronikus úton történő beküldésével tehet eleget.

A polgári, gazdasági, közigazgatási és munkaügyi perekben egységesen a P10-P25 számú elektronikus nyomtatványok használhatóak az utóiratok elektronikus benyújtására.

A bíróságok ügyviteli szabályairól szóló 14/2002 (VIII. 1.) IM rendelet 5. § (2a) bekezdése alapján az elektronikus eljárásban a minősített és a zártan kezelendő adatokat papír alapon vagy adathordozón, zárt borítékban kell benyújtani.

Amennyiben valamely peres fél a Magyar Állam, a kötelezően kitöltendő címmezőket a Magyar Állam képviseletében eljáró személy vagy szervezet kézbesítési címével szükséges kitölteni.

Amennyiben valamely fél jelenlegi kézbesítési címe ismeretlen, a kötelezően kitöltendő címmezőket a legutolsó ismert lakcímmel szükséges kitölteni. Amennyiben a legutolsó lakcím is ismeretlen, ezt a külföldi cím megadására szolgáló rovatban szükséges jelezni az alábbi módon: az „Ország” mezőben a „HU=Magyarország” értéket válassza ki, majd az „Irányítószám”, „Település neve” és a „További címadatok” mezőkben az „ismeretlen” szöveget tüntesse fel.

A csatlakozó fellebbezés benyújtására a P23 űrlap szolgál.

A korábbi verzióval létrehozott beadvány megnyitásához az Országos Bírósági Hivatal által korábban publikált, és joghatályosan be nem nyújtható ÁNYK űrlapok innen érhetők el.