Hét év hat hónap börtönbüntetés az ún. „soroksári túszejtő apának” – elsőfokú ítélet
A Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság 2024. június 12-én kihirdetett elsőfokú ítéletével halmazati büntetésül 7 év 6 hónap börtönbüntetésre, 10 év közügyektől eltiltásra és 10 év kiutasításra ítélte azt a férfit, akit többek között személyi szabadság megsértésének bűntettével vádolt az ügyészség.
Az ítélet szerint a terhelt 2020. július 25-én hajnalban szóváltásba keveredett élettársával, akit ezt követően bántalmazott is. Ennek végül az vetett véget, hogy közös kiskorú gyermekük belépett a szobába és a sértett kérte tőle, hogy hívjon segítséget. Ekkor a vádlott elengedte a nőt, aki 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett. A sérülések helye, jellege, valamint az erőbehatás módja és nagysága miatt azonban fennállt a lehetősége 8 napon túl gyógyuló sérülés bekövetkezésének is.
2021. április 28-án reggel a terhelt odament egy soroksári általános iskola előtt parkoló autó sofőrjéhez – aki éppen a terhelt volt élettársát várta – és számonkérte őt, hogy miért ül az autójában. Szóváltás alakult ki közöttük, majd a terhelt megütötte a másik férfit. Amikor a sértett kiszállt az autójából, a vádlott ismét megütötte őt, mire a sértett visszaütött neki. A terhelt az időközben megérkező volt élettársával szemben is agresszíven lépett fel, ezért a nő védelme érdekében a sértett egy alkalommal ismét megütötte a vádlottat.
Közel másfél évvel később a terhelt a volt élettársa soroksári házához ment, ahol a közös kiskorú gyermekükre éppen a nő apja vigyázott. A vádlott kicsalta őket az ingatlanból, majd gyermekét megragadva beszaladt és magukra zárta a ház ajtaját. A férfi egy bozótvágóval és egy harci késsel a kezében tartotta a gyermekét közvetlen testi felügyelete alatt és folyamatosan azzal fenyegetőzött, hogy megöli a kicsit és az élettársát, majd magával is végez. Végül a rendőrség erőszak alkalmazásával jutott be a házba és ártalmatlanította a vádlottat.
Az elsőfokú ítélet szerint a terhelt személyi szabadság megsértésének és kiskorú veszélyeztetésének bűntettében, továbbá testi sértés bűntettének kísérletében, magánlaksértés valamint garázdaság vétségében bűnös.
A férfi az elsőfokú ítélet szerint kiszabott szabadságvesztés büntetésből feltételes szabadságra nem bocsátható. A bíróság a vádlottat végleges hatállyal eltiltotta minden olyan foglalkozástól, amelynek részeként gyermekekkel kerülne kapcsolatba.
A bíróság a terhelt kétséget kizáró bűnösségét – a vádlott részbeni tagadásával szemben – az általa a közösségi médiában „élőben közzétett” videó, a tanúvallomások, a szakértői vélemények és a rendőri jelentés alapján állapította meg.
A büntetés kiszabása során a bíróság enyhítő körülményként értékelte a férfi büntetetlen előéletét, valamint azt, hogy kiskorú gyermeke felé megbánást tanúsított és bocsánatot kért tőle. Ugyanakkor súlyosító körülmény volt az, hogy a cselekmény megtörténtéért a gyermek édesanyját hibáztatta, valamint a többszörös halmazat és az, hogy későbbi tettét a jelen eljárás hatálya alatt követte el.
Az ítélet nem jogerős, mivel azzal szemben az ügyészség súlyosításért, a vádlott és védője pedig elsősorban felmentésért jelentett be fellebbezést.
A bíróság a terhelt letartóztatását a másodfokú eljárás befejezéséig fenntartotta – figyelemmel többek között arra is, hogy a férfi még az ítélethirdetéskor is megfenyegette a tanúkat.