A vád szerint az I. és II. r. vádlottak elhatározták, hogy egy szervezetten működő, munkaerőkölcsönző gazdasági társaságokból álló hálózatot hoznak létre azért, hogy lehetővé tegyék a velük kapcsolatba kerülő gazdasági társaságok számára, hogy a munkavállalóiknak kifizetett személyi juttatások után az adókat és a járulékokat a törvényesség látszatának fenntartása mellett ne kelljen megfizetniük. Ezen cél érdekében a gazdasági társaságok akár fővállalkozásban, akár alvállalkozásban végzett, jellemzően személy- és vagyonvédelmi tevékenységük során a ténylegesen általuk alkalmazott munkavállalókat színleg ezen munkaerőkölcsönző gazdasági társaságokba jelenthették be, ahonnan ezt követően a munkavállalókat kölcsönözték. Miután a munkaerőkölcsönző gazdasági társaságok a munkavállalóknak kifizetett személyi juttatások után az adókat és járulékokat nem vallották be és nem fizették meg a magyar állami költségvetésnek, a velük szerződő gazdasági társaságok ennek révén jogtalan haszonhoz jutottak.
Az I. és II. r. vádlottak úgy döntöttek, hogy a lelepleződés elkerülése érdekében „strómanok” (az ügyben szereplő egyes vádlottak) nevére több munkaerőkölcsönző gazdasági társaságot alapítanak és a társaságokat, valamint azok „stróman” ügyvezetőit rendszeres időközönként cserélni fogják.
Az ügyészség a vádlottakat többek között bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettével, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségével és más bűncselekményekkel vádolja.

Megjegyzés: A bizonyítási eljárás tanúkihallgatással és tanúvallomások ismertetésével folytatódik.