Az ítélőtábla az ügyben 2024. november 12-én nyilvános ülést tartott, határozathirdetésre 2024. november 21. 13.30 órakor kerül sor.

Az első fokon eljárt Pécsi Járásbíróság által megállapított tényállás szerint a vádlott 2022. január 1. és március 9. közötti időszakban több, kormányzati kommunikációt tartalmazó plakátot megrongált. A Pécsi Járásbíróság a vádlottat bűnösnek mondta ki kisebb kárt okozó rongálás vétségében, ezért őt 1 évre próbára bocsátotta. Az ítélet ellen a vádlott és védője felmentés érdekében jelentett be fellebbezést.

A másodfokon eljárt Pécsi Törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatva a vádlott bűnösségét 2 rendbeli falfirka elhelyezésével elkövetett rongálás vétségében állapította meg, melyből 1 rendbeli folytatólagosan elkövetett volt, további 2 rendbeli folytatólagosan elkövetett rongálás vétségének vádja alól a vádlottat felmentette és a vele szemben alkalmazott intézkedést megrovásra enyhítette.

A törvényszék határozatának indokolásában kifejtette, hogy a firkálással, festéssel, szennyezéssel történő felület megváltoztatás a Kúria jogegységi határozata alapján rongálást valósít meg. Az Alaptörvény a véleménynyilvánítás szabadságát megjelenési formájára tekintet nélkül védi, azonban ez nem jelenti azt, hogy olyan esetekben ne lehetne korlátozni azt, amikor a „tettleges véleménynyilvánítás” útján valamely dolog megrongálódik. Az a véleménynyilvánítás, amely a tulajdon tárgyát rongálja csak kivételes esetekben igazolható alkotmányosan, mégpedig akkor, amikor a tulajdonjog korlátozása arányban áll a vélemény nyilvánító cselekmény céljával. A törvényszék e kérdés vizsgálata körében annak tulajdonított jelentőséget, hogy a megrongált plakátok tulajdonosait (a hirdetéseket kihelyező cégeket) a rongálás időpontjában a szerződésük alapján terhelte-e még közzétételi és javítási (kicserélési) kötelezettség. Azokban az esetekben, amikor a tulajdonosoknak e kötelezettsége még fennállt, a vádlott büntetőjogi felelősségét a bíróság megállapította, míg azokban az esetekben, amikor ez a kötelezettség már nem állt fenn, a vádlottat – társadalomra veszélyesség hiányában – felmentette.

Az ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére, részbeni felmentése miatt, míg a vádlott és védője felmentés érdekében jelentett be fellebbezést.