Tájékoztatjuk, hogy a 2018. január 1-jén vagy azt követően indult peres és nemperes eljárások tekintetében az alábbi jogszabályok rendelkeznek a bíróságokkal való elektronikus kapcsolattartás szabályairól:

• a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény,
• a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.),
• a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.),
• a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.),
• a digitális állampolgárság egyes szabályairól szóló 321/2024. (XI. 6.) Korm. rendelet és
• a digitális szolgáltatások, a digitális állampolgárság szolgáltatások és támogató szolgáltatások részletes műszaki követelményeiről szóló 322/2024. (XI. 6.) Korm. rendelet
• az eljárási illetékek megfizetésének és a megfizetés ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 44/2004. (XII.20.) PM rendelet,
• a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII.1.) IM rendelet.

A 2018. január 1-jén, vagy azt követően indult minden peres és nemperes eljárásban - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - elektronikus ügyintézésre köteles

a) a felhasználóként eljáró 

aa) gazdálkodó szervezet,

ab) az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 3. §-a szerinti szervezet,

ac) ügyész,

ad) jegyző,

ae) az ab)–ad) alpontok hatálya alá nem tartozó egyéb közigazgatási hatóság, valamint

b) a felhasználó jogi képviselője.

Az elektronikus eljárás szempontjából gazdálkodó szervezetnek minősülnek a következő, belföldi székhellyel rendelkező szervezetek: a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi társulás, a szövetkezet, az európai szövetkezet, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, a külföldi székhelyű vállalat magyarországi fióktelepe, az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a közös vállalat, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyéni cég, továbbá az egyéni vállalkozó, emellett gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataiban az állam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személy, az egyesület (kivéve az adószámmal nem rendelkező egyesületet), a köztestület, valamint az alapítvány (kivéve az adószámmal nem rendelkező alapítványt).

Az elektronikus kapcsolattartás során jogi képviselőnek minősül az ügyfél képviseletében eljáró ügyvéd, ügyvédi iroda és kamarai jogtanácsos, a jogi személy bíróság képviseletére jogosult bíró és bírósági titkár, a Legfőbb Ügyészség képviseletére jogosult ügyész, valamint az ügyvédjelölt és a jogi előadó is, ha a Pp. szerint a perben eljárhat.

A bírósággal a felek a kapcsolatot az alábbi módokon tarthatják:

• Ügyfélkapun: természetes személyek,
• Cégkapun (gazdálkodó szervezetek számára biztosított tárhely): gazdálkodó szervezetek, az egyéni ügyvéd, az európai közösségi jogász, a kamarai jogtanácsos és a szabadalmi ügyvivő e tevékenysége során használhat cégkaput is. További információ a Cégkapuról itt érhető el.
• Hivatali kapun (hivatali tárhely): az elektronikus ügyintézést biztosító szervek és a Kormány által kijelö lt közfeladatot ellátó szervek.

Az elektronikus úton kapcsolatot tartónak a beadványt - ha a beadvány előterjesztésére az Országos Bírósági Hivatal elnöke űrlapot rendszeresít - űrlapon kell előterjesztenie. Ha a beadvány vagy a melléklete előterjesztésére űrlap nem kerül rendszeresítésre, az elektronikus úton kapcsolatot tartónak a beadványt és mellékletét az Országos Bírósági Hivatal elnöke által elfogadott fájlformátumok valamelyikén kell benyújtania. Az Országos Bírósági Hivatal elnöke a honlapon közzéteszi az elfogadott fájlformátumokat.

A bíróságra elektronikus úton benyújtott beadványt úgy kell előterjeszteni, hogy

• az elektronikus okiraton az aláíró a minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírását vagy bélyegzőjét helyezte el, és - amennyiben jogszabály úgy rendelkezik - azon időbélyegzőt helyez el, vagy
• az elektronikus okirat olyan, törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott szolgáltatás keretében jött létre, ahol a szolgáltató az okiratot a kiállító azonosításán keresztül a kiállító személyéhez rendeli és a személyhez rendelést a kiállító saját kezű aláírására egyértelműen visszavezethető adattal együtt vagy az alapján hitelesen igazolja; továbbá a szolgáltató az egyértelmű személyhez rendelésről kiállított igazolást elektronikus dokumentumba kapcsolt, elválaszthatatlan záradékba foglalja és azt az okirattal együtt legalább fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel és legalább fokozott biztonságú időbélyegzővel látja el, vagy
• a dokumentumot Dáptv. szerinti digitális szolgáltatás nyújtása során a digitális állampolgárság szolgáltató hitelesítette.

A keresetlevelet, a beadványt, valamint az okirati bizonyítékot a kézbesítési rendszer által befogadható méretben kell benyújtani. Az egyes űrlapokhoz csatolható fájlok egyenkénti mérete a 150 MB-ot, az űrlaphoz csatolt valamennyi melléklet együttes mérete pedig a 300 MB-ot nem haladhatja meg. A méretkorlátot meghaladó fájlok egy erre a célra kifejlesztett úgynevezett .xcz kisalkalmazásban rögzíthetők, mely a https://birosag.hu/ugyfeleknek/nyomtatvanyok/eljarasok-nyomtatvanyai/meretkorlatot-meghalado-fajlok-benyujtasa oldalon érhető el.

Az elektronikus kapcsolattartás egyes ügyfajtákban irányadó szabályairól itt olvashat bővebben.