Családjogi eljárások

A házasság felbontása

házasság felbontása
Ki indíthatja a pert?

A házasság felbontása iránti pert az egyik házastárs a másik házastárs ellen indítja.

Mi a határozott kérelem?

KÉREM A HÁZASSÁG FELBONTÁSÁT

Megegyezéssel 

Kötelező megállapodni: 

  • kiskorú gyermek szülői felügyeleti jogáról 
  • gyermektartásdíjról (mikortól, milyen összegben) 
  • gyermek és a különélő szülő kapcsolattartásáról 
  • utolsó közös lakás használatáról 
  • esetlegesen: házastársi tartásról

Megegyezés nélkül

Pontosan jelölje meg, hogy mit kér a bíróságtól: 

  • házasság felbontása 
  • szülői felügyeleti jog rendezése 
  • gyermektartásdíj 
  • kapcsolattartás 
  • házastársi tartás 
  • utolsó közös lakás használata

A felek az eljárás során ingyenes bírósági közvetítői eljárásban vehetnek részt.

A kérelem benyújtásának módja

A fél személyesen vagy jogi képviselővel is eljárhat. A pert az alperes lakóhelye vagy a felek utolsó közös lakóhelye szerinti bíróságon lehet megindítani. A személyesen eljáró fél a keresetét formanyomtatványon vagy annak használata nélkül nyújthatja be.

A formanyomtatvány a bíróságok ügyfélsegítőjében érhető el.

Mit kell a kérelemhez csatolni?

  • Eredeti házassági anyakönyvi kivonat,
  • kiskorú gyermek születési anyakönyvi kivonata, 
  • 30 000 Ft illeték, vagy a költségmentességről szóló formanyomtatvány.

Mi történik a kérelem benyújtása után?

A bíróság a hiánytalan keresetet közli az alperessel, egyben kitűzi a perfelvételi tárgyalást. Az alperes a keresetre a meghatározott időn belül írásbeli ellenkérelmet, viszontkeresetet terjeszthet elő az arra rendszeresített formanyomtatványon vagy annak használata nélkül.

A formanyomtatvány a bíróságok ügyfélsegítőjében érhető el.

Mi történik a tárgyaláson?

  • Peres felek személyes meghallgatása 
  • Felek békítése 

Megegyezés esetén: 

  • Egy tárgyaláson befejezhető az ügy, ha a gyermekkel kapcsolatos - szülői felügyelet gyakorlása, kapcsolattartás, gyermektartás - kérdésekben, az utolsó közös lakás használatában, és – erre irányuló igény esetén – a házastársi tartásban a felek egyezséget kötnek, amelyet a bíróság végzésével jóváhagy, ezt követően ítélettel felbontja a házasságot. Ezen felül az ítéletben megállapítja az életközösség időtartamát is, amennyiben az más érdemi határozatban még nem került megállapításra. 

Megegyezés nélkül: 

A bíróság széleskörű bizonyítást folytat le (pl: tanút hallgat meg, szakértőt rendel ki), több tárgyalást tart. A bíróság ítélettel határoz valamennyi kereseti/viszontkereseti kérelemről.
Amennyiben a felek a tárgyaláson a fellebbezési jogukról lemondanak, az ítélet nyomban jogerőre emelkedik.

Hogyan lehet fellebbezni az ítélet ellen?

A kézbesítéstől számított 15 napon belül.

Mi történik a másodfokú eljárásban?

Fellebbezés esetén a másodfokú eljárásban 3 tagú bírói tanács a fellebbezés keretei között felülbírálja az elsőfokú bíróság döntését. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság döntését vagy helybenhagyja, vagy megváltoztatja, vagy határon kívül helyezi. A másodfokú bíróság határozatát az elsőfokú bíróság kézbesíti a feleknek.

További információk:

Ez a kiadvány nem nyújt teljes körű tájékoztatást. Kizárólag figyelemfelhívás, ismeretterjesztés célját szolgálja, annak tartalmára bírósági eljárásban közvetlen jogi alapként hivatkozni nem lehet. Kérjük, minden esetben alaposan tájékozódjon az irányadó jogszabályi előírásokról. Forduljon bizalommal az érintett bíróság ügyfélsegítőjéhez, vagy keresse fel a bíróság honlapját. 
Lezárva: 2020. december

Szülői felügyeleti jog rendezése

felügyeleti jog

Ki indíthatja a pert?

Egyik szülő a másik szülő ellen.

Mi a határozott kérelem?

A bíróság melyik szülőt jogosítsa fel a szülői felügyeleti jog gyakorlására.

