A Zala Vármegyei Főügyészség hűtlen kezelés bűntette miatt emelt vádat az időközben már felszámolt Széchenyi István Hitelszövetkezet volt vezetőivel szemben. A vádirat szerint a vádlottak (a hitelszövetkezet ügyvezetője, igazgatósági és Cenzúra Bizottsági tagok) nem a mindenkor a beosztásukkal járó fokozott szakmai követelményeknek megfelelő, elvárható gondossággal és szakértelemmel, a pénzügyi intézmény érdekeinek figyelembevételével, a jogszabályok és a hitelszövetkezet belső szabályzataiban foglaltak szerint jártak el a hitelek kihelyezésekor és azok kezelésekor. Hét esetben is olyan cégek hitelkérelmeit fogadták el, amelyek a hitelfelvétel időpontjában nem voltak hitelképesek. A hitelek visszafizetésének elmaradása eredményeként a hitelszövetkezetnek több, mint félmilliárd forintnyi vagyoni hátrányt okoztak. Az elsőrendű vádlottat ezen felül számvitel rendje megsértésének bűntettével is megvádolták.

Az első fokon eljárt Zalaegerszegi Törvényszék a nyolc vádlottat a hűtlen kezelés bűntettének vádja alól bűncselekmény hiányában felmentette. A törvényszék ítéletének indokolása szerint nem volt megállapítható, hogy a cégek a hitelfelvétel időpontjában ne lettek volna hitelképesek. A vádirat nem tartalmazott olyan konkrét kötelességszegéseket, amelyek ok-okozati összefüggésben álltak volna a hitelezési veszteségben jelentkező vagyoni hátránnyal. Mire a kérelmek a vádlottak elé kerültek, már több előzetes vizsgálaton átmentek és a kockázatkezelő minden esetben javasolta a pozitív elbírálását. A vádlottak ezt követően hozták meg a döntéseiket. A hitelek folyósításakor és azt követően sem volt információjuk, adatuk arra nézve, hogy a cégek a pénzt a hitelcéllal ellentétesen vagy azzal egyezően használták-e fel.  Az, hogy a fedezetként adott vagyon összege utóbb csökkent, a felszámolás során a fedezeteket nem tudták érvényesíteni, nincs összefüggésben a vádlottak döntéseivel.  Így a vádlottak nem követtek el kötelezettségszegést és nem okoztak vagyoni hátrányt, amellyel megvalósították volna a hűtlen kezelés bűncselekményét. 

A törvényszék az elsőrendű vádlottat, a korábbi ügyvezető igazgatót valótlan mérlegadatok megadása miatt ugyanakkor számvitel rendje megsértésének bűntettében bűnösnek mondta ki, ezért őt 1 év börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 1 év próbaidőre felfüggesztette. 

Az ítélet ellen az ügyész a vádlottak bűnösségének megállapítása és büntetés kiszabása, míg az elsőrendű vádlott és védője felmentés érdekében jelentett be fellebbezést.