A csődeljárás és a felszámolási eljárás közös szabályai

A gazdálkodó szervezetek csődeljárásáról és felszámolási eljárásáról a többször módosított 1991. évi XLIX. törvény (továbbiakban Cstv.) rendelkezik.

Az eljárások az adósnak – a csőd-, illetve a felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelem benyújtása napján bejegyzett - székhelye szerint illetékes törvényszék hatáskörébe és kizárólagos illetékességébe tartoznak. Ezen általános illetékességi szabály alól kivételt képez, ha az adós a korábbitól eltérő cégbíróság illetékességi területére helyezi át a székhelyét, mert ekkor a székhelyváltozás bejegyzését követő 180 napig kizárólag a korábban bejegyzett székhely szerint illetékes bíróság előtt kezdeményezhető csőd-, illetve felszámolási eljárás. Amennyiben az adós ellen felszámolási eljárást kezdeményeztek, de a fizetésképtelenség megállapításáról és a felszámolás elrendeléséről a bíróság még nem hozott elsőfokú végzést, az adós csődeljárás iránti kérelmet csak ennél a bíróságnál nyújthat be.

Csődeljárás

A csődeljárás során az adós - csődegyezség megkötése érdekében - fizetési haladékot kap, és csődegyezség megkötésére tesz kísérletet. A bíróság az adós csődeljárását elrendelő végzésében vagyonfelügyelőt rendel ki az adós mellé. A vagyonfelügyelő mulasztásával vagy intézkedésével szemben a felek kifogást terjeszthetnek elő a bíróságnál.

Az adóst a csődeljárásban fizetési haladék illeti meg, amely a csődeljárás elrendelésének közzétételét követő 120. napot követő második munkanap 0 óráig tart, azonban a hitelezők egyetértésével meghosszabbítható oly módon, hogy annak teljes időtartama a meghosszabbítással együtt sem haladhatja meg a csődeljárás kezdő időpontjától számított 365 napot.

A hitelezőknek az adóssal szemben fennálló követeléseiket a csődeljárás elrendeléséről szóló végzés közzétételétől számított 30 napon belül kell bejelenteniük az adósnak és a vagyonfelügyelőnek, egyidejűleg be kell fizetniük a követelés nyilvántartásba vételéért fizetendő díjat a vagyonfelügyelő pénzforgalmi számlájára.

A fizetési haladék időtartama alatt az adós megkísérel csődegyezséget kötni a hitelezőivel, ennek érdekében csődegyezségi tárgyalást tart, amelyen a hitelezők szavaznak az adós egyezségi javaslatának és reorganizációs tervének elfogadásáról.

Az egyezség keretében az adós megállapodik a hitelezőkkel az adósság rendezésének feltételeiről, így különösen az adósságra vonatkozó engedményekről és a fizetési könnyítésekről, egyes követelések elengedéséről vagy átvállalásáról, az adós reorganizációs és veszteségcsökkentő programjának elfogadásáról, továbbá mindarról, amit a felek az adós fizetőképességének megőrzése vagy helyreállítása érdekében szükségesnek tartanak. Az egyezség jóváhagyásáról vagy elutasításáról a bíróság dönt.

Ha az egyezség nem jött létre, vagy nem felel meg a jogszabályoknak, a csődeljárást a bíróság megszünteti, az adós fizetésképtelenségét hivatalból megállapítja és elrendeli az adós felszámolását.

Felszámolási eljárás

A felszámolás eljárás célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők a törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek.

Az adós felszámolását a bíróság hivatalból, illetve kérelemre rendeli el. Hivatalból rendeli el a bíróság az adós felszámolását, amennyiben az adós csődeljárásában csődegyezség nem jött létre, vagy az a jogszabályokban foglaltaknak nem felelt meg, továbbá a cégbíróság vagy a büntetőügyben eljáró bíróság értesítése alapján. A felszámolási eljárás elrendelhető továbbá az adós, a hitelezője, vagy az adós végelszámolójának kérelmére.

A felszámolási eljárás során a bíróság az adós kérelmére a tartozás kiegyenlítésére legfeljebb 45 napos határidőt engedélyezhet. Ha az adós a tartozását kiegyenlíti, és a hitelező a kérelmétől eláll, a bíróság a felszámolási eljárást megszünteti.

A fizetésképtelenséget megállapító végzés jogerőre emelkedését követően a bíróság haladéktalanul kirendeli az adós felszámolóját, és végzést tesz közzé a Cégközlönyben az adós felszámolásának elrendeléséről. A hitelezőknek az adóssal szemben fennálló követeléseiket a felszámolást elrendelő végzés közzétételét követő 40 napon belül be kell jelenteniük a felszámolónak, aki azokat nyilvántartásba veszi és besorolja.      

A felszámoló mulasztásával vagy intézkedésével szemben a felek kifogást terjeszthetnek elő a bíróságnál.

A felszámoló felméri az adós vagyoni helyzetét és a vele szemben támasztott követeléseket, majd ezt követően az adós követeléseit, igényeit érvényesíti, és a vagyonát értékesíti.

A felszámolást elrendelő végzés közzétételét követő 40 nap eltelte után, a felszámolási zárómérleg benyújtásáig az adós és a hitelezők bármikor köthetnek egyezséget, amelyet be kell nyújtaniuk a bíróságra jóváhagyás végett.

Ha az eljárás során az adós valamennyi nyilvántartásba vett, elismert vagy nem vitatott tartozását megfizeti, a vitatott követelésekre, továbbá a felszámoló díjának megfizetésére pedig biztosítékot nyújt, a bíróság a felszámolási eljárást a Cstv. 45/A. § alapján megszünteti.

Ha a felszámolási eljárás során az adós és a hitelezők között nem jön létre egyezség és a hitelezők követeléseinek a Cstv. 45/A. § szerinti kielégítésére sem került sor, a bíróság a felszámoló kérelmére az általa benyújtott felszámolási zárómérleg és vagyonfelosztási javaslat alapján végzéssel határoz a felszámolási eljárás befejezéséről, az adós megszüntetéséről, a költségek viseléséről, a felszámoló díjazásáról és a hitelezői követelések (részbeni) kielégítéséről.