A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) törvény azon társadalomra veszélyes tevékenységet vagy mulasztást rendeli büntetni, amely a bűncselekményként történő büntetni rendeléshez szükségesnél kisebb fokban sérti vagy veszélyezteti az Alaptörvény szerinti állami, társadalmi vagy gazdasági rendet, a természetes és jogi személyek, valamint a jogi személyiség nélküli szervezetek személyét és jogait.

Szabálysértést kizárólag a Szabs. tv. határozhat meg, azzal, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt kormányrendeletekben is meghatározásra kerültek szabálysértésként büntetni rendelt cselekmények, illetve mulasztások.

Akit szabálysértés elkövetése miatt felelősségre vonnak, eljárás alá vont személyként vesz részt az eljárásban, felelősségének jogerős megállapítása után elkövetőnek nevezzük.

A szabálysértések miatt Szabs. tv.-ben meghatározott a szabálysértési hatóságok illetve a bíróság járhat el.

A bíróság bírálja el:

• az elzárással is büntethető szabálysértéseket, illetve hatáskörébe tartozik az Országgyűlési nemzetbiztonsággal foglalkozó állandó bizottsága ténymegállapító vizsgálati tevékenységének akadályozása szabálysértés is,
• a szabálysértési hatóság határozata ellen benyújtott kifogásokat – amennyiben a szabálysértési hatóság a kifogással támadott határozatát nem változtatja meg -, továbbá dönt a
• meg nem fizetett pénzbírság vagy helyszíni bírság - illetve a le nem dolgozott közérdekű munka  - elzárásra történő átváltoztatásáról. 

A bíróság főszabály szerint tárgyalás tartása nélkül dönt, ugyanakkor a Szabs. tv. rendelkezései a tárgyalás tartási iránti kérelemre is lehetőséget biztosítanak.

Abban az esetben, ha az elzárással is büntethető szabálysértés miatt őrizetbe vett személyt a rendőrség gyorsított bírósági eljárás lefolytatása céljából bíróság elé állítja, a bíróság tárgyalást tart. A bíróság nem tart tárgyalást, ha megállapítja, hogy az őrizetbe vétel feltételei nem álltak fenn, az eljárás alá vont személy (kirendelt vagy meghatalmazott) védője a bíróságon nem jelent meg, vagy az őrizetbe vételtől több mint hetvenkét óra telt el.

A járásbíróság hatáskörébe tartozó ügyekben bíró vagy – az Országgyűlési nemzetbiztonsággal foglalkozó állandó bizottsága ténymegállapító vizsgálati tevékenységének akadályozása szabálysértés kivételével - bírósági titkár járhat el. A jogszabályok lehetőséget biztosítanak arra, hogy – az Országgyűlési nemzetbiztonsággal foglalkozó állandó bizottsága ténymegállapító vizsgálati tevékenységének akadályozása szabálysértés kivételével - tárgyaláson kívül bírósági ügyintéző járjon el, bíró vagy bírósági titkár irányítása és felügyelete mellett.

Eltérő illetékességi szabályok:

A Szabs. tv. lehetővé teszi, hogy a törvényszék elnöke a törvényszék területén valamennyi szabálysértési ügyben történő eljárásra, valamint a szabálysértési elzárásra történő átváltoztatás iránti eljárásra az általánostól eltérő illetékességi szabályokat állapítson meg.

Így például a törvényszék elnöke elrendelheti, hogy a törvényszékre érkező összes, a meg nem fizetett pénzbírság, helyszíni bírság vagy le nem dolgozott közérdekű munka szabálysértési elzárásra történő átváltoztatása iránti ügyet kizárólagosan egy kijelölt járásbíróság intézze, vagy azt, hogy az egyik járásbíróság valamennyi szabálysértési ügye tekintetében egy másik járásbíróság járjon el.

A fentiek szerinti központosítás valamilyen formában szinte minden törvényszéken megvalósult, az azonban a helyi sajátosságokhoz igazodva minden törvényszéken más és más lehet.

Ajánlott lehet ezért az illetékes törvényszék honlapján vagy a bíróságok kezelőirodáján tájékozódni az ott irányadó illetékességi szabályokról.