A Fővárosi Törvényszék 2024. szeptember 5-én elrendelte annak az algériai-magyar-kanadai állampolgársággal rendelkező férfinak az ideiglenes kiadatási letartóztatását, akivel szemben a kanadai igazságügyi hatóságok bocsátottak ki nemzetközi elfogatóparancsokat.

A jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint a terhelt 2011. március 26-án egy karddal halálra szúrt egy másik férfit. E cselekményéért a Brit Kolumbia Tartományi Legfelsőbb Bíróság 2012. július 4-én életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte őt. Mivel a férfi a szabadságvesztés letöltésének megkezdését követően a büntetés-végrehajtási intézetből megszökött, ezért vele szemben a kanadai Laval Quebec Büntetésivégrehajtási Intézet 2024. május 24-én – az ítélet végrehajtása érdekében – nemzetközi elfogatóparancsot bocsátott ki.

A kanadai Quebec Tartományi Legfelsőbb Bíróság szintén nemzetközi elfogatóparancsot bocsátott ki a terhelt ellen, 2024. június 3-án – fogolyszökés bűncselekménye miatt, büntetőeljárás lefolytatása érdekében.

A magyar bíróság a mai napon kizárólag azt vizsgálta, hogy a meglévő információk szerint a kiadatás, illetve az ideiglenes kiadatási letartóztatás feltételei a keresett személy esetében fennállnak-e.

A terhelttel szemben a nemzetközi elfogatóparancsokban jelzett bűncselekmények közül – a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján – csak a büntetőeljárás lefolytatása érdekében kibocsátott nemzetközi elfogatóparancs alapján állnak fent a kiadatás feltételei.

A bíróság a nem végleges végzésében rendelkezett arról, hogy az ideiglenes kiadatási letartóztatást meg kell szüntetni, ha a kanadai hatóságtól a kiadatási kérelem nem érkezik meg 2024. október 5-ig.
A törvényszék továbbá megfelelő jogi garanciát vár a kanadai igazságügyi hatóságtól arra, hogy a fogolyszökés miatti büntetőeljárás lefolytatását követően – az elítélt kérésére – őt a büntetés vagy intézkedés végrehajtására visszaszállítják Magyarországra. valamint arra is, hogy vele szemben alkalmazzák a specialitás elvét, vagyis azt, hogy a kiadni kért személlyel szemben a kiadatását megelőzően elkövetett olyan más bűncselekmény miatt, amelyre a kiadatást nem engedélyezték, a megkereső államban nem folytatnak le büntetőeljárást, vagy vele szemben nem foganatosítanak személyi szabadságot korlátozó intézkedést.

A bíróság a fentiek mellett megkereste a magyar legfőbb ügyészt is, hogy ő nyilatkozzék a fogolyszökés okán Kanadában indult büntetőeljárás átvételével kapcsolatban.

Az eljárás érdekessége, hogy a jelen kiadatási ügyben a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény mellett a közönséges bűntettesek kölcsönös kiadatása tárgyában, Bécsben 1873. december 3-án kelt és Magyarországon az 1874. évi II., az 1902. évi XVIII. és az 1937. évi XXIII. törvénycikkekkel kihirdetett államszerződés és pótjegyzőkönyvei alapján hozta meg döntését a Fővárosi Törvényszék.