A fél kérheti a szülői felügyelet rendezését akként, hogy azt a szülők közösen gyakorolják, ilyenkor meg kell határozni, hogy a gyermek lakóhelye melyik szülő lakóhelyével azonos. Ezen belül kérelem terjeszthető elő az iránt is, hogy a szülők a gyermekről felváltva, azonos időtartamban gondoskodjanak (váltott gondoskodás).

A kérelem összekapcsolható a gyermektartásdíj megfizetésére és a kapcsolattartás szabályozására irányuló kereseti kérelemmel.

Milyen szempontok érvényesülnek a per során?

Amikor a szülők a szülői felügyelet gyakorlásáról megegyeznek, mindig a gyermek érdekeit kell szem előtt tartaniuk. Ha a szülői döntés ezzel ellentétes, akkor azt a bíróság nem hagyhatja jóvá. A bíróságnak a döntése során a gyermek legfőbb érdekét kell figyelembe vennie. Az elhelyezésnek a lehető legjobban kell biztosítania a gyermek testi, értelmi és erkölcsi fejlődését.

Testvérek elhelyezésekor a bíróságnak törekednie kell arra, hogy a gyermekek a szülők különválása után is együtt maradjanak. Csak indokolt esetben lehet a gyermekeket egymástól szétválasztani. Ha a szülők közös megállapodásban a testvérek különválasztásáról döntenek és a bíróság véleménye szerint nem sérülnek a gyermekek érdekei, akkor a bíróság a felek megállapodását jóváhagyhatja.

Mi történik a kérelem benyújtása után?

A bíróság a hiánytalan keresetet közli az alperessel, egyben kitűzi a perfelvételi tárgyalást. Az alperes a keresetre meghatározott időn belül írásbeli ellenkérelmet, viszontkeresetet terjeszthet elő az erre rendszeresített formanyomtatványon, vagy annak használata nélkül. A formanyomtatvány a bíróságok ügyfélsegítőjében érhető el, illetve az alábbi linken keresztül tölthető le:
https://birosag.hu/eljarasok-nyomtatvanyai/polgari-papir-alapu-nyomtatvanyok/polgari-eljaras-keresetlevel-mintak

Mi történik a tárgyaláson?

A PERES FELEK SZEMÉLYES MEGHALLGATÁSA

Egyezség esetén

A felek megállapodása esetén egyezségüket a bíróság végzéssel hagyja jóvá, amennyiben az a jogszabályoknak és a kiskorú gyermek érdekeinek megfelel.

Megegyezés nélkül 

A bíróság széleskörű bizonyítást folytat le (pl. tanú, szakértő), több tárgyalást tart.
A bíróság ítélettel határoz valamennyi kereseti/viszontkereseti kérelemről.

A gyermek meghallgatása

A bíróságoknak biztosítania kell az ítélőképessége birtokában lévő gyermek meghallgatását.

Ha azt a gyermek maga kéri, közvetlenül vagy szakértő útján meg kell hallgatni a gyermeket.

Ha a gyermek a tizennegyedik életévét betöltötte, szülői felügyeletére és elhelyezésére vonatkozó döntés egyetértésével hozható, kivéve, ha a gyermek választása a fejlődését veszélyezteti.

Hogyan lehet fellebbezni az ítélet ellen?

A kézbesítéstől számított 15 napon belül.

Mi történik a másodfokú eljárásban?

Fellebbezés esetén a másodfokú eljárásban 3 tagú bírói tanács a fellebbezés keretei között felülbírálja az elsőfokú bíróság döntését. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság döntését vagy helybenhagyja, vagy megváltoztatja, vagy hatályon kívül helyezi. A másodfokú bíróság határozatát az elsőfokú bíróság kézbesíti a feleknek.

A felek a szülői felügyelet gyakorlásának megváltoztatását akkor kérhetik, ha azok a körülmények, amelyeken a szülők megállapodása, vagy a bíróság döntése alapul, utóbb lényegesen módosultak és ennek következtében a megváltoztatás a gyermek érdekében áll.

További információk:

Ez a kiadvány nem nyújt teljes körű tájékoztatást. Kizárólag figyelemfelhívás, ismeretterjesztés célját szolgálja, annak tartalmára bírósági eljárásban közvetlen jogi alapként hivatkozni nem lehet. Kérjük, minden esetben alaposan tájékozódjon az irányadó jogszabályi előírásokról. Forduljon bizalommal az érintett bíróság ügyfélsegítőjéhez, vagy keresse fel a bíróság honlapját. 
Lezárva: 2020. december
 

 

A gyermek tartása iránt indított perek

tartásdíj

Mikor indítható per?

Ha a külön élő szülő a gyermek tartásához nem vagy nem megfelelő mértékben járul hozzá, pert lehet indítani gyermektartásdíj megállapítása iránt. A gyermektartásdíjról a szülők megegyezésének hiányában a bíróság dönt. 

