Tájékoztatjuk, hogy a 2018. január 1-jén vagy azt követően indult peres és nemperes eljárások tekintetében az alábbi jogszabályok rendelkeznek a bíróságokkal való elektronikus kapcsolattartás szabályairól:

•   az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (E-ügyintézési tv.),
•   a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.),
•   a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.),
•   a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.),
•   az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII.19.) Korm. rendelet,
•   az eljárási illetékek megfizetésének és a megfizetés ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 44/2004. (XII.20.) PM rendelet,
•   a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII.1.) IM rendelet.

A 2018. január 1-jén, vagy azt követően indult minden peres és nemperes eljárásban – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – elektronikus ügyintézésre köteles

a) az ügyfélként eljáró

aa) gazdálkodó szervezet,

ab) állam,

ac) önkormányzat,

ad) költségvetési szerv,

ae) ügyész,

af) jegyző,

ag) köztestület,

ah) az ac)-ag) alpontok hatálya alá nem tartozó egyéb közigazgatási hatóság, valamint

b) az ügyfél jogi képviselője.

Az elektronikus eljárás szempontjából gazdálkodó szervezetnek minősülnek a következő, belföldi székhellyel rendelkező szervezetek: a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi társulás, a szövetkezet, az európai szövetkezet, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, a külföldi székhelyű vállalat magyarországi fióktelepe, az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a közös vállalat, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyéni cég, továbbá az egyéni vállalkozó, emellett gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataiban az állam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személy, az egyesület (kivéve az adószámmal nem rendelkező egyesületet), a köztestület, valamint az alapítvány (kivéve az adószámmal nem rendelkező alapítványt).

Az elektronikus kapcsolattartás során jogi képviselőnek minősül az ügyfél képviseletében eljáró ügyvéd, ügyvédi iroda és kamarai jogtanácsos, a jogi személy bíróság képviseletére jogosult bíró és bírósági titkár, a Legfőbb Ügyészség képviseletére jogosult ügyész, valamint az ügyvédjelölt és a jogi előadó is, ha a Pp. szerint a perben eljárhat.

A bírósággal a felek a kapcsolatot az alábbi módokon tarthatják:

• Ügyfélkapun: természetes személyek,
• Cégkapun (gazdálkodó szervezetek számára biztosított tárhely): gazdálkodó szervezetek, az egyéni ügyvéd, az európai közösségi jogász, a kamarai jogtanácsos és a szabadalmi ügyvivő e tevékenysége során használhat cégkaput is. További információ a Cégkapuról itt érhető el.
• Hivatali kapun (hivatali tárhely): az elektronikus ügyintézést biztosító szervek és a Kormány által kijelölt közfeladatot ellátó szervek.

Az elektronikus úton kapcsolatot tartónak a beadványt - ha a beadvány előterjesztésére az Országos Bírósági Hivatal elnöke űrlapot rendszeresít - űrlapon kell előterjesztenie. Ha a beadvány vagy a melléklete előterjesztésére űrlap nem kerül rendszeresítésre, az elektronikus úton kapcsolatot tartónak a beadványt és mellékletét az Országos Bírósági Hivatal elnöke által elfogadott fájlformátumok valamelyikén kell benyújtania. Az Országos Bírósági Hivatal elnöke a honlapon közzéteszi az elfogadott fájlformátumokat.

A bíróságra elektronikus úton benyújtott beadványt úgy kell előterjeszteni, hogy

• az elektronikus okiraton az aláíró a minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírását vagy bélyegzőjét helyezte el, és - amennyiben jogszabály úgy rendelkezik - azon időbélyegzőt helyez el,
• az elektronikus okiratot az aláíró a Kormány rendeletében meghatározott azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással hitelesíti, vagy
• az elektronikus okirat olyan, törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott szolgáltatás keretében jött létre, ahol a szolgáltató az okiratot a kiállító azonosításán keresztül a kiállító személyéhez rendeli és a személyhez rendelést a kiállító saját kezű aláírására egyértelműen visszavezethető adattal együtt vagy az alapján hitelesen igazolja; továbbá a szolgáltató az egyértelmű személyhez rendelésről kiállított igazolást elektronikus dokumentumba kapcsolt, elválaszthatatlan záradékba foglalja és azt az okirattal együtt legalább fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel és legalább fokozott biztonságú időbélyegzővel látja el.

A keresetlevelet, a beadványt, valamint az okirati bizonyítékot a kézbesítési rendszer által befogadható méretben kell benyújtani. A befogadható méretre vonatkozó adatokat az Országos Bírósági Hivatal a honlapon közzéteszi. 

Ha a keresetlevél, az egyéb beadvány vagy az okirati bizonyíték, illetve ezek együttes mérete a kézbesítési rendszer által befogadható méretet meghaladja, a beadvány adathordozón nyújtható be. Az adathordozót eggyel több példányban kell benyújtani, mint ahány fél a perben érdekelve van. Az adathordozót a bíróság - az adathordozón szereplő fájlok nyomtatása nélkül - postai úton kézbesíti a felek és képviselőik részére. A befogadható mérethatárt el nem érő nagyságú, adathordozón benyújtott jognyilatkozat vagy teljesített eljárási cselekmény hatálytalan.

Az elektronikus kapcsolattartás egyes ügyfajtákban irányadó szabályairól itt olvashat bővebben.