Az elsőfokon eljárt Zalaegerszegi Törvényszék által megállapított tényállás szerint az elsőrendű vádlott egy zala vármegyei önkormányzat jegyzője, mint a helyi választási iroda vezetője volt felelős a választás megszervezéséért, lebonyolításáért és a pénzügyi elszámolásért.

A jegyzőnő a 2022-es választások idején két megbízási szerződést kötött a másodrendű vádlottal, az önkormányzat ekkor gyeden lévő munkatársával, hogy 535.000, illetve 60.000 forint díjazás ellenében a helyi választási iroda egyes feladatainak ellátásában részt vegyen. A megbízási szerződések értelmében az esetleg jogalap nélkül felvett díjazást a megbízott köteles volt visszafizetni.

A választások lebonyolítása előtt, pontosan meg nem állapítható időpontban az elsőrendű vádlott közölte a másodrendű vádlottal, hogy nem kell részt vennie a helyi választási iroda tevékenységében, ennek ellenére a megbízási díjat kiutalja részére, aminek nagy részét vissza kell juttatnia neki. Az utalás meg is történt, amiről a jegyzőnő értesítette a másodrendű vádlottat és kérte, hogy az átutalt 373.693 forintból 350.000 forintot utaljon át a bankszámlájára, aminek a másodrendű vádlott eleget is tett.

A cselekmény az egyik polgármester tudomására jutott, aki feljelentést tett a rendőrségen. Ezt követően a jegyzőnő visszautalta a pénzt az önkormányzat számlájára és bejelentést tett a rendőrségen az általa és társa által elkövetett cselekményről.

A Zalaegerszegi Törvényszék a vádlottak büntetőjogi felelősségét a vádtól (vesztegetés elfogadása bűntette) eltérően hivatali visszaélés és költségvetési csalás bűntettében állapította meg, melyet a másodrendű vádlott bűnsegédként követett el. A törvényszék az elsőrendű vádlottat 1 év szabadságvesztésre és 250 napi tétel (1napi tétel 4.000 forint, összesen 1 millió forint) pénzbüntetésre ítélte, a szabadságvesztés büntetés végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette és a vádlottat az ügyészi indítványtól eltérően nem részesítette előzetes mentesítésben. A másodrendű vádlottat a bíróság 200 napi tétel (1 napi tétel 1.000 forint, összesen 200.000 forint) pénzbüntetésre ítélte.

Az ítélet ellen az elsőrendű vádlott elsődlegesen felmentés, másodlagosan enyhítés végett, míg az ügyész a vádlottak költségvetést károsító bűncselekményét sikkasztás bűntettének történő minősítése és a másodrendű vádlottal szemben kiszabott pénzbüntetés napi tétel összegének súlyosítása végett jelentett be fellebbezést.