Ki és hol indíthatja a pert?

Akinél a gyermeket a bíróság elhelyezte, akit a bíróság feljogosított a szülői felügyelet gyakorlására (szülő, nagyszülő, esetleg harmadik személy) a másik külön élő szülő ellen.
Annál a bíróságnál, ahol az alperes vagy a kiskorú gyermek lakik.

Mi a per indításának módja?

A P01-19-01 számú nyomtatvánnyal, vagy annak használata nélkül indítható a per.

Elektronikusan:

Papír alapon:

  • amelyet aláírva és 2 tanúval hitelesíttetve személyesen vagy postai úton az ügyben eljáró bíróságnak kell eljuttatni.

A perben a feleket költségfeljegyzési jog illeti meg, ezért az eljárási illetéket a perindításkor nem – csak az eljárást befejező határozat rendelkezése szerint – kell megfizetni.

Mi történik a keresetlevél benyújtása után?

Ha a keresetlevél hiányos, a felperest határidő megadásával hiánypótlásra hívja fel a bíróság, megjelölve a hiányzó adatokat.

A hiánytalan keresetlevelet a bíróság megküldi az alperesnek azzal, hogy meghatározott időn belül írásbeli ellenkérelmet terjeszthet elő, az erre rendszeresített formanyomtatványon vagy annak használata nélkül. Az írásbeli ellenkérelem beérkezése után a bíróság perfelvételi tárgyalást tűz ki.

https://birosag.hu/eljarasok-nyomtatvanyai/polgari-papir-alapu-nyomtatvanyok/polgari-eljaras-keresetlevel-mintak

A per menete

  • Perfelvételi tárgyalás
  • Érdemi tárgyalás
  • A per egyezséggel vagy az elsőfokú bíróság ítéletével zárul
  • Fellebbezés esetén a törvényszék, mint másodfokú bíróság hoz jogerős döntést.

Meddig és mekkora összegű tartásdíjra jogosult a gyermek?

A gyermek nagykorúsága eléréséig, illetőleg ezt követően a folyamatos középiskolai tanulmányainak befejezéséig, legfeljebb 20 éves koráig, a rászoruló, nagykorú gyermek a felsőfokú tanulmányai befejezéséig lehet jogosult gyermektartásdíjra.

A gyermektartásdíj összegét gyermekenként általában az alperes átlagos jövedelme 15-25%-ának megfelelő mértékű, határozott összegben kell meghatározni.

Mit lehet tenni, ha a kötelezett nem fizeti a megállapított gyermektartásdíjat?

Ha a kötelezett a bírósági meghagyásban, egyezségben vagy ítéletben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, a perben eljáró bíróságnál lehet kérni a végrehajtási eljárás megindítását.

 

További információ:

Ez a kiadvány nem nyújt teljes körű tájékoz­tatást. Kizárólag figyelemfelhívás, ismeret­terjesztés célját szolgálja, annak tartalmára bírósági eljárásban közvetlen jogi alapként hivatkozni nem lehet. Kérjük, minden esetben alapo­san tájékozódjon az irányadó jogszabályi előírásokról. Forduljon bizalommal az érintett bíróság ügyfélsegítő­jéhez, vagy keresse fel a bíróság honlapját. 
Lezárva: 2020. december

 

Jogellenes gyermekelvitel

gyermekelvitel

Mi a jogellenes gyermekelvitel?

Jogellenes gyermekelvitel, amikor az egyik szülő a másik szülői felügyelettel rendelkező szülő tudta és beleegyezése nélkül a gyermeket a korábbi szokásos tartózkodási helye szerinti országból egy másik országba elviszi vagy ebben a másik országban visszatartja.

A jogellenes gyermek elvitel megtörténhet úgy is, hogy a gyermeket elvivő szülő megsérti a bíróság vagy a gyámhatóság határozatát.

Mikor és melyik bíróság jár el jogellenes elviteli ügyekben Magyarországon?

Magyarországon a gyermek jogellenes elviteli ügyekben csak a Pesti Központi Kerületi Bíróság jár el (kizárólagos illetékességgel rendelkezik) és csak akkor, ha a gyermeket Magyarországra hozták.

Hogyan lehet indítani gyermek jogellenes elvitele iránti eljárást Magyarországon?

A kérelmet be lehet nyújtani közvetlenül a Pesti Központi Kerületi Bíróságon, illetve a kérelmező fordulhat az Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Magánjogi Főosztályához, amely szerv központi hatóságként megadja a szükséges segítséget a kérelem előterjesztéséhez.

Milyen eljárásban dönt a bíróság Magyarországon?

A bíróság ezekben az ügyekben soron kívül hoz határozatot nemperes eljárásban.

Mit vizsgál a bíróság ezekben az ügyekben?

  1. A gyermek életkorát (a gyermek 16 éven aluli-e, ellenkező esetben ilyen eljárás nem indítható) 
  2. hol volt a gyermek szokásos tartózkodási helye az elvitelt megelőzően
  3. a gyermek szokásos tartózkodási helye szerinti állam joga alapján jogellenes volt-e a gyermek elvitele vagy visszatartása
  4. a kérelmező ténylegesen gyakorolta-e a szülői felügyeleti jogait
  5. megalapozott kérelem esetén fennáll-e a visszaadás megtagadásának valamely oka (pl.: a gyermeket a visszavitel testi vagy lelki károsodásnak tenné ki, vagy bármi más módon elviselhetetlen helyzetet teremtene számára, illetve a gyermek ellenzi a visszavitelét és elérte már az érettségnek azon fokát, amikor véleménye már számításba vehető)

Miről dönt a bíróság és miről nem ezekben az ügyekben?

A bíróság arról dönt, hogy hol volt a gyermek szokásos tartózkodási helye az elvitel előtt, jogellenes volt- e a gyermek elvitele vagy a visszatartása, fennáll-e a visszaadás megtagadásának valamely oka, és ezek függvényében elrendelheti vagy elutasíthatja a gyermek visszaadása iránti kérelmet.

FONTOS, hogy ezekben az ügyekben soha nem dönt arról a bíróság, hogy melyik szülő alkalmasabb arra, hogy a szülői felügyeleti jogokat gyakorolja, ez egy külön peres eljárás tárgya.

Hova lehet fordulni, ha a gyermeket jogellenesen külföldre vitték?

Ezekben az esetekben a Magyar Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Főosztályához, illetve annak az országnak a központi hatóságához vagy illetékes bíróságához lehet fordulni, ahova a gyermeket elvitték.

FONTOS, hogy a magyar jogszabály alapján a különélő szülők a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben közösen gyakorolják jogaikat akkor is, ha a szülői felügyeletet a szülők megállapodása vagy a bíróság döntése alapján az egyik szülő gyakorolja. A gyermek sorsát érintő lényeges kérdésnek tekinthető többek között a gyermek letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyének kijelölése.

További információ:

Ez a kiadvány nem nyújt teljes körű tájékoztatást. Kizárólag figyelemfelhívás, ismeretterjesztés célját szolgálja, annak tartalmára bírósági eljárásban közvetlen jogi alapként hivatkozni nem lehet. Kérjük, minden esetben alaposan tájékozódjon az irányadó jogszabályi előírásokról. Forduljon bizalommal az érintett bíróság ügyfélsegítőjéhez, vagy keresse fel a bíróság honlapját. 
Lezárva: 2019. augusztus

Kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása

kapcsolattartás

A gyermekkel való kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása iránti eljárás

JOGSZABÁLYVÁLTOZÁS!

A bíróság vagy a gyámhatóság által hozott, kapcsolattartásra vonatkozó határozatban foglaltak megszegése esetén a végrehajtást 2020. március 1-jétől a bíróságtól lehet kérni.

 A határozatok végrehajtását korábban a gyámhatóság rendelte el.

 A 2020. február 29-ig gyámhatósághoz benyújtott kérelmek elbírálását továbbra is a gyámhatóság intézi.

2020. március 1-jétől a gyermekkel való kapcsolattartásra vonatkozó határozatban foglaltak megszegése esetén a kérelmeket a bírósághoz kell benyújtani.

Költségek:

Az eljárás megindításakor illetéket fizetni nem kell, az eljárás végén a bíróság dönt annak viseléséről.

Rászorultság esetén személyi költségkedvezmény igényelhető.

A költségkedvezmény engedélyezéséhez szükséges:

  • engedélyezés iránti kérelem,
  • nyomtatvány kitöltése,
  • jövedelmi és személyi körülmények igazolása.


Kérelem

A kérelmet annál a járásbíróságnál kell benyújtani, amelynek területén a kapcsolattartással érintett gyermek lakik.

A kérelem a kapcsolattartásra vonatkozó szabályok megszegésétől számított 30 napon belül terjeszthető elő a bíróságon.

Tartalmaznia kell:

  • az eljáró bíróságot,
  • a kérelmező nevét és személyi adatait,
  • a kérelmezett nevét és személyi adatait,
  • a kapcsolattartással érintett gyermek adatait,
  • a kapcsolattartást szabályozó bíróság, vagy gyámhatóság nevét és ügyiratszámát,
  • annak leírását, hogy a kapcsolattartás szabályának megszegése miben nyilvánult meg,
  • végrehajtásra irányuló határozott kérelmet.

További információ: https://birosag.hu